0
Eger sikeres 1552. évi védelme szorosan összeforrt a helyi nők vitézségével: az elsősorban gyermekeikért küzdő asszonyokat az elszánt anyai szeretet vezette. Bizonyos vélemények szerint sokszor erősebb a nőkben a kitartás, mint a férfiakban. Bár a történelemben nem Eger az egyetlen olyan helyszín, ahol a nők is kivették részüket a védelemben, sőt Magyarországon is találunk még példákat: 1660-ban, miután a török megsemmisítő vereséget mért II. Rákóczi György erdélyi fejedelemre nyomban ostrom alá vették Váradot.

Az őrség zöme Rákóczi holttestét kísérte Gyulafehérvárra, emiatt a várban és a városban alig akadt katona. Váradot a polgárság és a helyi asszonyok is elszántan védték, de végül győzött a túlerő. Ennek ellenére a török méltányolta a maroknyi védő és az asszonyok elszántságát, ezért értékeikkel és a helyi nyomdával szabad elvonulást engedélyeztek nekik.

Ugyancsak közhely ma már Zrínyi Ilona hősiessége, aki két éven keresztül tartotta a maroknyi Thökölyhez hű kuruccal és néhány idegen katonával Munkács várát, ezalatt pedig megfelelő utánpótlásról is gondoskodott, de végül árulás következtében fel kellett adnia az erősséget.

A törökök részéről is van egy kevéssé ismert epizód: Buda visszafoglalásakor az egyik keresztény rohamot budai török nők verték vissza, Jókai Mór emeli ki mindezt az epizódot, párhuzamba állítva az egri eseményekkel.

Székely Bertalan: Egri nők (1867)

bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz
https://hu.wikipedia.org/wiki/Eger_ostroma_(1552)

Megjegyzés küldése

 
Top