Eger a legszebb barokk városok egyike. Évszázados építészeti emlékeinek, egyházi kincseinek, borkultúrájának, gyógyfürdőjének, valamint a kulturális rendezvényeinek köszönhetően Észak-Magyarország legjelentősebb idegenforgalmi központja.
A város nevét egyes feltételezések szerint az Eger-patak mellett még ma is honos égerfáról kapta.
Az itteni látnivalók közül kiemelkedik a székesegyház, a líceum, illetve az épületben lévő érseki könyvtár és a csillagvizsgáló, a vár, a Dobó István Múzeum, a Dobó tér, a minorita templom, a Gárdonyi-ház, a megyeházán látható Fazola-kapuk, a Ráctemplom, a Templom Galéria, a város alatti pincerendszer és persze a Szépasszony-völgyben lévő pincék sora.
LÁTNIVALÓK
Bükki Nemzeti Park
Az ország legnagyobb hegyvidéki, erdős nemzeti parkja létrehozásának alapját a névadó hegység földtani viszonyai teremtették meg.
A földtörténeti ókor és középkor változatos tengeri üledékeit később több fázisban vulkáni kőzetek törték át, a kiemelkedő hegység szegélyein pedig fiatal üledékek és savanyú vulkanitok rakódtak le. A változatos kőzetösszetételhez a talajok sokfélesége kapcsolódik. A változatos felszíni formákhoz pedig olyan mikroklimatikus feltételek társulnak, amelyek jóvoltából a területen egyaránt megtalálja élőhelyét a sajátos kárpáti, mediterrán és a magashegységi jelleget tükröző élővilág, valamint az elmúlt földtörténeti korok számos maradványfaja.
Látogatási rend - A nemzeti park egész területe a jelzett turistautakon szabadon látogatható, de egyes fajok élőhelyeinek megközelítését a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság korlátozhatja.
- Speciális érdeklődésű csoportok (madarász, lepkész stb.) a látogatással kapcsolatban tájékozódjanak, s kérjék az igazgatóság engedélyét.
- A természetjárók mellett a kerékpárosok látogatását is ösztönzi a parkigazgatóság erdei kerékpáros úthálózat kialakításával és Szilvásváradon kerékpárkölcsönzéssel.
- Lillafüreden két idegenforgalmi barlang (Szent István-cseppkőbarlang és Anna-mésztufabarlang); Szilvásváradon a Bükk természeti képe című kiállítás és a Millenniumi természetismereti és erdészeti tanösvény a dél-bükki Hór-völgyben, Oszlán a tájház helytörténeti gyűjteménye mutatja be a nemzeti park természeti és kulturális értékeit.
Bükki Nemzeti Park:
Alapítás éve: 1976
Összterület: 43 200 ha
Fokozottan védett terület: 5730 ha
Dobó István Vármúzeum
Itt látható - a vár emlékei mellett - a várostörténeti gyűjtemény, az ún. börtönmúzeum és a képtár is.
Az 1950 óta megyei intézményként működő Dobó István Vármúzeum 1957-ben költözött a várba. A megyei intézmény közvetlen előzménye az Egri Múzeum volt, amely több régi gyűjteményt olvasztott magába, például a korábban a líceumban elhelyezett érseki magángyűjteményt és a várásatások leleteit, Legányi Ferenc paleontológiai gyűjteményét és a Gárdonyi-hagyatékot.
A folyamatosan gyarapodó gyűjtemény legnagyobb része régészeti anyag, több mint 44 ezer tétel. A néprajzi tárgyak száma meghaladja a tízezret, ebből jelentősek a parádi hutából származó üvegek, a népi lakástextilek és viseletek. Fotótárában több mint 90 ezer felvételt őriznek, a könyvtár állománya meghaladja a 20 ezer kötetet.
Kiállítások
A várba települt múzeum első állandó kiállítása, a képtár 1958-ban nyílt meg. A tárlaton a XVI-XVIII. századi itáliai, német és németalföldi, a XVII-XVIII. századi francia, a XVIII-XIX. századi osztrák és magyar festészet alkotásai szerepelnek. Kiemelkedő darabja Dosso Dossi (olasz, 1479 k.-1542) Faun és nimfa, Terbruggen (holland, 1588-1629) Pipára gyújtó fiú című alkotása.
A helyreállított gótikus palotában 1965-re készült el a várostörténeti kiállítás, a földszinten a Hősök termében Dobó István síremlékével. Az alsó kaszárnyatermekben - ez már a kazamata része - 1983-tól látható a középkori kőtár, a vár területéről származó román kori és gótikus emlékekkel.
