A kérdésre nincs egyszerű „több” vagy „kevesebb” válasz. Eger zöldterületeinek mennyisége a rendelkezésre álló hosszabb adatsorok alapján nem zuhant vissza, sőt egyes mutatók enyhe növekedést jeleznek. Ugyanakkor a város saját stratégiai dokumentumai ma is ugyanarra a problémára figyelmeztetnek, amelyet már közel húsz éve is felismertek: a zöldterületek sok helyen elszigetelt szigetekként működnek, és hiányos a közöttük lévő zöld kapcsolat.
Már 2006-ban tudták, hol van a probléma
Különösen érdekes visszalapozni Eger 2006-os zöldfelület-rendezési elképzeléseihez.
Az akkori településszerkezeti tervhez készült Zöldfelület rendezési javaslat 2006 már egységes rendszerben vizsgálta a város zöldterületeit. A korabeli szakmai anyag három fontos feladatot emelt ki: a hiányzó zöldterületek pótlását, új zöldterületi elemek létrehozását, valamint a különálló területeket összekötő szerkezeti elemek kialakítását.
Már akkor az Eger-patakot és környezetét tekintették a városi zöldfelületi rendszer egyik legfontosabb gerincének.
Vagyis a ma divatosnak tűnő „zöldfolyosó” gondolata Egerben egyáltalán nem új.
Mit mondanak a számok?
Az egyik legjobban összehasonlítható adatsor az egy lakosra jutó önkormányzati zöldterület.
A város Fenntartható Városfejlesztési Stratégiájának adatai szerint 2010-ben 27,1 négyzetméter önkormányzati zöldterület jutott egy egri lakosra, 2019-ben már 28 négyzetméter. A változás tehát nem drámai, de növekedést mutat.
2020-ban Eger önkormányzati zöldterületeinek nagysága mintegy 145 hektár volt. Ennek 56 százalékát közparkok, 42 százalékát közkertek, mintegy 2 százalékát pedig belterületi erdők alkották. A terület körülbelül 82 százaléka gondozott volt.
A KSH 2018-ra szintén 145 hektár összes önkormányzati zöldterületet tartott nyilván Egerben: 82 hektár közparkot, 61 hektár közkertet és 3 hektár erdőt.
Fontos azonban, hogy ez nem Eger valamennyi növényzettel borított területét jelenti. Nem ugyanebbe a kategóriába tartoznak például a magánkertek, szőlők, külterületi erdők vagy minden intézményi zöldfelület.
Ezért a város tényleges „zöldsége” jóval összetettebb annál, mint amit egyetlen hektáradat megmutat.
A nagy túlélő: az Érsekkert
Ha van terület, amely az elmúlt húsz évben megőrizte meghatározó szerepét, az az Érsekkert.
Eger legnagyobb történeti parkja ráadásul nem csupán közpark: 1994 óta helyi jelentőségű védett természeti terület. A több hektáros, idős faállománnyal rendelkező park ma is a belváros egyik legjelentősebb összefüggő lombkoronás területe.
A Minden, ami Eger korábban részletesen bemutatta az Érsekkert történetét, amely egykori vadaskertből és püspöki magánkertből vált a város egyik legfontosabb közparkjává.
A mostani légifotón különösen látványos, mekkora különbséget jelent a sűrű lombkorona a környező beépített területekhez képest.
És éppen ez az, ami húsz év alatt sokkal fontosabbá vált.
A zöldfelület ma már nemcsak városszépítés
2006 körül a városi zöldterületekről még sokkal inkább parkokként, fasorokként és városképi elemként beszéltek. Két évtizeddel később a klímaváltozás miatt egészen más jelentőséget kaptak.
Eger jelenlegi Fenntartható Városfejlesztési Stratégiája kedvezőnek nevezi a városi zöldfelületek arányát, ugyanakkor komoly problémát is megfogalmaz: a zöldfelületeket összekötő fasorok, zöldsávok és erdősávok rendszere hiányos, ezért a nagyobb zöldterületek sokszor zárványszerűen helyezkednek el.
A dokumentum ezért többek között a vonalas zöldfelületek fejlesztését, az öntözés és árnyékolás javítását, a növényzet klímaállóságának növelését és a belvárosi fásított terek fejlesztését tartja szükségesnek.
Érdekes módon tehát húsz év elteltével részben ugyanott tart a gondolkodás, ahol 2006-ban: nem elég különálló parkokat fenntartani, össze is kell kapcsolni őket.
Közben a belváros is átalakult
A 2010-es évek egyik leglátványosabb változását a történelmi belváros rehabilitációja hozta.
A Dobó tér és környéke, a Bajcsy-Zsilinszky utca, a Jókai utca és más közterületek teljesen új arculatot kaptak. A beruházások során parkok és növényfelületek is megújultak, ugyanakkor jelentősen nőtt a reprezentatív burkolt közösségi terek szerepe is.
A városi stratégia a megvalósult zöldfelületi beavatkozások között külön megemlíti az Eszterházy tér, a Hatvani kapu tér, a Kossuth Lajos utca északi oldala, az Erzsébet udvar és a Kracker udvar növényfelületeinek megújítását, valamint a Berva lakótelepen történt fejlesztéseket.
