Még be sem lépünk a várba, máris akad látnivaló: a XVI. század második felében épült főkapu mellett jobbra áll a törökök által emelt kapuvédő bástya, a barbakán. A kapu melletti falon Tar István és Illés Gyula nagyméretű bronz domborműve az 1552-es hősies várvédelmet ábrázolja. A várba belépve a magas falak, bástyák és ágyúmásolatok fogadják a látogatókat – és a pénztárak, információs pavilonok.
Ezután a lövésekkel áttört Gergely-bástyához jutunk, amelyet Bornemissza Gergely várkapitány építtetett. Mellette áll a vár középkori főkapuja, a Hippolit-kapu. Nevét az itáliai származású Estei Hippolit egri püspökről kapta, akinek színes családi címerfreskója a kapu feletti mezőben látható. Tovább haladva elérjük az 1540-es években épített Varkocs-kaput. Ezután jutunk be a belső várba. Jobbra magasodik a vár legimpozánsabb ágyúdombja, a XVII. századi Szép bástya vagy Kálvária-domb.
A tetején lévő három fakereszt arra utal, hogy a XIX. században ez volt az egyházi körmenetek végső pontja. A domb alatt van a vár 36 méter mély, középkori kútja, fölötte a rekonstruált kútházzal.
Az ajándékárusító sátrak mellett láthatjuk az ispotály falmaradványait. Pincéjében ma vendéglátóhely és íjászpálya működik. A palotaudvarra vezető kapualjba Zala György bronz domborműve a várvédelmet ábrázolja.
Az udvaron a látogató elé tárul a vár legértékesebb építészeti emléke, a gótikus püspöki palota. Földszintjén van a Hősök terme, a várvédők emlékét idéző kegyeleti hely. A palota földszintjén lévő termek múzeumi foglalkozásoknak, időszaki tárlatoknak adnak helyet. Az emeleten az egri vár történetét bemutató kiállítás várja a látogatókat.
Ezután a lövésekkel áttört Gergely-bástyához jutunk, amelyet Bornemissza Gergely várkapitány építtetett. Mellette áll a vár középkori főkapuja, a Hippolit-kapu. Nevét az itáliai származású Estei Hippolit egri püspökről kapta, akinek színes családi címerfreskója a kapu feletti mezőben látható. Tovább haladva elérjük az 1540-es években épített Varkocs-kaput. Ezután jutunk be a belső várba. Jobbra magasodik a vár legimpozánsabb ágyúdombja, a XVII. századi Szép bástya vagy Kálvária-domb.
A tetején lévő három fakereszt arra utal, hogy a XIX. században ez volt az egyházi körmenetek végső pontja. A domb alatt van a vár 36 méter mély, középkori kútja, fölötte a rekonstruált kútházzal.
Az ajándékárusító sátrak mellett láthatjuk az ispotály falmaradványait. Pincéjében ma vendéglátóhely és íjászpálya működik. A palotaudvarra vezető kapualjba Zala György bronz domborműve a várvédelmet ábrázolja.
Az udvaron a látogató elé tárul a vár legértékesebb építészeti emléke, a gótikus püspöki palota. Földszintjén van a Hősök terme, a várvédők emlékét idéző kegyeleti hely. A palota földszintjén lévő termek múzeumi foglalkozásoknak, időszaki tárlatoknak adnak helyet. Az emeleten az egri vár történetét bemutató kiállítás várja a látogatókat.
Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.