A kazamaták másik részében, a Nagypincében van a Kivégzés, tortúra és megszégyenítés Magyarországon című kiállítás, ahol a magyar büntetőjog történetének tárgyi emlékei és az azokat szemléletessé tevő illusztrációk tekinthetők meg.
A Vármúzeumhoz tartozik a vár területén lévő Dobó-bástya is. A 2005-ben felújított épület három szinten, több mint ezer négyzetméter alapterületen alkalmas kiállítások anyagának bemutatására. Különleges és egyedi gyűjtemények elhelyezését az állandó hőmérsékletet és páratartalmat biztosító berendezesek teszik lehetővé. A Dobó-bástya belső terének hangulatát az 50-60 ezer éves édesvízi mészkőképződmények fokozzák.
A kiállítóteremben hosszútávú, ideiglenes tárlatokat rendeznek, melyek közül az első "A világ fegyverei, a fegyverek világa" című. Péterváry István egri gyűjtő öt kontinensről származó, 600 darabból álló anyaga várhatóan 2007-ig látogatható.
Egri vár
Az ország egyik leglátogatottabb, legismertebb műemléke az egri vár és az itt működő Dobó István Vármúzeum. Népszerűségét többek között annak köszönheti, hogy ez az egyik legjobb állapotban megmaradt egykori végvár.
A várat a tatárjárás után kezdték építeni, és az azt követő évszázadokban mindig fontos stratégiai szerepe volt, de hírnevét 1552-ben vívta ki. Ekkor Dobó István várkapitány vezetésével a kétezer egri hős visszaverte a több tízezres ostromló török sereget. A vár és vitézeinek tette a XX. században lett legendává, amikor Gárdonyi Géza megírta Egri csillagok című regényét. Az írót a várban helyezték örök nyugalomra.
Ma is a harcokat látott bástyák, lőréses falak között lehet feljutni a belső várba - ami az erődítmény legősibb és legfontosabb része. A várudvar meghatározó épülete az 1475 előtti években emelt egyemeletes püspöki palota, Eger városának és várának legrégibb épülete.
Fazola-kapu
A megyeháza legfőbb ékessége, egyben a magyarországi kovácsoltvas-művesség kiemelkedően gazdag, igényes és egyben reprezentatív darabja a főkapu fölötti félköríves vasrács, a Hit, Remény és Szeretet allegorikus alakjaival, valamint a kovácsoltvas kapuk, amelyeket Fazola Henrik készített 1758 és 1761 között.
Főszékesegyház (Szent János apostol és evangélista, Szent Mihály főangyal)
Főszékesegyház EgerA klasszicista dóm Hild József tervei alapján épült 1831-36 között. Az épület hosszúsága 93 m, kupolájának szélessége 18 m, két tornya 54 m magas. A lenyűgöző méretek különösen a főhomlokzat előtti impozáns lépcsősorról szembeötlőek.
A templomhoz vezető lépcső két oldalán kőből faragott szobrok állnak: elöl a magyar szent királyok, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál; valamennyi Marco Casagrande műve.
A timpanonnal lezárt portikuszt nyolc darab 17 méter magas korinthoszi oszlop szegélyezi. A templom külső homlokzatának domborművei Jézus életéből vett jelenetek. A homlokzat magasított oromzatán három szobor áll, a Hit, Remény, Szeretet allegóriái.
Végvári vitézek szoborkompozíció
Végvári vitézek szoborkompozíció EgerA Dobó tér délnyugati sarkában áll a város jelképévé nemesedett Végvári vitézek című szoborkompozíció, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása
Főegyházmegyei Könyvtár
A muzeális anyag bővelkedik XIV-XVIII. századi egyetemi tankönyvekben, és számos egyedi kéziratot, és ősnyomtatványokat is őriznek itt.
A líceumot 1794-ben az alapító Eszterházy Károly püspök gazdag, több mint 20 ezer kötetes könyvtárral is ellátta. A gyűjtemény ma már több mint 76 000 darabos, ebből 700 kézirat, kódex és 87 ősnyomtatvány.
Itt található Mikes Kelemen törökországi leveleinek kézirata, az 1473-ból való Budai Krónika, Turóczi krónikája, s az egyetlen - Magyarországon levő - Mozart-levél, a zeneszerző kézírásával.
A líceumban található könyvtár építészetileg is érdekes - a központi teremben J. L. Kracker (1717-79) tridenti zsinatot ábrázoló freskója alatt a tölgyfából faragott beépített könyvállványon a könyvtár legszebb kötetei láthatók.
