Eger és térsége
Facebook  •  RSS
Minden, ami Eger
Eger és térsége – hírek, történetek, programok
Eger város körvonalrajza
HÍRLEVÉLFeliratkozás
Dátum
NÉVNAP: HOLNAP:
FRISS HÍREK ➜

Amikor ráunnak a házi kedvencként tartott teknősre, sokan – abban a hiszemben, hogy nem tesznek vele rosszat –, szabadon engedik egy megfelelőnek tűnő helyen, például egy tónál, ahol már amúgy is jó pár társa él. A legtöbben nem gondolnák, hogy az ilyen idegenhonos fajok mekkora kockázatot jelentenek az ökoszisztémára nézve.

A nem őshonos teknősök közül a sárga- és a vörösfülű ékszerteknősök ráadásul könnyedén áttelelnek és szaporodnak hazai vizeinkben. Jelenlétük elsősorban azért nem üdvös, mert kiszorítják a Kárpát-medence egyetlen őshonos teknősét, a mocsári teknőst táplálkozó- és napozóhelyeiről, de az is probléma, hogy elterjesztik azokat az egzotikus parazitákat és kórokozókat, melyek veszélyt jelentenek a többi vízi élőlényre.

Ezzel szemben az adott környezetben hiányoznak azok az állományszabályozó ragadozók és paraziták, amelyek természetes körülmények között megakadályoznák a túlszaporodást, így az eredmény az állomány robbanásszerű emelkedése lesz.

Vörös- és sárgafülű ékszerteknősök a Feneketlen-tónál

A XI. kerületi Feneketlen-tó üzemeltetője, a FŐKERT Nonprofit Zrt. most felkérte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályát, hogy segítsenek megoldani a problémát. A szakemberek begyűjtik az idegenhonos teknősfajokat, regisztrálják őket, majd felmérik egészségi állapotukat, különös figyelemmel a paraziták és kórokozók kimutatására. Ezután a teknősöket a fővárosi állatkert karanténállomására viszik, ahonnan az egészséges példányok az állatkerti Nagy-tóba kerülnek.

A Feneketlen-tó és a Szent Imre templom Budapesten

Az idegenhonos élőlények okozta problémát szabályozásokkal is igyekszenek kezelni. Magyar rendelet is tiltja vagy korlátozza bizonyos állat- és növényfajok behozatalát, árusítását, tartását – írja az MME a weboldalán. A listán jelenleg több teknősfaj és alfaj szerepel: az aligátorteknős, a díszes ékszerteknős, a keselyűteknős, a vörösfülű ékszerteknős (15 cm-nél kisebb páncélhosszúságú példányok), és várhatóan hamarosan a sárgafülű ékszerteknős is ilyen lesz majd.

SZÖVEG: MME,   FOTÓ: HALPERN BÁLINT / FŐKERT, CÍMLAPKÉP: SZTANKÓ BÁLINT / TM

Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.
 
Top