Az Eszterházy tér folytatásaként a város észak-déli tengelyében húzódik a sétáló belváros főutcája, a Széchenyi István utca. Az utca nyomvonala igen régi lehet, az első adatok a 16. század közepén említik Hosszú utca néven. 1997–98-ban kapta meg új díszburkolatát, amelyhez a város vállalkozói is hozzájárultak.
A Líceum felőli oldalon az első épület eklektikus stílusú OTP Bank, főbejárata felett kiterjeszett szárnyú sast, Szent János evangélista szimbólumát láthatjuk. Vele szemben emelkedik az U alakú Érseki palota. Az épület falainak egyes részei a 16. századból származnak. Első nagyobb kiépítése Erdődy Antal Gábor püspök és Giovanni Battista Carlone építész nevéhez fűződik, 1715 és 1732 között. Barkóczy püspöksége idején készült el a második emelet. További jelentős építések Eszterházy Károly püspöksége idején Fellner Jakab tervei alapján történtek. Majd Pyrker János László érsek kérésére készítették el a déli épületrészeket a Bazilika oldalában klasszicista stílusban 1844-ig. Az elegáns rácsos vaskaput és a középső épületrész emeleti erkélyrácsát Fazola Lénárd kovácsolta. A déli szárnyban az Érseki Hivatal, az északi szárnyban, a volt érseki gazdasági épületrészben az Érseki Gyűjteményi Központ található.
A központ állandó kiállítását az Érsekudvaron keresztül közelíthetjük meg. A kiállítás témája: Két és fél évszázad az egri püspökök és érsekek történetéből. (1699–1943). 2007 májusában az Érseki palota kertjében központi részen helyezték el Kovács Jenő Árpád-házi Szent Erzsébetről készített szobrát. Jelenleg fut az a fejlesztési projekt, melynek keretében az Érseki palota középső szárnyában turisztikai és látogatóközpont létesül. Az érseki lakosztályok bútorait restaurálják, megnyitják az érseki dolgozószobát, a könyvtárt, az érseki ruhatárt, kincstárt és képtárt. Külön termet szentelnek a Magyar szentek és boldogok c. kiállításnak. A kiállított műkincsek másolatait a „Tapintható tárlat” keretében kézbe is vehetik. A palota előtti barokk díszkertet tovább szépítik. A projekt várható befejezése 2012.
Az Érsekudvarba, a volt gazdasági udvarba egy szép barokk stílusú főkapun keresztül sétálhatunk be. A múzeum felett kapott helyet a Szent István Rádió és a további házrészekben a Keresztény Ifjúsági Klub. A kedves belső udvart Pusztai Ágoston díszkútja ékesíti. Az Érseki palota és a hozzá kapcsolódó gazdasági épületek után egy kicsi utcába fordulunk be balra, a Foglár utcába. Itt áll a Telekessy István püspök által alapított Papnevelde, amely átépítése után ma az Érseki Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézetnek ad otthont. A ház falán emléktábla őrzi Petőfi Sándor 1844-es egri látogatását.
Visszatérve a főutca forgatagába néhány szép barokk épület és kirakatok sora után a bal oldalon lévő utcaszakaszt egy szép fehér lakóház zárja, a Carlone-ház, homlokzatán falifülkével, kedves barokk szoborral. (Széchenyi István u. 13.) 1725-től lakott ebben a házban. 1743-ban Erdődy püspök városi szenátorrá nevezte ki. 1747-ben halt meg. Itt a városban, a szervita atyák kriptájában temették el.
Az épület mellett felfelé haladó szűk, meredek utca a Bródy Sándor utca. Az utca névadója, a kiváló író a 8. számú házban született 1863-ban. Érdemes a lépcsőkön felkapaszkodnunk, mert néhány olyan 18. századi épületet találhatunk itt, amely neves egri művészek otthona volt. A házfalakon elhelyezett műemléki táblákon olvashatjuk a vasmíves Fazola család, Kracker János Lukács és veje Zach József festők nevét is. A későbbiekben Marco Casagrande szobrász, Miller József kőfaragó, Zirkler János festő műhelyei is a környéken voltak. A barokk házak mellett egy különleges épületet találunk az utca bal oldalán, az Egri Borvidékért Alapítvány Székházát. Az épület barokk stílusú, eredetileg családi ház majd káposztasavanyító volt. Ma az alapítvány 13 borászatból álló Borászválogatottja számára biztosít bemutatkozási lehetőséget. A borházban működő szaküzlet a Borászválogatott legkiválóbb borait kínálja az érdeklődőknek. Mielőtt visszasétálnánk a Széchenyi István utcára, kukkantsunk be a Városfal utcába, ahol a névadó kőfal és bástyamaradvány ránk maradt darabját szemlélhetjük meg.