Gárdonyi Géza Emlékmúzeum
Gárdonyi Géza 1897-ben költözött Egerbe, ahol művei közül a leghíresebbet, az Egri csillagok című regényét is megírta. Lakóháza 1923 óta múzeum, előbb családja, majd 1952-től a megyei múzeumi szervezet fenntartásában.
Az emlékmúzeum három szobából áll, bennük az író bútoraival, használati tárgyaival és könyvtárával. A ház utcára néző szobája volt a hálószoba, középen a könyvtár, mellette a dolgozószoba.
Gárdonyi alapos történelmi tanulmányokat folytatott az Egri csillagok megírásához. E falak között született további művei: Isten rabjai, A láthatatlan ember, Az én falum. Kicsit különc módon élt és dolgozott: elzárkózva, ablaktáblákat is bezárva. Néha festegetett, zenélt, és szívesen foglalkozott titkosírással is. Az író sírja a várban, a Bebek-bástyán van.
Líceum, Eszterházy Károly Egyetem
Az 1700-as évek második felében épült líceum szerkezete a barokk stílust követi, de általában rokokó díszítőelemek ékesítik, kivéve a bazilika felé forduló főhomlokzatot, amelyet a kezdődő klasszicizmus jellemez.
A főhomlokzat hármas kapuján belépve ovális kapucsarnokba jutunk, majd a kétkarú lépcsőházba. Az első emeleten a főlépcsővel szemben nyílik a díszterem, mennyezetét Franz Sigrist hatalmas freskója díszíti, és az egyetem négy karát, fakultását ábrázolja. A jogi kart az Igazság szobrával és a Hétszemélyes táblával, a bölcseletet földméréssel, csillagászattal, katonai és politikai földrajzzal; az orvoslást boncolással, gyógyítással; a teológiát egyházatyákkal, angyalokkal, égbolttal és allegorikus képekkel jeleníti meg.
Minaret
A faragott homokkőből épült torony tizennégyszög alaprajzú és 40 m magas. Európa legészakibb török kori emléke. A keleti oldalához épített dzsámit városrendezési okokból 1841-ben lebontották.
Magas törzsén belül 97 csigalépcsőfok vezet fel a körerkélyre, amelyet vaskorlát övez, a kősüveg hegyét félhold és kereszt díszíti. 350 év után, 1997-től, az egri nyári rendezvénysorozat keretében ismét megszólal a müezzin éneke a minaretből. Az országban található három álló minaret (Pécs, Érd, Eger) közül ez van a legjobb állapotban, és ez a legmagasabb.
Spekula Csillagvizsgáló
A líceum számára gróf Eszterházy Károly püspök az 53 méter magas toronyban 1776-ban csillagvizsgálót is építtetett. A kor színvonalának megfelelő műszereknek ma muzeális, tudománytörténeti értékük van.
A torony 6. emeletén lévő nagyteremben van a Hell Miksa által kitűzött délvonal, amelyen a kis nyíláson besütő napsugár jelzi a csillagászati dél bekövetkeztét.
Láthatjuk a Newton-féle tükrös távcsövet, valamint a mai modern távcsövek ősének tekinthető eqatoriális távcsövet. Külön érdekesség az ún. ágyús napóra: délben a nap egy nagyítón keresztül begyújtja az ágyúban lévő lőport, s az egy lövéssel jelzi a delet.
A torony 9. emeletén 1779-ben készült el Hell Miksa bécsi csillagász tervei alapján az ún. camera obscura. Ez a szerkezet nem más, mint egy nagy, film nélküli "fényképezőgép", amely a szobában lévő fehér asztallapra vetíti a város élő képét.
Egri Képtár
A XVI-XVIII. századi itáliai, a XVII-XVIII. századi német és osztrák, valamint a XIX. század magyar festészet kiemelkedő alkotásai láthatók az Egri Képtárban.
Az állandó gyűjtemény történetét bemutató teremben az egri bazilika szobordíszeit is készítő, Marco Casagrande faragta mellszobor a legértékesebb, amely Pyrker János László egri érseket ábrázolja. A XVI-XVIII. századi itáliai festészet szakrális és mitológiai témáit bemutató képek között a legkiemelkedőbb alkotás a Battistello Caracciolo festette Bűnbeesés című festmény. A képtár legismertebb festménye a Hendrick Ter Brugghen festette Pipára gyújtó fiú (1623) a németalföldi képeket bemutató anyagban látható. A magyar festőket felvonultató gyűjteményben Marastoni Jakab, a XIX. század legfoglalkoztatottabb festőjének képei láthatók.
A gazdag gyűjtemény keletkezése a XIX. század első felére tehető, amikor Pyrker János László egri érsek képtárat alapított, ez a gyűjtemény 1836-ban a Nemzeti Múzeumhoz került, a többnyire vallásos témájú képek jelenleg a Szépművészeti Múzeumban tekinthetők meg.
