Magyarországon hetedikként alakult meg az Egri Legényegylet, – de mint tisztán magyar egylet – első az országban. 1860. szeptember 8-án volt a Legényegylet zászlószentelése. Ideiglenesen a Dobó utca egyik házában kezdték meg működésüket. Bartakovics Béla érsek a kezdetektől támogatta az egylet létrehozását. Az ünnepélyes zászlószentelésen rövid beszédében a következőket mondta: „Sokszor akartatok már kedvemet keresni, de sohasem találtatok úgy, mint ezek a fiúk most. Hát adok nekik négyezer forintot. Vegyetek nekik egy házat, hadd legyen nekik egy állandó Legényegylet… ”
A Káptalan-sori akkori Aranyszolga vendéglő épületét szemelték ki. Ez az épület a káptalan tulajdona volt, amelyet még 1776. január 19-én vette meg 300 frt-ért Pillik Ignáctól, s ott volt azután hosszú ideig az Aranyszolga nevű kocsma, illetve vendéglő. Ennek az ára azonban 7000 forint volt. Szerencsére Eger másik jótevője, a főkáptalan volt az épület gazdája, így aztán megkaphatták az épületet fele áron. A belső átalakítást követően 1861. október 1-én foglalhatta el állandó székházát a legényegylet.
Az ünnepélyes megnyitót követően a korabeli sajtó a nagy mecénást a következő képen méltatta: „És jött a »szelíd galamb«, Bartakovics, a főkáptalan testületben és egyenkint! Bőkezűségök eredményeként alig egy év mulva beköltözhetett az ifjú egyesület az „Aranyszolgá”-hoz címzett egykori vendéglő épületébe, amelyet most tett oly díszessé és naggyá a főpapi bőkezűség s melyben bizonyára sokáig lesz jelszó az »Isten áldd meg a tisztes ipart!«”
Az átalakítást követő évtizedekben a szükségleteknek megfelelően időnként renoválásokra került sor.
A székház bővítésének a gondolata már 1886-ban felmerült, végül a század elején dr. Nagy János alelnök valósította meg a tervet.
A Legényegylet 50 éves jubileumára (1910. szeptember 8-ra) az épületet átépítették, egy emelettel bővítették. A földszinten kapott helyet a tanonc-otthon 25 ággyal, konyhával, az emeleten 3 szobát és egy hatalmas termet alakítottak ki. Az új épületet ünnepélyes keretek között Szmrecsányi Lajos püspök szentelte fel.
Az 1920-as évek végén a székház szűknek bizonyult a megnövekedett tagság, a város polgárainak kielégítésére, ezért az 1927. április 7-i 69. közgyűlés az épület nagyszabású, tanoncinternátussal egybekötött kibővítéséről döntött. Az addigi otthonra új emeletet húztak. Az egri Nagy Testvérek készítették a tervezést és a kivitelezést is. Az építkezés 1929 áprilisában kezdődött el és december 30-ra be is fejeződött. A Katolikus Legényegylet gyönyörű kétemeletes székházát vitéz Subik Károly apátkanonok, a Legényegylet elnöke szentelte fel. Avató beszédében a következőket mondta: „Két ünnep közé esik az új épület felépítésének története. A húsvéti ünnepek alatt tettük le az első kapavágást, most pedig a karácsonyi ünnepek fénykörében gyűltünk össze, hogy az Úristen áldását reá kikönyörögjük. Ez a két határünnep mintegy jelképezi azt, hogy ezt az épületet hittel és hitből építettük fel”.
A székház nagyszabású felavatására 1930. szeptember 7-én került sor, a Legényegylet alapításának 70. évfordulóján.
1935-ben a vezetőség megvette a székház melletti épületet. Ezt lebontották, majd helyén kerthelyiséget létesítettek, amely söröző és tánchely céljait szolgálta.
1942-43 telén átmeneti jelleggel hadirokkant üdülővé alakították.
Az államosítás után az ingatlant 1953-ban a Városi Tanács tataroztatta és felújíttatta, majd 1983-1985 között a Heves Megyei Tanács korszerűsíttette, és ekkor kapta meg a mai belső kialakítását. Az elmúlt évtizedekben számos intézmény működött az épületben. A Művelődési Minisztérium 1963-ban engedélyezte a Heves Megyei Művelődési Ház létrehozását. Neve később Heves Megyei Művelődési Központra változott. 2005-ben felvette Bartakovics Béla egri érsek nevét.
Az épületben 2008. január 1-e óta az Egri Kulturális és Művészeti Központ Bartakovics Béla Közösségi Házaként működik. Itt működik az 1993-ban újjáalakult Kolping is, amely az épület korábbi birtokosa volt. (Ezt emléktábla is hirdeti az épület falán.) Az épület ma a város kulturális életének egyik centruma.
KNÉZICH KÁROLY 8. SZ.
fotó: Muemlekem.hu
Forrás - Irodalom
1860. szept. 8. – 1910. szept. 8. : Az Egri Katolikus Legényegylet jubileuma (Eger c. lapban)
Breznay Imre: Eger a XVIII. században. Eger, 1933
Breznay Imre-Karcos Béla: Egri képeskönyv. Eger, 1937
Bodó László: Knezič Károly honvéd tábornok. Eger, 1998
Csiffáry Gergely: Történelmi emlékhelyek Heves megyében. Eger, 1985
A csonkamecset restaurálása = Eger, 1896. február 15. (Eger c. lapban)
Az egri hóstyák. szerk. Guszmanné Nagy Ágnes, Miskolczi László, Petercsák Tivadar. Eger, 2007
Füvesi József: Ötven év után = Eger, 1910. október 8. (Eger c. lapban)
Gerő László: Eger. Budapest, 1954
Képviselőtestületi ülés = Eger, 1899. október 24. (Eger c. lapban)
Nagy József: Eger török műemlékei. Budapest, 1961
Szecskó Károly: Az Egri Katolikus Legényegylet története (1860-1951). Eger, 1992
Szmrecsányi Miklós: Eger művészetéről. Budapest, 1937
Trak Géza polgármester egy erélyes intézkedéssel végre rendet teremtett a minaret környékén= Eger, 1929. augusztus 28. (Eger c. lapban)
Voit Pál: Heves megye műemléke II. Budapest, 1972
Megjegyzés küldése