A várost körbefogó kőfal építésére az 1570–1580-as időszakban került sor. A város falrendszerét a törökök is gondozták, saját ízlésükhöz alakították. Sugár István, a város történetének kiemelkedő és megszállott kutatója így írt a falrendszerről: „a falak a várost övező magaslatok gerincén épültek meg, bástyáik pedig elsősorban a keresztező mélyebb völgybevágatok, vízmosások egyik vagy éppen mindkét oldalán a magasban nyertek elhelyezést. Említésre méltó, hogy a közel 400 esztendeje épült városfal nyomvonala a legtöbb helyen napjainkban is élesen felismerhető, s a telekhatárok jelzik az ősi falrendszer helyét.” (Idézet Sugár Istvántól az „Eger városfalai és kapuiról” írt cikkéből. Megjelent az Egri Múzeumi Évkönyv 1968. VI. számában) A városfal módszeres bontására a 18. században először Eszterházy püspök adott engedélyt. A városkapuk és városfalak véglegesen Pyrker János László érsek idején kerültek lebontásra, kivéve azokon a helyeken, ahol telekhatárt jelző kerítés-ként a mai napig is fennmaradhattak.
E kicsiny kitérő után kanyarodjunk vissza a Széchenyi István utcára, ahol így velünk szemben – az utca másik oldalán – egy copf stílusú saroképületet találunk. (Széchenyi István u. 14.) Nagyobb részben az Uránia Filmszínház termeit, tereit foglalja magába, de a sarki traktusban a Patika Múzeum és Egészségtár barokk bútorzatában, kedves üvegcséiben, míves edényeiben gyönyörködhetünk. Az épület tervezője Franz József egri kőműves volt. A jezsuiták által alapított patika 1900 körül került át jelenlegi helyére, ahol az eredeti 1760 körül készült barokk berendezést némi változtatással újra beépítették. A polcokat díszítő holicsi fajanszedények 1740 körül készültek. A jezsuitákhoz kötődik egy egri különlegesség, gyógyhatású ital készítése is, amelyet ebben a patikában kicsiny kék üvegcsében forgalmaztak: Ez volt az „EGRI VÍZ” amely főfájás, szédülés, ájulás, szívdobogás, fülzúgás, nyilamlás, gyomor-görcs, gyomorgyengeség, kólika, hányinger, ideggyengeség, fogfájás és még jó néhány „betegségre” hatásos gyógyszernek minősült. A „csodaszer” ma újra kapható. Étkezések előtt étvágygerjesztőként és étkezések után pedig emésztést segítő hatásával ajánlják.
A következő, ezen oldalon álló klasszicista épület hamarosan újra megnyitja kapuit. A Kepes György Nemzetközi Művészeti Központ 2012 tavaszától várja látogatóit. A homlokzatán lévő latin nyelvű felírat „FATI PARTUS” (a Sors, a végzet szülötte) korábbi tragikus eseményekre utal a ház történetével kapcsolatban. A 17. századi kisebb lakóház 1800-ban leégett, majd Spetz József gyógyszerész építtette újjá. Az újjáépítéskor az emeleten tánctermet, kisebb, bérbe adható lakásokat, a földszinten kávéházat alakítottak ki. 1815-ben itt tartották az első színjátszó előadásokat. 1827-ben a nagy tűzvészben a ház újra leégett, Spetz ismét újjáépíttette, ekkor került az épületre a második emelet és valószínűleg a felirat is. 1833-tól polgári Kaszinó működött benne, majd Szakszervezeti Székház, később mint Ifjúsági Ház, majd Művészetek Háza.