A ma is látható anyag alapjait Bartalkovics Béla érsek rakta le, amikor 1872-ben megalapította a Líceumi Képtárat. Az ő gyűjteményét egészítette ki Aszalay László kanonok és Bartalkovics Flóris adománya. Az Egri Érseki Líceumi Gyűjtemény 1950-ben a Dobó István Vármúzeum kezelésébe került. A képtárat 1996-ban újították fel.
A várudvar nyugati oldalán álló, eredetileg a császári és királyi katonaság számára emelt kaszárnyaépület első emeletén kialakított Egri Képtár az állandó gyűjtemény mellett időszaki kiállításoknak is helyet ad.
Érseki Gyűjteményi Központ
A múzeum állandó kiállításának témája: Két és fél évszázad az egri püspökök és érsekek történetéből, 1699-1943. Legjelentősebb az iparművészeti gyűjteménye.
A tárlat bemutatja az egri főpapok közéletben, oktatásban, kultúrában és a város életében játszott szerepét. A kiállított tárgyak a XVIII. és XIX. század ötvös- és textilművészetének remekei: szentségtartók, kelyhek, ereklyetartók, miseruhák, palástok. Különösen értékesek az Erdődy Gábor egri püspök személyéhez kapcsolódó tárgyak, amelyeket Mária Teréziától kapott ajándékba. A miseruha ugyancsak a királynő ajándéka volt, arról nevezetes, hogy az ajándékozót abban koronázták királynővé.
Az 1993-ban alapított múzeumot a volt érseki gazdasági épületekben helyezték el. A gyűjteményben több mint 3000 fotónegatívot őriznek, szakkönyvtárában mintegy 5000 kötet található.
Minorita templom (Szent Antal)
A templom a híres barokk kori építész, Kilian Ignaz Dientzenhofer alkotása. A templom tornyainak magassága 57 m, erősen kiugró párkányokkal többszörösen tagoltak. Különleges értékűek a templom berendezésének famunkái.
A templom egyhajós, alaprajza latin kereszt alakú. Különlegesen hatásos a homlokzata, mely a két torony között ívesen kidomborodik. A főbejárathoz lépcsősor vezet; kétoldalt magas lábazatra állított, hatalmas oszloppárok szegélyezik, melyek magasan, a főpárkányig nyúlnak fel.
Magának a kapunak a zárókövén rokokó keretezésben a PRO DEO NUNQUAM SATIS (Istenért semmi sem elegendő) jelmondat olvasható. A felirat fölött gazdagon faragott keretben két keresztbe tett kart látunk; ez a ferences címer. A homlokzat szobrászati díszeit Öreg Hössz János egri "statuárius", azaz képfaragó, szobrász készítette. A kecses toronysisakok tetején kovácsoltvas keresztek vannak.
A főhajó háromszakaszos, lendületesen feltörő térség. A szentély négyzetes alaprajzú, a végén nagy oltárépítménnyel. A főoltár előtt kétoldalt Szent Lajos és Szent Bonaventura stukkóból készült szobra áll. A templomtérben hat mellékoltár van. A mennyezet freskóit Reindl Márton pozsonyi festő készítette 1769-1770 között. A templom szószékén az asztalosmunkát Benedictus Mönch szerzetes, a stukkómárványt Spórer Mihály, a nagy aranyozott domborművet (Keresztelő János a pusztában) Móczer József készítette 1792-ben. Ugyanebben az évben készültek el a templomhajó művészien faragott padsorai.
A főoltár képét 1771-ben Kracker Lukács festette, a vörös márvány oltárasztalt Szelecky Márton készítette. Az alapkőbe helyezett okirat szerint a templom kivitelező mestere Falk János egri kőművesmester, az ő egy év múlva bekövetkezett halála után pallérja, a szintén egri Nietschmann János irányításával folyt az építkezés.
A templomban megtekinthető Kinga és Boldog Jolán, valamint Nagy Lajos király lányának, Szt. Hedvignek az ereklyéje is - ez utóbbi Lengyelországból érkezett hazánkba.
Római katolikus érseki palota
A barokk stílusú palota a XVIII. század folyamán több részletben épült. A kápolna falait rokokó-stukkók díszítik, és remekműnek számít a felsőtárkányi márványból faragott házi oltár.
A palota udvarát a Széchenyi utcától elválasztó vaskerítés rácsos nagykapujának dísze is a Fazola család műhelyéből került ki. Az Érseki Gyűjteményi Központban "Két és fél évszázad az egri püspökök és érsekek történetéből" címmel tekinthető meg kiállítás.
fotó: eger.hu
a cikk eredeti helye - UTAZOK.HU
A város nevét egyes feltételezések szerint az Eger-patak mellett még ma is honos égerfáról kapta.
