Próbaásatást végeztek az egri várban, az egykori székesegyház területén, a hamarosan esedékes rekonstrukció előtt.
A HEOL Buzás Gergelyt, a munkálatokat végző régész szakembert kérdezte az utóbbi hetek eredményeiről.
– Megtaláltuk a székesegyház románkori kerengőjét, ami nagyon nagy szó. Az északi kapunál lévő parkoló helyén helyezkedett el, s a közepén volt egy templom. Sőt, már azt is tudjuk, hogy ki és miért építette. Szépen összeállt a történet – tájékoztatta portálunkat Buzás Gergely, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója, régésze.
Korábban már beszámoltunk róla: az 1970-es években már folyt egy kisebb ásatás a területen, amikor találtak egy rövidebb falszakaszt a templom északi oldalán. Erről annyit lehetett tudni, hogy a gótikus templomnál korábbi, de a funkcióját nem lehetett ismerni, és a jelenlegi próbaásatás egyik célja az volt, hogy kiderítsék, mi is volt ez. – Megtaláltuk az egész falat és a befordulását, s kiderült, hogy ez egy kerengőudvar, ami egyébként Európában nagyon sok esetben van székesegyházak mellett, de Magyarországon eddig még sehol nem volt erre példa. Általában kolostoroknál szokott ilyen építmény lenni, de hogy egy székesegyháznál is találjunk egy ilyet, azt már mindenki nagyon várta a szakmában. Úgy tűnik, Egerben tényleg sikerült ezt igazolni – közölte Buzás Gergely, aki azt is elmagyarázta, hogyan nézhetett ki valaha a terület: a viszonylag keskeny folyosó négyszögben futott körbe az udvar körül. Az udvar felé néző falon oszlopok álltak, a folyosó oldalaihoz pedig épületek kapcsolódtak, amelyekről okleves források is beszámolnak.
Buzás Gergely a kerengőhöz temetett kanonokok sírját mutatja. A szarkofágokat most nem bontják fel, visszatemetik, a földsírokat (jobbra) viszont feltárják és fel is szedik. Fotó: Korsós Viktor
A templomot – aminek helye a mai parkoló területe – vélhetően 1200 körül építették. – Fontos püspöke volt akkor Pécsnek: II. Katapán. Ez a Koppány név változata. Roppant előkelő nemesi családból származott, nagyrészt Komárom megyében voltak a birtokaik. A komáromi várnak van a Monostori Erődje, ami Koppány monostorról kapta a nevét. A püspök akkor a családi birtokán építkezett, de az egri székesegyháznál is munkálkodott: ő fejezte be ugyan is a román kori, vagyis akkor már kora gótikus székesegyház épületét, amivel együtt felépítette a kerengőt. Nagyon valószínű, hogy a saját sírkápolnájaként készült a Szent István-templom a kerengő udvar közepére – magyarázta a régész szakember, s kiemelte: II. Katapán az ország első kancellárjai közé tartozott. Már III. Béla idején főkancellár volt, majd Imre király – III. Béla fia – idején kapta meg az egri püspökséget. A királlyal olyan szoros kapcsolatban állt, hogy Imre emiatt az egri székesegyházba temetkezett. Katapán temette el Imrét, akinek sírja valószínűleg a székesegyházban volt, a püspököt pedig a külső kápolnában helyezték végső nyugalomra.
– A kápolnát mi most nem tártuk fel újra, mert azt 1931/32-ben ásták ki, így most nincs meg a sírja, de lehet, hogy egy következő ásatás során lehetőségünk lesz megkeresni – nyilatkozta Buzás Gergely.
Egyre biztosabb a királyi sír helye is
A kerengő a tatárjárás idején pusztult el, majd az új, gótikus katedrális építésekor bontották le teljesen a folyosó részét. A kápolna és a káptalan épületek egy része is megmaradt, sőt a XV. században újjá is építették azokat. A székesegyház belső részében is nyitottak szelvényeket a próbaásatáson dolgozó régészek, de ott csupán annyi derült ki, hogy az 1970-es években a feltárás eredményének egészét kihordták onnan, csupán egyetlen sírt találtak. Amit kerestek – Imre király és Nagylucsai Orbán püspök sírja –, azt nem találták meg, csak a helyük válik egyre biztosabbá, így legalább kizárni tudják, hogy nem máshol vannak.
Fotó: Korsós Viktor
a cikkk eredeti helye - HEOL.HU
Megjegyzés küldése