Ma kora reggeli ráérős séta Egerben,a szűk belvárosban ,amikor még csend, nyugalom van. Elgondolkoztam a múlton, a jelenen. A múlt amikor még Dobóék védték a várat,és ezzel együtt a maradék Magyarországot…
Az előzmény: engem már gyerekkoromban „megfertőzött a vár” ,nyári szünetben mi nem a számítógép előtt harcoltunk megrajzolt ellenségekkel,hanem feljártunk a várba… és egyéni módon felfedeztük azt. Igen,lemaradva a kaziban a csoporttól,igen bebújva olyan lezárt részekre,ahová tilos volt. Túléltük szerencsére,nem omlott ránk semmi .:)
Ma sétálva azon gondolkoztam,ugyan ki tudja Egerben,pl: hogy a Pallos utca honnan kapta a nevét,és milyen épület áll még most is ott?
Elgondolkoztam azon, hogy vajon mi egriek a „kötelező” látványosságokon túl mit tudunk városunkról: igen,Minaret,török fürdő,vár,Valide Szultána..
És a többi ?
A múzeumok éjszakáján volt egy nagyon érdekes vetítés Csillag Tamás előadásában: hogy készült el a 3 D s prezentáció a várról,városról. Sajnos nagyon kevesen voltunk ott…
Tudjuk , mi egriek,hogy mekkora volt a Székesegyház a várban?
Tudjuk , mi egriek, hogy mi volt a provizori palota?
Tudjuk mi egriek, hogy hány városkapu volt a középkorban? És azok hol álltak?
És,tudjuk mi egriek, hogy Gárdonyi nem is volt „Egri remete”, hanem nagyon is élt a városban?
Ezek után eszembe jutott az a felemelő esemény, amikor Dobó István csontjait „hazahozták „ Egerbe az újratemetése előtt.. A fiam akkor még kicsi volt, alsó tagozatba járt ,épp nyiladozó értelemmel.. kikértem az iskolából,és elvittem , hogy tegye Ő is tiszteletét Dobó előtt. torokszorító érzés volt. A csontok előtt csak egy percre megállni is,és az is,amikor a fiam gyerekként felfogva ,milyen ritka „megtiszteltetésben” van része : a felnőtteket meghazudtolva,méltóságteljesen hajtott fejet..
Egyáltalán tudjuk MI EGRIEK, hogy a múlt milyen fontos?
Tavaly volt egy nagyon kedves barátom Egerben, és (hát na..) a kapcsolataimnak hála,kaptunk egy külön idegenvezetést a várban.
Olyan vezetést, ami a mai napig emlékezetes….
És hogy lassan befejezzem:
A héten át kellett mennem a várba..valakivel beszélni…Éppen csoportot vezetett,így miután a domborművön „kötelezően” megsimogattuk a török fejet,csatlakoztunk a csoporthoz.
És még, én aki nagyon sok mindent tudok a várról, városról..olyan új információkat tudtam meg, amit minden egrinek illene tudni..
Talán mindenkinek néha sétálni kellene a városban? Talán magunkba kellene szállni egy kicsit? A múlt nélkül nincs jelen,és nincs jövő…
Egyáltalán tudjuk mi egriek hol élünk?
Tudjuk,hogy a Dobó téren átépítéskor feltárt,és visszatemetett cserzőműhely mellett elmenőknek akkoriban mi volt a „kötelessége” ?
Köszönöm,hogy végigolvastátok..
Kazinczi Ildikó írása (2015) / facebook
Az előzmény: engem már gyerekkoromban „megfertőzött a vár” ,nyári szünetben mi nem a számítógép előtt harcoltunk megrajzolt ellenségekkel,hanem feljártunk a várba… és egyéni módon felfedeztük azt. Igen,lemaradva a kaziban a csoporttól,igen bebújva olyan lezárt részekre,ahová tilos volt. Túléltük szerencsére,nem omlott ránk semmi .:)
 |
| illusztráció - Eger 1980-as évek - forrás: de.pinterest.com |
Ma sétálva azon gondolkoztam,ugyan ki tudja Egerben,pl: hogy a Pallos utca honnan kapta a nevét,és milyen épület áll még most is ott?
Elgondolkoztam azon, hogy vajon mi egriek a „kötelező” látványosságokon túl mit tudunk városunkról: igen,Minaret,török fürdő,vár,Valide Szultána..
És a többi ?
A múzeumok éjszakáján volt egy nagyon érdekes vetítés Csillag Tamás előadásában: hogy készült el a 3 D s prezentáció a várról,városról. Sajnos nagyon kevesen voltunk ott…
Tudjuk , mi egriek,hogy mekkora volt a Székesegyház a várban?
Tudjuk , mi egriek, hogy mi volt a provizori palota?
Tudjuk mi egriek, hogy hány városkapu volt a középkorban? És azok hol álltak?
És,tudjuk mi egriek, hogy Gárdonyi nem is volt „Egri remete”, hanem nagyon is élt a városban?
Ezek után eszembe jutott az a felemelő esemény, amikor Dobó István csontjait „hazahozták „ Egerbe az újratemetése előtt.. A fiam akkor még kicsi volt, alsó tagozatba járt ,épp nyiladozó értelemmel.. kikértem az iskolából,és elvittem , hogy tegye Ő is tiszteletét Dobó előtt. torokszorító érzés volt. A csontok előtt csak egy percre megállni is,és az is,amikor a fiam gyerekként felfogva ,milyen ritka „megtiszteltetésben” van része : a felnőtteket meghazudtolva,méltóságteljesen hajtott fejet..
Egyáltalán tudjuk MI EGRIEK, hogy a múlt milyen fontos?
Tavaly volt egy nagyon kedves barátom Egerben, és (hát na..) a kapcsolataimnak hála,kaptunk egy külön idegenvezetést a várban.
Olyan vezetést, ami a mai napig emlékezetes….
És hogy lassan befejezzem:
A héten át kellett mennem a várba..valakivel beszélni…Éppen csoportot vezetett,így miután a domborművön „kötelezően” megsimogattuk a török fejet,csatlakoztunk a csoporthoz.
És még, én aki nagyon sok mindent tudok a várról, városról..olyan új információkat tudtam meg, amit minden egrinek illene tudni..
Talán mindenkinek néha sétálni kellene a városban? Talán magunkba kellene szállni egy kicsit? A múlt nélkül nincs jelen,és nincs jövő…
Egyáltalán tudjuk mi egriek hol élünk?
Tudjuk,hogy a Dobó téren átépítéskor feltárt,és visszatemetett cserzőműhely mellett elmenőknek akkoriban mi volt a „kötelessége” ?
Köszönöm,hogy végigolvastátok..
Kazinczi Ildikó írása (2015) / facebook
Megjegyzés küldése