Az itteni látnivalók közül kiemelkedik a székesegyház, a líceum, illetve az épületben lévő érseki könyvtár és a csillagvizsgáló, a vár, a Dobó István Múzeum, a Dobó tér, a minorita templom, a Gárdonyi-ház, a megyeházán látható Fazola-kapuk, a Ráctemplom, a Templom Galéria, a város alatti pincerendszer és persze a Szépasszony-völgyben lévő pincék sora.
LÁTNIVALÓK
Bükki Nemzeti Park
Az ország legnagyobb hegyvidéki, erdős nemzeti parkja létrehozásának alapját a névadó hegység földtani viszonyai teremtették meg.
A földtörténeti ókor és középkor változatos tengeri üledékeit később több fázisban vulkáni kőzetek törték át, a kiemelkedő hegység szegélyein pedig fiatal üledékek és savanyú vulkanitok rakódtak le. A változatos kőzetösszetételhez a talajok sokfélesége kapcsolódik. A változatos felszíni formákhoz pedig olyan mikroklimatikus feltételek társulnak, amelyek jóvoltából a területen egyaránt megtalálja élőhelyét a sajátos kárpáti, mediterrán és a magashegységi jelleget tükröző élővilág, valamint az elmúlt földtörténeti korok számos maradványfaja.
Látogatási rend - A nemzeti park egész területe a jelzett turistautakon szabadon látogatható, de egyes fajok élőhelyeinek megközelítését a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság korlátozhatja.
- Speciális érdeklődésű csoportok (madarász, lepkész stb.) a látogatással kapcsolatban tájékozódjanak, s kérjék az igazgatóság engedélyét.
- A természetjárók mellett a kerékpárosok látogatását is ösztönzi a parkigazgatóság erdei kerékpáros úthálózat kialakításával és Szilvásváradon kerékpárkölcsönzéssel.
- Lillafüreden két idegenforgalmi barlang (Szent István-cseppkőbarlang és Anna-mésztufabarlang); Szilvásváradon a Bükk természeti képe című kiállítás és a Millenniumi természetismereti és erdészeti tanösvény a dél-bükki Hór-völgyben, Oszlán a tájház helytörténeti gyűjteménye mutatja be a nemzeti park természeti és kulturális értékeit.
Bükki Nemzeti Park:
Alapítás éve: 1976
Összterület: 43 200 ha
Fokozottan védett terület: 5730 ha
Dobó István Vármúzeum
Itt látható - a vár emlékei mellett - a várostörténeti gyűjtemény, az ún. börtönmúzeum és a képtár is.
Az 1950 óta megyei intézményként működő Dobó István Vármúzeum 1957-ben költözött a várba. A megyei intézmény közvetlen előzménye az Egri Múzeum volt, amely több régi gyűjteményt olvasztott magába, például a korábban a líceumban elhelyezett érseki magángyűjteményt és a várásatások leleteit, Legányi Ferenc paleontológiai gyűjteményét és a Gárdonyi-hagyatékot.
A folyamatosan gyarapodó gyűjtemény legnagyobb része régészeti anyag, több mint 44 ezer tétel. A néprajzi tárgyak száma meghaladja a tízezret, ebből jelentősek a parádi hutából származó üvegek, a népi lakástextilek és viseletek. Fotótárában több mint 90 ezer felvételt őriznek, a könyvtár állománya meghaladja a 20 ezer kötetet.
Kiállítások
A várba települt múzeum első állandó kiállítása, a képtár 1958-ban nyílt meg. A tárlaton a XVI-XVIII. századi itáliai, német és németalföldi, a XVII-XVIII. századi francia, a XVIII-XIX. századi osztrák és magyar festészet alkotásai szerepelnek. Kiemelkedő darabja Dosso Dossi (olasz, 1479 k.-1542) Faun és nimfa, Terbruggen (holland, 1588-1629) Pipára gyújtó fiú című alkotása.
A helyreállított gótikus palotában 1965-re készült el a várostörténeti kiállítás, a földszinten a Hősök termében Dobó István síremlékével. Az alsó kaszárnyatermekben - ez már a kazamata része - 1983-tól látható a középkori kőtár, a vár területéről származó román kori és gótikus emlékekkel.
A kazamaták másik részében, a Nagypincében van a Kivégzés, tortúra és megszégyenítés Magyarországon című kiállítás, ahol a magyar büntetőjog történetének tárgyi emlékei és az azokat szemléletessé tevő illusztrációk tekinthetők meg.