A Kepes György Nemzetközi Művészeti Központtal szemben kiszélesedő téren láthatjuk a barokk Szent Bernát templomot és a ciszterci rendházat, amely ma a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnáziumnak és Kollégiumnak ad otthont. A sors ezt a templomot sem kímélte. A jezsuita rend 1644-ben jelent meg Eger városában. Rendházukat 1700–1727 között építették. Templomukat, melynek alapkövét már 1700-ban elhelyezték, csak a 1730-as évek elején tudták elkezdeni. Az építkezést 1743-ig sikerült befejezni. A belső díszítés hosszú időt vett igénybe, kb. 1772-ig tartott. 1773-ban a jezsuita rendet feloszlatták, és később a templomot a rendházzal a ciszterciek kapták meg. A templom kincseit Budára szállították, majd az 1800-as tűzvészben a templom leégett. A felújítás közben 1827-ben újra leégett, és földrengések is gyengítették szerkezetét. Toronysisakját 1885-ben újították fel, majd 1888-ban restaurálták a templomot. A rendházat 1900–1902 között Alpár Ignác tervei alapján átépítették. A templom homlokzatán lévő rokokó falfülkében négy jezsuita szentet láthatunk: Loyolai Szent Ignác, Xavéri Szent Ferenc, Kosztka Szent Szaniszló és Régis Szent Ferenc szobrait. Az oldalajtón belépve az előcsarnokba jutunk, amelyet rokokó kovácsoltvas rács választ el a templomtértől. A templombelső illeszkedik a jezsuiták által szigorúan előírt rendszerhez. A főhajóból 3-3 négyszögletes alaprajzú kápolna nyílik. Szemben a főoltáron Anton Krauss jászói szobrász rokokó oltárépítményét láthatjuk. Az oltár központi alakja az imádkozó Borgia Szent Ferenc.
A szoborkompozíció két oldalsó oszlopon álló alakja az ótestamentumi Melkizedek és Áron főpapok. Az oltár felett középen a megfeszített Krisztus és szintén az Ótestamentumból Mózes és Ábrahám áldozata látható. A gyönyörűen faragott padok az 1730-as évekből származnak. Az eredetileg Kracker által festett mennyezeti freskók tönkrementek, a jelenlegi díszítés Innocent Ferenctől származik 1925-ből. A terepszintet elhatároló kőfal tövében egy 1956-os emlékművet találunk, ahol az emléktáblán lévő névsor megismerteti velünk azon személyeket, akik mártírhalált haltak az 1956. december 12-i egri sortűzben.
Kicsit feljebb a Csiky Sándor utcában a Gárdonyi Gimnázium új részének bejárata előtt egy modern szobrot, Segesdi György Daidalos fémszobrát találjuk.
A Széchenyi István utca sétáló részét elhagyva a rendház épületével megegyező oldalon a jezsuiták 1754-ben alapított gimnáziumát láthatjuk. Ma ez a Dobó István Gimnázium. A barokk épülettel szemben áll a Magyar Posta épülete, amelyet Wälder Gyula tervei alapján építettek neobarokk stílusban 1926-ban. A bejárattól jobbra a 3. és 4. földszinti ablakok között emléktábla jelzi a korábbi postakocsi állomás helyét, ahonnan 1550. december 19-től rendszeres forgalom bonyolódott Pozsony, az ország akkori fővárosa felé.
A Széchenyi utcán továbbsétálva az utca bal oldalán a Rottenstein közben áll a Rottenstein család kúriája rokokó köntösben. Ma irodaház. A Széchenyi utca ezen oldalán a következő nagy épülettömbben az egykori szegényház, a Szent Anna templom és a Szent Vince Kórház, ma a Markoth Ferenc Kórház épületegyüttese áll. A kicsiny templom barokk stílusban készült 1730 körül. A szerény, egyszerű homlokzaton a falfülkékben Joachim és Szent Anna szobrát láthatjuk. A szegényház a templom jobb oldalán működött 1733-tól.
Továbbhaladva a Széchenyi utcán a következő saroképület falán egy emléktábla kelti fel figyelmünket. Ebben a házban született Lenkey János 1848-as honvéd tábornok 1810-ben. (Széchenyi István utca 29.)
A jobb oldalon egy kiszélesedett teret érünk el, ahol az örökmécses hátterében lévő tornyos épület sejteti azt, amit a tér neve kimond: ez a Tűzoltó tér. A kecses kidolgozású örökmécses a II. világháború áldozatainak emlékére készült 1989-ben.
A város tűzoltói a korábbi érseki malmot kapták meg, melynek átépítése után 1884 folyamán költöztek ide. Az új őrtanya épületét 1897-ben szentelték fel, a szertárt pedig 1927-ben. A kezdetektől fogva villanyvilágítással szerelték fel. Az őrtanya telefonállomásai állandó összeköttetésben voltak a városban lévő tűzjelző állomásokkal. Ma Tűzoltó Múzeum működik benne. A Tűzoltó Múzeum egy turisztikai attrakciók fejlesztését támogató pályázat keretében 2012. év folyamán nyílik meg újra a látogatók előtt. A múlt értékeit a modern technika vívmányaival fogják bemutatni.