Így az elmúlt húsz év egyik legfontosabb változása nem feltétlenül a zöldterület nagyságában, hanem annak szerkezetében és használatában következett be.
Egy másik változás: ma már számba akarják venni a fákat is
A 2020-as évek várostervezésében egyre fontosabbá vált, hogy ne csak azt tudjuk, hány hektár park van Egerben, hanem azt is, milyen állapotban vannak a fák.
A városi stratégia szerint részlegesen elkészült a települési zöldkataszter és fa-nyilvántartási rendszer a belváros közterületeire és az Érsekkertre, ugyanakkor továbbra is cél egy egész Egerre kiterjedő, a fák egészségi állapotát is rögzítő zöld- és fakataszter létrehozása.
Ez azért fontos, mert száz fiatal fa nem feltétlenül pótolja rövid idő alatt néhány nagy lombkoronájú, több évtizedes fa mikroklimatikus szerepét.
A következő húsz év egyik nagy kérdése ezért már nem pusztán az lesz, hány fát ültet Eger, hanem az is, mennyi tud közülük nagy, egészséges városi fává fejlődni.
Újabb változás előtt áll az Érsekkert is
A történeti park sem marad teljesen változatlan.
Az önkormányzat 2025-ben közel 500 millió forint támogatást kapott az Érsekkert közösségi terének fejlesztésére. A tervek szerint megújulnak a játszóeszközök, árnyékolás és vízvételi lehetőség készül, valamint felújítják a déli bejárat közelében található sportpályát. A projekt tervezett befejezése 2028 szeptembere.
A park történetéről több korábbi írásunkban is olvashattak:
Érsekkert – helyi jelentőségű védett természeti terület
Az Érsekkert szívében csobog Eger egyik különleges emléke – az érsekkerti szökőkút története
Az Érsekkert kőhídja – több mint két és fél évszázad történelme Eger szívében
2026-ban új korszak kezdődhet
Talán ez a legfontosabb aktualitás.
Eger önkormányzata 2026 februárjában közel 1,94 milliárd forintos „zöld–kék infrastruktúra” pályázatot nyújtott be. Ennek szemlélete már jelentősen eltér a húsz évvel ezelőtti klasszikus parkfejlesztéstől.
A tervek szerint esőkertek, új fásított területek, vízáteresztő felületek és kisebb vízvisszatartó megoldások jelennének meg. A fejlesztések érintenék Felnémetet és a Berva-völgyet, a Szala fölötti külterületeket, valamint a belvárost is.
A belvárosban többek között a Lenkey udvar, a Barkóczy utcai gimnázium előtti tér, a Pyrker tér és a Domus környéke zöldülhetne. A cél már kifejezetten a nyári hőterhelés mérséklése és a csapadék helyben tartása. Sikeres pályázat esetén a program 2029 végéig valósulhat meg.
Közben 2026-ban megkezdődött Eger új településtervének elkészítése is. Ennek egyik feladata éppen a zöldfelületek hosszú távú védelmének és az egyes területek beépíthetőségének szabályozása lesz.
Zöldebb lett tehát Eger húsz év alatt?
A rendelkezésre álló adatok alapján nem állítható, hogy Eger az elmúlt húsz évben elveszítette volna zöld városi karakterét. A 2010–2019 közötti összehasonlítható mutató még enyhe növekedést is jelez az egy lakosra jutó önkormányzati zöldterületben.
De ez csak a történet egyik fele.
A város tovább épült, utak, parkolók, lakó- és kereskedelmi területek változtak, miközben a történelmi belváros jelentős része is új burkolatot és új funkciót kapott. Ezzel párhuzamosan parkok és kisebb zöldfelületek is megújultak.
A legérdekesebb tanulság mégis az, hogy a 2006-ban megfogalmazott egyik legfontosabb feladat 2026-ban is aktuális: Egernek nem csupán sok zöldfelületre, hanem egymással összekapcsolódó zöld hálózatra van szüksége.
Az Érsekkert, az Eger-patak, a fasorok, a lakótelepi parkok, a kisebb belvárosi kertek és a városszéli erdők külön-külön is értékesek. A következő húsz év nagy kérdése az lesz, sikerül-e ezekből valóban összefüggő, a nyári hőséget és a szélsőséges csapadékot is mérséklő városi zöld infrastruktúrát létrehozni.
A mostani légifotó pedig jól megmutatja, miért nem csupán esztétikai kérdés mindez: ahol összefüggő lombkorona van, ott egészen más város kezdődik.
Források
- Minden, ami Eger – Érsekkert helyi jelentőségű természeti terület
- Minden, ami Eger – Az Érsekkert szökőkútjának története
- Minden, ami Eger – A Stadion utca és az Érsekkert különleges története
- Eger MJV – Fenntartható Városfejlesztési Stratégia 2021–2027
- KSH – Önkormányzati tulajdonú zöldterületek
- Eger – Településszerkezeti terv és a 2006-os zöldfelület-rendezési javaslat
- Eger – Zöldülhet Eger belvárosa: zöld–kék infrastruktúra fejlesztése
- Eger – Közösségi tér fejlesztése az Érsekkertben
- Eger – készül a város új településterve