A Vármúzeumhoz tartozik a vár területén lévő Dobó-bástya is. A 2005-ben felújított épület három szinten, több mint ezer négyzetméter alapterületen alkalmas kiállítások anyagának bemutatására. Különleges és egyedi gyűjtemények elhelyezését az állandó hőmérsékletet és páratartalmat biztosító berendezesek teszik lehetővé. A Dobó-bástya belső terének hangulatát az 50-60 ezer éves édesvízi mészkőképződmények fokozzák.
A kiállítóteremben hosszútávú, ideiglenes tárlatokat rendeznek, melyek közül az első "A világ fegyverei, a fegyverek világa" című. Péterváry István egri gyűjtő öt kontinensről származó, 600 darabból álló anyaga várhatóan 2007-ig látogatható.
Egri vár
Az ország egyik leglátogatottabb, legismertebb műemléke az egri vár és az itt működő Dobó István Vármúzeum. Népszerűségét többek között annak köszönheti, hogy ez az egyik legjobb állapotban megmaradt egykori végvár.
A várat a tatárjárás után kezdték építeni, és az azt követő évszázadokban mindig fontos stratégiai szerepe volt, de hírnevét 1552-ben vívta ki. Ekkor Dobó István várkapitány vezetésével a kétezer egri hős visszaverte a több tízezres ostromló török sereget. A vár és vitézeinek tette a XX. században lett legendává, amikor Gárdonyi Géza megírta Egri csillagok című regényét. Az írót a várban helyezték örök nyugalomra.
Ma is a harcokat látott bástyák, lőréses falak között lehet feljutni a belső várba - ami az erődítmény legősibb és legfontosabb része. A várudvar meghatározó épülete az 1475 előtti években emelt egyemeletes püspöki palota, Eger városának és várának legrégibb épülete.
Fazola-kapu
A megyeháza legfőbb ékessége, egyben a magyarországi kovácsoltvas-művesség kiemelkedően gazdag, igényes és egyben reprezentatív darabja a főkapu fölötti félköríves vasrács, a Hit, Remény és Szeretet allegorikus alakjaival, valamint a kovácsoltvas kapuk, amelyeket Fazola Henrik készített 1758 és 1761 között.
Főszékesegyház (Szent János apostol és evangélista, Szent Mihály főangyal)
Főszékesegyház EgerA klasszicista dóm Hild József tervei alapján épült 1831-36 között. Az épület hosszúsága 93 m, kupolájának szélessége 18 m, két tornya 54 m magas. A lenyűgöző méretek különösen a főhomlokzat előtti impozáns lépcsősorról szembeötlőek.
A templomhoz vezető lépcső két oldalán kőből faragott szobrok állnak: elöl a magyar szent királyok, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál; valamennyi Marco Casagrande műve.
A timpanonnal lezárt portikuszt nyolc darab 17 méter magas korinthoszi oszlop szegélyezi. A templom külső homlokzatának domborművei Jézus életéből vett jelenetek. A homlokzat magasított oromzatán három szobor áll, a Hit, Remény, Szeretet allegóriái.
Végvári vitézek szoborkompozíció
Végvári vitézek szoborkompozíció EgerA Dobó tér délnyugati sarkában áll a város jelképévé nemesedett Végvári vitézek című szoborkompozíció, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása
Főegyházmegyei Könyvtár
A muzeális anyag bővelkedik XIV-XVIII. századi egyetemi tankönyvekben, és számos egyedi kéziratot, és ősnyomtatványokat is őriznek itt.
A líceumot 1794-ben az alapító Eszterházy Károly püspök gazdag, több mint 20 ezer kötetes könyvtárral is ellátta. A gyűjtemény ma már több mint 76 000 darabos, ebből 700 kézirat, kódex és 87 ősnyomtatvány.
Itt található Mikes Kelemen törökországi leveleinek kézirata, az 1473-ból való Budai Krónika, Turóczi krónikája, s az egyetlen - Magyarországon levő - Mozart-levél, a zeneszerző kézírásával.
A líceumban található könyvtár építészetileg is érdekes - a központi teremben J. L. Kracker (1717-79) tridenti zsinatot ábrázoló freskója alatt a tölgyfából faragott beépített könyvállványon a könyvtár legszebb kötetei láthatók.
Gárdonyi Géza Emlékmúzeum
Gárdonyi Géza 1897-ben költözött Egerbe, ahol művei közül a leghíresebbet, az Egri csillagok című regényét is megírta. Lakóháza 1923 óta múzeum, előbb családja, majd 1952-től a megyei múzeumi szervezet fenntartásában.
