Ezen az oldalon Bélapátfalva történetéről olvashatnak. Emellett pedig bemutatjuk a település látnivalóit.
Bélapátfalva története:
A település nevét a Bél nemzetségtől kapta. Nevét több formában is említik az évek folyamán, mint például: Bel, Beel, Beyle, 1330-ban „falu a monostor előtt, melyet az Apát falujának neveznek”, 1415-től pedig Apátfalvaként is. Apátságát II. Kilit püspök alapította 1232-ben a ciszterci szerzeteseknek.
IV. Béla seregei 1289-ben a tatár sereg elől menekülve, az apátság mellett vették fel velük a küzdelmet. 1460-ban Mátyás király régi jogaiban megerősítette az apátságot, de halála után más személyek foglalták el. 1495-ben Bakócz Tamás egri püspök kapta meg az apátság jövedelmeit, ettől kezdve folyamatosan az egri püspökség birtoka maradt. A szerzetesek 1534-ig éltek a monostorban, amikor Perényi Péter elfoglalta a birtokot, a folyamatos zaklatások miatt pedig a szerzetesek elmenekültek onnan. Az elhagyatott monostor omladozni kezdett, a templom pedig megrozzant.
1700-ban Telekessy egri püspök kérelmére I. Lipót király az apátság összes javait az egri papi szeminárium fenntartására adományozta, s az 1945-ig a papnevelő birtoka maradt.
A papok otthonának romjaira épült 1843-ban a keménycserépgyár egy része. Az itt készült edények nagy sikert arattak az 1846-os iparkiállításon is és belföldön is nagyon keresettek voltak.
1980-ban adták át az új cementgyárat, ami 21 évig nyújtott biztos megélhetést a környező lakosságnak, az országot pedig kiváló minőségű cementtel látta el.
A település neve 1905-től Bélapátfalva. Volt község (1895-ig), nagyközség (1950-ig) és önálló tanácsú község (1970-ig). 1990-ben nagyközségi önkormányzat alakult itt, Bükkszentmárton és Mónosbél községekkel körjegyzőség formában.
2004-től Bélapátfalva kistérségi székhely, 2004. július 1-től pedig városi címmel rendelkezik.
Látnivalók:
Egerből észak felé haladva jutunk el Bélapátfalvára. Szarvaskőt elhagyva, a völgyszoros kitágul és meglátjuk a Bükk hegység gyönyörű bástyáját, a Bélkőt. A sziklatömbök aljában láthatjuk a bélháromkúti apátság templomát. Magyarországon ez az egyetlenegy ciszterci apátsági templom, amely épségben megmaradt.
Az apátságot 1232. május 16-án alapította II. Kilit egri püspök. Ő minden bizonnyal a BÉL nemzetségből származott, ezért az apátságot egy családi monostornak is tekinthetjük. II. Kilit gazdagon ellátta az apátságot adományokkal: nemzetsége számos birtokát, azok dézsmáit, három tiszai halastavat, az egri püspökséget és káptalant illető egyházi tizedet is odaajándékozta.
Bélapátfalvi útravaló
Az alapítás után azonnal hozzáláttak az építkezéshez, azonban a tatárjárás idején félbe hagyták, mivel a monostor mellet is harcok folytak. Az építkezést a tatárjárás után folytatták és be is fejezték 1246-ig, amikor már újra szerzetesek éltek itt.
Mint azt már említettük, a monostor omladozni kezdett 1534 után. A barokk helyreállításban nagy szerepet játszott Baranyi István remete, aki 1720-tól itt élt. 1732-ben kezdték meg a munkálatokat, melynek első szakasza a déli mellékhajó, a kereszthajó, a mellékszentély falai és a főszentély felépítése volt. Második szakaszban készült el a templomboltozat és az orgonakarzat. A harmadik szakaszban pedig megépítették a sekrestyét.
A plébániát az 1800-as években fürdőházzá alakították, majd posztógyár lett belőle. 1850-től a monostor területének jelentős részét elfoglalva épült a kőedénygyár, melyet az első világháború után bontanak el.
A műemléki helyreállítást 1934-ben kezdte meg Lux Kálmán, mely folytatódott 1953-ban Szakál Ernő kőszobrász, restaurátor vezetésével.
A Bélkő Tanösvény kiinduló pontja az Apátság. A tanösvény 5 km hosszú, 7 állomása van, bejárásához kb. 2.5 óra szükséges. A tanösvény bemutatja a környék kultúrtörténetét, a hegy földtani felépítését, az itt található állat- és növényvilágot. A tanösvényt végigjárva csodálatos kilátás nyílik útközben a sziklaoromra, a tetejére érve pedig Bélapátfalvára és a bányaudvarra egyaránt.
A településen haladva a fő út mellett tekinthetjük meg a Római Katolikus Templomot (IV. Béla út 76), ami 1816-ban épült, melyhez 2000-ben tornyot építettek. Főoltárképét, mely Szent Istvánt ábrázolja, a szeminárium ajándékozta a falunak. 2003-ban egy Németországból kapott orgona is beállításra került a templomban.
