Bizonyára mindenki járt már Egerben, és az egri várat is sokan ismerik, de azt kevesen tudják, hogy a vár északkeleti csücskében lévő, mára már csak egy kőhalomnak tűnő rom valaha a vár egyik bástyája, a Zárkándy-bástya volt, melyet 1907-ben, az Eger-Putnok vasútvonal megépítésével brutálisan leszakítottak a vártól, ezzel - lehet hogy végleg - megpecsételve ötszáz éve tartó, kalandos sorsát. Rátkai Anna diplomamunkája.
A funkcióját vesztett építményt azóta egyik oldalról a vasútvonal, másik oldalról Eger egyik észak-dél irányú, igen forgalmas útja gátolja meg abban, hogy bekapcsolódhasson a város életébe, forgalmába.
Az egriek szeretik ezt a romot, gyakran kijárnak a mellette lévő kis parkba, itt gyönyörű kilátás tárul a városra, a fiatalok kedvelt, titkos helye. Sajnos a bástya jelenlegi állapotában azonban használhatatlan és életveszélyes.
Célom, hogy tervemmel felhívjam a figyelmet a romokban rejlő lehetőségekre, egyrészt, mint turisztikai attrakcióra, másrészt, mint a városban élő fiatalok számára kialakított, tartalommal megtöltött találkozóhelyre, egyszóval, hogy a bástyát bekapcsoljuk a város vérkeringésébe, kulturális életébe. Szeretném a várnak ezt a méltatlan helyzetben lévő darabját visszaadni az egrieknek, mely így kapocsként szolgálhatna a helyiek és az idelátogató turisták között.
A tervezés alapelve volt számomra a bástyát visszafogott építészeti elemekkel, minimális beavatkozással, megfelelő funkcióválasztással használhatóvá, és ezáltal fenntarthatóvá tenni. Fontos volt a romok hangulatának megtartása, hisz ez a hatalmas érték mindenki számára izgalmas és vonzó látványosság, de ezen túl, egy új, a romokat élettel megtöltő, jól használható funkció is elengedhetetlen a további fenntartásához.
A bástya a vár hátsó bejárata mellett, autóval könnyen megközelíthető helyen található. Jelenleg gyalogosan egy kis kerülővel juthatunk fel ide a városközpontból, de az év végére elkészül a várfal külső oldalán végigfutó új sétaút, így 10 perc alatt elérhető lesz a történeti belvárosból is.
A tervezést alapos vártörténeti kutatás előzte meg. A bástya ma látható romjai több korszak építményeit foglalják magukba, építését 1568-ban kezdték el, és Zárkándy Pál hadvezérről nevezték el. Giulio Baldigara olasz hadmérnök tervei alapján átépítették, majd a második török ostrom során aláaknázták. Érdekessége, hogy egykor olasz fülesbástya volt, párját a vár délkeleti csücskében ma is megtalálhatjuk, ez az akkori kor vívmánya volt.
Még érdekesebbé teszi a helyszínt, hogy egy földalatti kazamatajárat vezet ide a várból a sínek alatt, melynek a bejáratát ugyan befalazták, de ma is járható, megnyitható, tehát mégsem sikerült a bástyát végérvényesen elszakítani a vártól. Ezek a járatok annak idején aknafigyelő folyosók voltak, és a vár különböző részeit kapcsolták össze. Ehhez a folyosóhoz egy ágyúterem is kapcsolódott, mely sajnos annak idején a vasútépítés áldozatává vált.
bővebben ,,,
A funkcióját vesztett építményt azóta egyik oldalról a vasútvonal, másik oldalról Eger egyik észak-dél irányú, igen forgalmas útja gátolja meg abban, hogy bekapcsolódhasson a város életébe, forgalmába.
Az egriek szeretik ezt a romot, gyakran kijárnak a mellette lévő kis parkba, itt gyönyörű kilátás tárul a városra, a fiatalok kedvelt, titkos helye. Sajnos a bástya jelenlegi állapotában azonban használhatatlan és életveszélyes.
A bástya mai állapota
Célom, hogy tervemmel felhívjam a figyelmet a romokban rejlő lehetőségekre, egyrészt, mint turisztikai attrakcióra, másrészt, mint a városban élő fiatalok számára kialakított, tartalommal megtöltött találkozóhelyre, egyszóval, hogy a bástyát bekapcsoljuk a város vérkeringésébe, kulturális életébe. Szeretném a várnak ezt a méltatlan helyzetben lévő darabját visszaadni az egrieknek, mely így kapocsként szolgálhatna a helyiek és az idelátogató turisták között.
A tervezés alapelve volt számomra a bástyát visszafogott építészeti elemekkel, minimális beavatkozással, megfelelő funkcióválasztással használhatóvá, és ezáltal fenntarthatóvá tenni. Fontos volt a romok hangulatának megtartása, hisz ez a hatalmas érték mindenki számára izgalmas és vonzó látványosság, de ezen túl, egy új, a romokat élettel megtöltő, jól használható funkció is elengedhetetlen a további fenntartásához.
A bástya a vár hátsó bejárata mellett, autóval könnyen megközelíthető helyen található. Jelenleg gyalogosan egy kis kerülővel juthatunk fel ide a városközpontból, de az év végére elkészül a várfal külső oldalán végigfutó új sétaút, így 10 perc alatt elérhető lesz a történeti belvárosból is.
A tervezést alapos vártörténeti kutatás előzte meg. A bástya ma látható romjai több korszak építményeit foglalják magukba, építését 1568-ban kezdték el, és Zárkándy Pál hadvezérről nevezték el. Giulio Baldigara olasz hadmérnök tervei alapján átépítették, majd a második török ostrom során aláaknázták. Érdekessége, hogy egykor olasz fülesbástya volt, párját a vár délkeleti csücskében ma is megtalálhatjuk, ez az akkori kor vívmánya volt.
Még érdekesebbé teszi a helyszínt, hogy egy földalatti kazamatajárat vezet ide a várból a sínek alatt, melynek a bejáratát ugyan befalazták, de ma is járható, megnyitható, tehát mégsem sikerült a bástyát végérvényesen elszakítani a vártól. Ezek a járatok annak idején aknafigyelő folyosók voltak, és a vár különböző részeit kapcsolták össze. Ehhez a folyosóhoz egy ágyúterem is kapcsolódott, mely sajnos annak idején a vasútépítés áldozatává vált.
bővebben ,,,
Megjegyzés küldése