Az emlékmúzeum három szobából áll, bennük az író bútoraival, használati tárgyaival és könyvtárával. A ház utcára néző szobája volt a hálószoba, középen a könyvtár, mellette a dolgozószoba.
Gárdonyi alapos történelmi tanulmányokat folytatott az Egri csillagok megírásához. E falak között született további művei: Isten rabjai, A láthatatlan ember, Az én falum. Kicsit különc módon élt és dolgozott: elzárkózva, ablaktáblákat is bezárva. Néha festegetett, zenélt, és szívesen foglalkozott titkosírással is. Az író sírja a várban, a Bebek-bástyán van.
Líceum, Eszterházy Károly Egyetem
Az 1700-as évek második felében épült líceum szerkezete a barokk stílust követi, de általában rokokó díszítőelemek ékesítik, kivéve a bazilika felé forduló főhomlokzatot, amelyet a kezdődő klasszicizmus jellemez.
A főhomlokzat hármas kapuján belépve ovális kapucsarnokba jutunk, majd a kétkarú lépcsőházba. Az első emeleten a főlépcsővel szemben nyílik a díszterem, mennyezetét Franz Sigrist hatalmas freskója díszíti, és az egyetem négy karát, fakultását ábrázolja. A jogi kart az Igazság szobrával és a Hétszemélyes táblával, a bölcseletet földméréssel, csillagászattal, katonai és politikai földrajzzal; az orvoslást boncolással, gyógyítással; a teológiát egyházatyákkal, angyalokkal, égbolttal és allegorikus képekkel jeleníti meg.
Minaret
A faragott homokkőből épült torony tizennégyszög alaprajzú és 40 m magas. Európa legészakibb török kori emléke. A keleti oldalához épített dzsámit városrendezési okokból 1841-ben lebontották.
Magas törzsén belül 97 csigalépcsőfok vezet fel a körerkélyre, amelyet vaskorlát övez, a kősüveg hegyét félhold és kereszt díszíti. 350 év után, 1997-től, az egri nyári rendezvénysorozat keretében ismét megszólal a müezzin éneke a minaretből. Az országban található három álló minaret (Pécs, Érd, Eger) közül ez van a legjobb állapotban, és ez a legmagasabb.
Spekula Csillagvizsgáló
A líceum számára gróf Eszterházy Károly püspök az 53 méter magas toronyban 1776-ban csillagvizsgálót is építtetett. A kor színvonalának megfelelő műszereknek ma muzeális, tudománytörténeti értékük van.
A torony 6. emeletén lévő nagyteremben van a Hell Miksa által kitűzött délvonal, amelyen a kis nyíláson besütő napsugár jelzi a csillagászati dél bekövetkeztét.
Láthatjuk a Newton-féle tükrös távcsövet, valamint a mai modern távcsövek ősének tekinthető eqatoriális távcsövet. Külön érdekesség az ún. ágyús napóra: délben a nap egy nagyítón keresztül begyújtja az ágyúban lévő lőport, s az egy lövéssel jelzi a delet.
A torony 9. emeletén 1779-ben készült el Hell Miksa bécsi csillagász tervei alapján az ún. camera obscura. Ez a szerkezet nem más, mint egy nagy, film nélküli "fényképezőgép", amely a szobában lévő fehér asztallapra vetíti a város élő képét.
Egri Képtár
A XVI-XVIII. századi itáliai, a XVII-XVIII. századi német és osztrák, valamint a XIX. század magyar festészet kiemelkedő alkotásai láthatók az Egri Képtárban.
Az állandó gyűjtemény történetét bemutató teremben az egri bazilika szobordíszeit is készítő, Marco Casagrande faragta mellszobor a legértékesebb, amely Pyrker János László egri érseket ábrázolja. A XVI-XVIII. századi itáliai festészet szakrális és mitológiai témáit bemutató képek között a legkiemelkedőbb alkotás a Battistello Caracciolo festette Bűnbeesés című festmény. A képtár legismertebb festménye a Hendrick Ter Brugghen festette Pipára gyújtó fiú (1623) a németalföldi képeket bemutató anyagban látható. A magyar festőket felvonultató gyűjteményben Marastoni Jakab, a XIX. század legfoglalkoztatottabb festőjének képei láthatók.
A gazdag gyűjtemény keletkezése a XIX. század első felére tehető, amikor Pyrker János László egri érsek képtárat alapított, ez a gyűjtemény 1836-ban a Nemzeti Múzeumhoz került, a többnyire vallásos témájú képek jelenleg a Szépművészeti Múzeumban tekinthetők meg.