A Széchenyi István utcán továbbhaladva a jobb oldali utcákban az Egerben letelepedett görögök laktak. A második utca, a Mária utca végén építtette Eszterházy püspök 1771-től tíz éven át a Posuerunt védőgátat a város védelmére. A védőfal 3-4 méter magas, 3-5 méter vastag és kb. 240 méter hosszúságú volt, és egészen a Szent Miklós kapuig nyúlt. Az 1878. augusztus 31-i árvíz tette tönkre.
Sétánk kiemelkedő látványossága, a Rác templom és a hozzá tartozó plébániaház. Egy kőből készült barokk kapun keresztül közelíthetjük meg a parókia épületét. Ez a plébániaház ma Vitkovics Házként ismert. A barokk manzárdtetős épületet 1760-ban építették. Vitkovics Mihály neves költő, aki magyar és szerb nyelven is maradandót alkotott, itt született 1778. augusztus 25-én. Ma a Vitkovics emlékszobát és Kepes György fényművész állandó kiállítását tekinthetjük meg benne, amely hamarosan elköltözik a Széchenyi u. 16. szám alatti Kepes György Nemzetközi Művészeti Központba. A ház a nyári időszakban időszakos szoborkiállításoknak is otthont ad. A hangulatos környezetben gyermek és felnőtt alkotóműhelyek, kézműves, tűzzománc képzőművész szakkörök működnek.
A parókia mögött egy fedett műemlék lépcsősor (1789-ből) vezet fel arra a dombra, ahol a Szent Miklós templom áll. A lépcsősor felújításra szorul, ezért a látogatásához egy másik útvonalat javasolunk. A Széchenyi István utca végéből nyílik a Kisasszony utca, itt balra kanyarodunk, és egy rövid kaptató után ismét balra. A kicsi közön keresztül lépcsősor vezet fel a templom kőkapujához. (Vitkovics Mihály u. 30.)
A Szent Miklós Ortodox Szerb Templomot 1785-99 között építették Povolni János tervei alapján, II. József személyes engedélyével. A templomkertben régi síremlékeket láthatunk. A templomba a déli oldalon kialakított barokk kapun keresztül léphetünk be, amelyet Adami János készített. A templom fő dísze az 1789–91 között Jankovics Miklós által faragott és Anton Kuchelmeiser bécsi festő által megfestett ikonosztáz 60 táblaképpel. Mérete 10x12,5 méter. Az ikonosztáz ajtóin betekintve látjuk a szentélyt és a sátortetős oltárt. A templomba egy szószéket is beépítettek, bár ezt sohasem használták. A templom középső részén a férfiak állva vettek részt a szertartáson, csak az idősek számára készítették az oldalfalak mentén elhelyezkedő gyönyörű vörösfenyő padokat. A nők részét magas támlás padsor választotta el a férfiakétól. A férfikórus egy kívülről megközelíthető lépcsősoron keresztül jutott fel a karzatra. A női részben egy kicsiny házi kiállítás a templom történetét és 18. századi orosz ikonok gyűjteményét mutatja be.
A Széchenyi István utca a 18. századig a Szent Miklós kapuval záródott (későbbi Rác kapu), ahol Telekessy püspök fogadta II. Rákóczi Ferencet 1705. február 28-án. Erre emléktábla is emlékeztet bennünket, amelyet a Széchenyi István u. 78. homlokzatán találunk. Az épület korábban az Orsolya rendiek zárdája és iskolája volt. Szemben a Vitkovics Ház oldalában 2006-ban nyitották meg az Egri Gördeszka és Extrém Sport Centrumot (Ráckapu tér 2.) ahol igazán alkalmas terepet kaptak a deszkazsonglőrök, a deszkások, korisok és a triál kerékpárosok. A Széchenyi István utca folytatásában a jobb oldalon a Wigner Jenő Műszaki Informatikai Középiskola udvarán egy szoborparkot találunk, amely a magyar származású Nobel-díjasoknak állít emléket. (Rákóczi Ferenc u. 2.)
fotó: Szinok Gábor
A szöveg az Útravaló Egerben és környékén városnéző és gasztronómiai kalauz alapján készült. A további felhasználásához a kiadó engedélye szükséges.
forrás: csillagvidek.hu
Megjegyzés küldése