0
Október 16. kettős világnap, amelyről sajnos igen kevesen és igen keveset tudunk.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete a FAO ( Food and Agriculture Organization of the United Nations) 1979-ben magyar javaslatra október 16-át Élelmezési Világnapnak nyilvánította. A FAO, melynek küldetése az élelmezésbiztonság megvalósítása, célként a logoján található latin jelmondatot jelöli meg „Fiat panis." az az minden ember számára : „Legyen kenyér!" Az Élelmezési Világnaphoz szorosan kötődik a Kenyér Világnapja.

A Pékek Világszövetsége 2001-ben döntött arról, hogy október 16. legyen a Kenyér Világnapja. A világnap kijelölésével a szövetség célja az volt, hogy felhívja az emberek figyelmét a világ legfontosabb élelmezési cikkére, a kenyérre. A Kenyér Világnapja alkalmat ad arra is, hogy a gabonát megtermelő gazdálkodó és a kenyeret sütő pék munkájának fontosságára is rávilágítson és elgondolkoztasson bennünket.

Október 16-án a kenyeret ünnepeljük, de vajon mit takar a kenyér fogalma?
A kenyér döntő részben gabonaőrleményekből tésztakészítéssel, alakítással, lazítással, sütéssel majd csomagolással vagy csomagolás nélkül előállított élelmiszer. Csomagolatlan termék tömege 250 g-mal osztható, de legalább 500 gramm. (Magyar Élelmiszerkönyv)

Minden nép a maga kenyerét tartja a legfinomabbnak a világon. Nekünk, magyaroknak a kenyér nem csupán egy élelmiszer, hanem az életet jelenti, és igen erős hozzá az érzelmi kötődés. A kultúránk része, fő étkezéseink közül legalább egyben biztos szerepel. Ma, amikor elveszett az élelmiszer „becsülete" ez az ünnep mindenkit elgondolkodásra sarkall.

Nagyszüleink, szüleink tudták mit jelent a betevő falat megbecsülése, ma azonban ez nem természetes. Modern világunkban az utcán közlekedő és szendvicset majszoló emberek látványa már nem kelt feltűnést, a múlt század elején azonban a fedetlenül vitt étel még elképzelhetetlen volt. Akkoriban az étkezés a táplálék felvételénél sokkal többet jelentett, a családi és emberi rend őrzésének naponta ismétlődő áhítattal körülvett alkalma volt. Ennek fontos részét képezte a kenyér tisztelete is, melynek nyomai a kenyér sütésétől kezdve a megszegésén át a kenyérmorzsák felhasználásáig fellelhetőek a különböző mágikus eljárásokban és hiedelmekben. Szokás volt, hogy a kenyértésztának cuppogtak, vagy a kenyérsütő asszony felemelte a szoknyáját a kemencébe „vetés" (a kenyerek kemencébe helyezése) után, hogy a kenyér jó magasra nőjön. A kenyérkészítés legfontosabb fázisainál a kés élével keresztet vetettek a tésztára, illetve a sütőlapáttal a kemence szájára. A kenyeret nem volt szabad eldobni, ha leesett a földre, megcsókolták, vagy ráfújtak; még a kenyérmorzsára lépni is nagy véteknek számított, ezért az abroszt gyakran a tűzbe rázták. Megszegés előtt a kenyér aljára keresztet kellett rajzolni, a megkezdett karéjt pedig végig kellett enni. A kenyérsütés napja sok helyen a csütörtök volt, tilalmasnak számított azonban a kedd és a péntek, valamint Luca és Borbála napja.

Ma már nagyon sokfajta ízesítésű, formájú, alapanyagú kenyér közül választhatunk  
– fotó: Shutterstock

Mindenki számára lényeges, hogy jó kenyeret fogyasszon. Minőségi termékeket keresünk az arctalan tömegáru helyett.

De milyen a jó kenyér?
Jó kenyérnek azt tartjuk, ami kovásszal készül, domború, héja keményen ropogós, színe aranybarnába hajló, de nem fekete, égett. A kenyérhéj a bélzettől nem válik el. A bélzet szívós, lyukacsos szerkezetű és nem morzsolódik. Ha a kenyeret összenyomják, akkor az magától ismét felduzzad. Enyhén savanykás ízét a kovásztól nyeri, és jó ízvilágát, amelyre jellemző a gabona íze, négy-öt napig meg is őrzi. Fontos, hogy a jó kenyér szolgálja egészségünket, tehát teljesőrlésű bio lisztből készüljön. A nem bio teljesőrlésű liszt származása követhetetlen, a benne lévő hántrész (korpa) nagy mennyiségben tartalmazhat vegyszermaradványokat, toxikus anyagokat, így egészségünket is veszélyeztetheti.

Kívánjuk, hogy Ön is találja meg a jó és egészségét szolgáló kenyeret, és minden nap az kerüljön asztalára! Mi azon dolgozunk, hogy ebben segíteni tudjunk Önnek!

Forrás: Magyar Élelmiszerkönyv, Táplálkozás Akadémia Hírlevél

Megjegyzés küldése

 
Top