SZILVÁSVÁRAD | Nem egri hír, de jó ha tudsz róla, van abban valami megnyugtató, hogy nem tűnünk el nyomtalan. Az ősember életének maradványait is megőrizték a Bükk barlangjai.
– Hihetetlen gazdag a leletanyag, ami itt található – mondja Regős József, Szilvásváradon élő kutató. – Az első ásatás 1912-ben történt Istállóskőn, s azóta persze többször is kutattak a helyszínen. A Bükkben 52 barlangot már jól ismerünk, s összeállítottunk egy listát, amin további 111 szerepel, amit érdemes lenne régészetileg is feltárni. Meggyőződésem, hogy annyira különleges vidék a Bükk, hogy méltán lehetne a világörökség része.
Amíg ezt a címet elérik, s ezáltal a külföldiek érdeklődését is felébresztik a hely iránt, kedvcsinálóként nyílt egy őstörténeti kiállítás a szilvásváradi Orbán-házban.
– A Bükki Nemzeti Park évente egyszer rendez régészeti barlangokra irányuló szaktúrát, holott az utazási irodák rendszeres programokat szervezhetnének erre – jegyzi meg a szakember. – Európa fejlettebb országaiban idegenforgalmi centrumokká váltak azok a helyek, ahol bármit felleltek a kutatók. Jelenleg kicsit elhanyagoltak a bükki barlangok, de odafigyeléssel, törődéssel kialakíthatók lennének, hogy kívánatossá váljanak a turisták előtt.
Az Orbán-házi kiállítás első termében kőzettörténetet láthatunk. Ez is bizonyítja, hogy valóban különleges helyszín a Bükk, mert sokféle kőzetből – egyebek mellett vulkanikus, agyagpala, mészkő – épül fel. A tárlat összeállítói a gyermekkorú látogatókra is gondoltak. Ezért megalkottak egy ősemberes életképet, amely bemutatja, hogyan élhettek itt 30–40 ezer évvel ezelőtt az emberek.
A vitrinben eredeti régészeti leletek és másolatok tekinthetők meg. Különösen érdekes az egyik sarok, amelyben egy régészeti szelvényt mintáztak meg. Így megfigyelhető, miképpen rakódtak egymásra az évezredek hagyatékai.
A következő helyiségben az új kőkortól a vaskorig tartó időszak leletei találhatók. Kiemelten foglalkoztak a kiállítók a bükki kultúrával, a kyjatice kultúrájával. Ezt az időszakot idézi a sáncvár makettje. A vaskori vitrin mellett a vasolvasztó buca-kemence látható, s egy rekonstruált szövőállvány. Olyan, amivel a vaskori asszonyok készíthették a kelmét.
Amikor még 1963-ban bővítették az utat – ami bevezet Szilvásváradra –, előkerült egy sír, amiben egy női csontváz feküdt felékszerezve. Ezekről a díszekről megállapították a régészek, hogy szkíta korabeliek. A másolatok most ugyancsak láthatók az Orbán-házban, hasonlóképpen megjelenítve, ahogyan előkerültek az eredeti csecsebecsék: a csontváz karján, ujján, nyakában.
A vaskultúra útja is érdekes, ami Szilvásváradon is áthalad. Ennek az Európán átívelő útvonalnak az egyik állomása a település, s a kiállításon egy tabló mutatja a környékbeli állomásokat. Az összefoglaló térképen a Bükk régészeti helyei láthatók. A gyerekeket meglepetés is várja, kipróbálhatják egy őrlőkövön, hogyan vált a búza lisztté, amikor még nem voltak malmok, s kézzel dolgozták meg a terményt, hogy azt megsüthessék kenyérnek.
Regős József biztos benne, hogy a kiállítás anyaga egyre gazdagodik majd, ahogyan a feltárások során mind több lelet előkerül.
a cikk eredeti helye - heol.hu
– Hihetetlen gazdag a leletanyag, ami itt található – mondja Regős József, Szilvásváradon élő kutató. – Az első ásatás 1912-ben történt Istállóskőn, s azóta persze többször is kutattak a helyszínen. A Bükkben 52 barlangot már jól ismerünk, s összeállítottunk egy listát, amin további 111 szerepel, amit érdemes lenne régészetileg is feltárni. Meggyőződésem, hogy annyira különleges vidék a Bükk, hogy méltán lehetne a világörökség része.
Amíg ezt a címet elérik, s ezáltal a külföldiek érdeklődését is felébresztik a hely iránt, kedvcsinálóként nyílt egy őstörténeti kiállítás a szilvásváradi Orbán-házban.
– A Bükki Nemzeti Park évente egyszer rendez régészeti barlangokra irányuló szaktúrát, holott az utazási irodák rendszeres programokat szervezhetnének erre – jegyzi meg a szakember. – Európa fejlettebb országaiban idegenforgalmi centrumokká váltak azok a helyek, ahol bármit felleltek a kutatók. Jelenleg kicsit elhanyagoltak a bükki barlangok, de odafigyeléssel, törődéssel kialakíthatók lennének, hogy kívánatossá váljanak a turisták előtt.
Az Orbán-házi kiállítás első termében kőzettörténetet láthatunk. Ez is bizonyítja, hogy valóban különleges helyszín a Bükk, mert sokféle kőzetből – egyebek mellett vulkanikus, agyagpala, mészkő – épül fel. A tárlat összeállítói a gyermekkorú látogatókra is gondoltak. Ezért megalkottak egy ősemberes életképet, amely bemutatja, hogyan élhettek itt 30–40 ezer évvel ezelőtt az emberek.
A vitrinben eredeti régészeti leletek és másolatok tekinthetők meg. Különösen érdekes az egyik sarok, amelyben egy régészeti szelvényt mintáztak meg. Így megfigyelhető, miképpen rakódtak egymásra az évezredek hagyatékai.
A következő helyiségben az új kőkortól a vaskorig tartó időszak leletei találhatók. Kiemelten foglalkoztak a kiállítók a bükki kultúrával, a kyjatice kultúrájával. Ezt az időszakot idézi a sáncvár makettje. A vaskori vitrin mellett a vasolvasztó buca-kemence látható, s egy rekonstruált szövőállvány. Olyan, amivel a vaskori asszonyok készíthették a kelmét.
Amikor még 1963-ban bővítették az utat – ami bevezet Szilvásváradra –, előkerült egy sír, amiben egy női csontváz feküdt felékszerezve. Ezekről a díszekről megállapították a régészek, hogy szkíta korabeliek. A másolatok most ugyancsak láthatók az Orbán-házban, hasonlóképpen megjelenítve, ahogyan előkerültek az eredeti csecsebecsék: a csontváz karján, ujján, nyakában.
A vaskultúra útja is érdekes, ami Szilvásváradon is áthalad. Ennek az Európán átívelő útvonalnak az egyik állomása a település, s a kiállításon egy tabló mutatja a környékbeli állomásokat. Az összefoglaló térképen a Bükk régészeti helyei láthatók. A gyerekeket meglepetés is várja, kipróbálhatják egy őrlőkövön, hogyan vált a búza lisztté, amikor még nem voltak malmok, s kézzel dolgozták meg a terményt, hogy azt megsüthessék kenyérnek.
Regős József biztos benne, hogy a kiállítás anyaga egyre gazdagodik majd, ahogyan a feltárások során mind több lelet előkerül.
a cikk eredeti helye - heol.hu