A ma is látható anyag alapjait Bartalkovics Béla érsek rakta le, amikor 1872-ben megalapította a Líceumi Képtárat. Az ő gyűjteményét egészítette ki Aszalay László kanonok és Bartalkovics Flóris adománya. Az Egri Érseki Líceumi Gyűjtemény 1950-ben a Dobó István Vármúzeum kezelésébe került. A képtárat 1996-ban újították fel.
A várudvar nyugati oldalán álló, eredetileg a császári és királyi katonaság számára emelt kaszárnyaépület első emeletén kialakított Egri Képtár az állandó gyűjtemény mellett időszaki kiállításoknak is helyet ad.
Érseki Gyűjteményi Központ
A múzeum állandó kiállításának témája: Két és fél évszázad az egri püspökök és érsekek történetéből, 1699-1943. Legjelentősebb az iparművészeti gyűjteménye.
A tárlat bemutatja az egri főpapok közéletben, oktatásban, kultúrában és a város életében játszott szerepét. A kiállított tárgyak a XVIII. és XIX. század ötvös- és textilművészetének remekei: szentségtartók, kelyhek, ereklyetartók, miseruhák, palástok. Különösen értékesek az Erdődy Gábor egri püspök személyéhez kapcsolódó tárgyak, amelyeket Mária Teréziától kapott ajándékba. A miseruha ugyancsak a királynő ajándéka volt, arról nevezetes, hogy az ajándékozót abban koronázták királynővé.
Az 1993-ban alapított múzeumot a volt érseki gazdasági épületekben helyezték el. A gyűjteményben több mint 3000 fotónegatívot őriznek, szakkönyvtárában mintegy 5000 kötet található.
Minorita templom (Szent Antal)
A templom a híres barokk kori építész, Kilian Ignaz Dientzenhofer alkotása. A templom tornyainak magassága 57 m, erősen kiugró párkányokkal többszörösen tagoltak. Különleges értékűek a templom berendezésének famunkái.
A templom egyhajós, alaprajza latin kereszt alakú. Különlegesen hatásos a homlokzata, mely a két torony között ívesen kidomborodik. A főbejárathoz lépcsősor vezet; kétoldalt magas lábazatra állított, hatalmas oszloppárok szegélyezik, melyek magasan, a főpárkányig nyúlnak fel.
Magának a kapunak a zárókövén rokokó keretezésben a PRO DEO NUNQUAM SATIS (Istenért semmi sem elegendő) jelmondat olvasható. A felirat fölött gazdagon faragott keretben két keresztbe tett kart látunk; ez a ferences címer. A homlokzat szobrászati díszeit Öreg Hössz János egri "statuárius", azaz képfaragó, szobrász készítette. A kecses toronysisakok tetején kovácsoltvas keresztek vannak.
A főhajó háromszakaszos, lendületesen feltörő térség. A szentély négyzetes alaprajzú, a végén nagy oltárépítménnyel. A főoltár előtt kétoldalt Szent Lajos és Szent Bonaventura stukkóból készült szobra áll. A templomtérben hat mellékoltár van. A mennyezet freskóit Reindl Márton pozsonyi festő készítette 1769-1770 között. A templom szószékén az asztalosmunkát Benedictus Mönch szerzetes, a stukkómárványt Spórer Mihály, a nagy aranyozott domborművet (Keresztelő János a pusztában) Móczer József készítette 1792-ben. Ugyanebben az évben készültek el a templomhajó művészien faragott padsorai.
A főoltár képét 1771-ben Kracker Lukács festette, a vörös márvány oltárasztalt Szelecky Márton készítette. Az alapkőbe helyezett okirat szerint a templom kivitelező mestere Falk János egri kőművesmester, az ő egy év múlva bekövetkezett halála után pallérja, a szintén egri Nietschmann János irányításával folyt az építkezés.
A templomban megtekinthető Kinga és Boldog Jolán, valamint Nagy Lajos király lányának, Szt. Hedvignek az ereklyéje is - ez utóbbi Lengyelországból érkezett hazánkba.
Római katolikus érseki palota
A barokk stílusú palota a XVIII. század folyamán több részletben épült. A kápolna falait rokokó-stukkók díszítik, és remekműnek számít a felsőtárkányi márványból faragott házi oltár.
A palota udvarát a Széchenyi utcától elválasztó vaskerítés rácsos nagykapujának dísze is a Fazola család műhelyéből került ki. Az Érseki Gyűjteményi Központban "Két és fél évszázad az egri püspökök és érsekek történetéből" címmel tekinthető meg kiállítás.
fotó: eger.hu
a cikk eredeti helye - UTAZOK.HU
Megjegyzés küldése