Az idilli környezet neve egy geológiai kifejezésből ered, a suvadás ugyanis egyszerűen földcsuszamlást jelent, az Arlói-tó pedig épp egy ilyen földcsuszamlás révén keletkezett.
Ez adja a hely különlegességét is, ugyanis egész Európában összesen két ilyen tó van: az Arlói, meg az erdélyi Gyilkos-tó.
A suvadás, vagy lejtőcsuszamlás a vastag homokréteg rendszerint vékonyabb agyag- és márgarétegekkel való váltakozásaikor keletkezik. Mivel a homokréteg vízáteresztő, a rajta könnyen átszivárgó víz átnedvesíti és csúszóssá teszi az alatta levő agyagfelületet, és bekövetkezik a suvadás. Magyarországon ilyen terület például a Balaton melletti magaspart Balatonkenesén, vagy az Arlói-tó.
Arló község Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati részén a Hódos-patak völgyében fekszik. Fő nevezetessége a tó, mely a 338 méter magas Csahó-hegy déli oldalának megcsúszása következtében keletkezett. Egy 300 méternél is hosszabb 50-60 méteres függőleges szakadásfal mentén csúszott meg az a homoktömeg, amely elzárta a Szohony-patak völgyét. Annak vize így feltöltötte a kialakult mélyedést, létrehozva ezzel a páratlan szépségű Arlói-tavat. A tó partján napjainkra pihenőházak és horgásztanyák sora épült fel.
fotók: Szinok Gábor
Megjegyzés küldése