Boldogkő vára - fotók | Minden, ami Eger

Boldogkőváralja község felett emelkedő andezittufa hegy sziklagerincén állnak a szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos Boldogkő vár tekintélyes méretű romjai. A boldogkői vár története meglehetősen bonyolult, és a fennmaradt oklevelek szerint is nehezen követhető.

A vár építésének pontos idejét nem ismerjük, de az bizonyos, hogy a tatárjárás után épült, azzal a szándékkal, hogy a kassai utat és a Hernád völgyét védje. Első irásos említése egy II . Endre korában – 1282-ben – kiállított oklevélben olvasható, Castrum Boldua alakban.

A késôbbi időkből ismert még a vár neve Bolduakev, Bodókheő, Bodókő alakban is. Boldogkő várát IV . Béla király engedélyével építette fel a Tomaj nembeli Jaak fia Tyba ispán vagy családjának egyik tagja. IV . László király 1282-ben szerezte meg csere útján. Az Árpád-ház kihalása után a vár az Amadék birtoka lett, akik Csák Máté pártján álltak, így amikor Károly Róbert király 1312-ben a Rozgonyi csatában legyőzte a lázadókat, birtokait, köztük Boldogkő várát is elvette.

(Boldogkőt ugyan az anjou párti Drugeth családnak adományozta, azonban királyi várnagyot tartott benne, mintha királyi vár lett vona). Feltehetően a pompaszerető Drugeth család építette ebben az időben a felső vár többi részét is, így az öregtoronyhoz kapcsolódó palotaszárnyat és az azt védő hasáb alakú tornyot is.

A 15. században – két szakaszban – tovább bővítették a várat. A déli oldalon szabálytalan négyszög alakú tornyot emeltek, amelyhez palánkfal kapcsolódott, és megépült a patkó alakú kaputorony a csatlakozó védőfallal, valamint a keleti oldalról a palotát övező külsô fal. Mohács után, a kettős királyság alatt Boldogkő gyakran cserélt gazdát, így hol Ferdinánd, hol pedig János király – illetve hívei – birtokában volt. A 17. század végén többször is ostromolták a várat – minden alkalommal eredménytelenül –, melynek később komoly hadászati jelentősége már nem volt.

Bár sokáig élt az a feltételezés, hogy a császáriak Boldogkő várát is felrobbantották, erre utaló bizonyíték még nem került elő. Boldogkőt 1715-ben a lőcsei jezsuiták kapták meg, akik a még ép helyiségekben gabonát tároltak.

Tőlük vásárolta meg 1753-ban Péchújfalusi Péchy Gábor királyi tanácsos. A család nem a várban lakott, hanem a faluban épült kastélyában – a kastély ma is áll, de nem látogatható –, ennek ellenére a megrongálódott várban helyreállítási munkákat is végeztettek.

A kiszakadt falrészeket befalazták, a leomlottakat felmagasítottak és a bejáratokat, ablaknyílásokat téglával csúcsívesre építették át. A neogótikus stílusban kijavított várban emiatt több helyen már nem állapítható meg a középkori ajtó, és ablaknyílások helye. A vár 1890-ben került házasság útján a Zichy család tulajdonába, és egészen 1945-ig a birtokukban maradt.

A vár ezután állami tulajdonba került, régészeti feltárása 1963-ban indult meg K. Végh Katalin vezetésével, Koppány Tibor tervei alapján. A helyreállítás, állagmegóvás után az egykori palotarészben turistaszállót alakítottak ki, és a festői fekvésű vár kedvelt kirándulási célpont lett. Az 1990-es évek elején a turistaszálló megszűnt, a helyére hadtörténeti és ólomkatona kiállítás került (utóbbi egy nyolc négyzetméteres terepasztalon a Muhi csatát ábrázolja, több mint ezer darab figurával).

A Önkormányzat kezelésében lévő várban 2002-ben nagy szabású rekonstrukciós munkálatok és ásatások kezdődtek, melynek során két torony védőtetőt kapott (a kaputorony és a déli torony).

Az alsó udvar falán egy körülbelül 100 m hosszú gyilokjáró épült, ahonnan a lőréseken át nagyszerű kilátás nyílik a nyugati és az északi irányokba.

Az „oroszlánsziklán” egy sziklakijáró épült. A várban minden év augusztus elsô hétvégéjén tartják a már hagyománnyá vált Boldogkői Várjátékokat.