A fő úton tovább haladva ugyancsak balkézre található a Gesztenyés Kiállítóház (IV. Béla út 38). Itt tekinthetjük meg a bélapátfalvai keménycserép-gyűjtemény legszebb darabjait. A kiállítást a Dobó István Vármúzeum munkatársai rendezték be szakszerűen. Az öt tárlóban, több mint félszáz tárgyon keresztül tekinthető meg időrendben a keménycserép gyártás története, az edények forma- és mintavilágának gazdagsága.
forrás: csillagvidek.hu
Bélapátfalva története:
A település nevét a Bél nemzetségtől kapta. Nevét több formában is említik az évek folyamán, mint például: Bel, Beel, Beyle, 1330-ban „falu a monostor előtt, melyet az Apát falujának neveznek”, 1415-től pedig Apátfalvaként is. Apátságát II. Kilit püspök alapította 1232-ben a ciszterci szerzeteseknek.
1700-ban Telekessy egri püspök kérelmére I. Lipót király az apátság összes javait az egri papi szeminárium fenntartására adományozta, s az 1945-ig a papnevelő birtoka maradt.
A papok otthonának romjaira épült 1843-ban a keménycserépgyár egy része. Az itt készült edények nagy sikert arattak az 1846-os iparkiállításon is és belföldön is nagyon keresettek voltak.
1980-ban adták át az új cementgyárat, ami 21 évig nyújtott biztos megélhetést a környező lakosságnak, az országot pedig kiváló minőségű cementtel látta el.
A település neve 1905-től Bélapátfalva. Volt község (1895-ig), nagyközség (1950-ig) és önálló tanácsú község (1970-ig). 1990-ben nagyközségi önkormányzat alakult itt, Bükkszentmárton és Mónosbél községekkel körjegyzőség formában.
2004-től Bélapátfalva kistérségi székhely, 2004. július 1-től pedig városi címmel rendelkezik.
Látnivalók:
Egerből észak felé haladva jutunk el Bélapátfalvára. Szarvaskőt elhagyva, a völgyszoros kitágul és meglátjuk a Bükk hegység gyönyörű bástyáját, a Bélkőt. A sziklatömbök aljában láthatjuk a bélháromkúti apátság templomát. Magyarországon ez az egyetlenegy ciszterci apátsági templom, amely épségben megmaradt.
Az apátságot 1232. május 16-án alapította II. Kilit egri püspök. Ő minden bizonnyal a BÉL nemzetségből származott, ezért az apátságot egy családi monostornak is tekinthetjük. II. Kilit gazdagon ellátta az apátságot adományokkal: nemzetsége számos birtokát, azok dézsmáit, három tiszai halastavat, az egri püspökséget és káptalant illető egyházi tizedet is odaajándékozta.
Bélapátfalvi útravaló
Az alapítás után azonnal hozzáláttak az építkezéshez, azonban a tatárjárás idején félbe hagyták, mivel a monostor mellet is harcok folytak. Az építkezést a tatárjárás után folytatták és be is fejezték 1246-ig, amikor már újra szerzetesek éltek itt.
Mint azt már említettük, a monostor omladozni kezdett 1534 után. A barokk helyreállításban nagy szerepet játszott Baranyi István remete, aki 1720-tól itt élt. 1732-ben kezdték meg a munkálatokat, melynek első szakasza a déli mellékhajó, a kereszthajó, a mellékszentély falai és a főszentély felépítése volt. Második szakaszban készült el a templomboltozat és az orgonakarzat. A harmadik szakaszban pedig megépítették a sekrestyét.
A plébániát az 1800-as években fürdőházzá alakították, majd posztógyár lett belőle. 1850-től a monostor területének jelentős részét elfoglalva épült a kőedénygyár, melyet az első világháború után bontanak el.
A műemléki helyreállítást 1934-ben kezdte meg Lux Kálmán, mely folytatódott 1953-ban Szakál Ernő kőszobrász, restaurátor vezetésével.
A Bélkő Tanösvény kiinduló pontja az Apátság. A tanösvény 5 km hosszú, 7 állomása van, bejárásához kb. 2.5 óra szükséges. A tanösvény bemutatja a környék kultúrtörténetét, a hegy földtani felépítését, az itt található állat- és növényvilágot. A tanösvényt végigjárva csodálatos kilátás nyílik útközben a sziklaoromra, a tetejére érve pedig Bélapátfalvára és a bányaudvarra egyaránt.
A településen haladva a fő út mellett tekinthetjük meg a Római Katolikus Templomot (IV. Béla út 76), ami 1816-ban épült, melyhez 2000-ben tornyot építettek. Főoltárképét, mely Szent Istvánt ábrázolja, a szeminárium ajándékozta a falunak. 2003-ban egy Németországból kapott orgona is beállításra került a templomban.
A fő úton tovább haladva ugyancsak balkézre található a Gesztenyés Kiállítóház (IV. Béla út 38). Itt tekinthetjük meg a bélapátfalvai keménycserép-gyűjtemény legszebb darabjait. A kiállítást a Dobó István Vármúzeum munkatársai rendezték be szakszerűen. Az öt tárlóban, több mint félszáz tárgyon keresztül tekinthető meg időrendben a keménycserép gyártás története, az edények forma- és mintavilágának gazdagsága.
forrás: csillagvidek.hu
Megjegyzés küldése