0
1552-ben ugyan Dobó István vezetésével az egri vár hősies védői még visszaverték a török túlerőt - ahogy azt az Egri csillagokban is olvashattuk -, ám 1596-ban Eger mégis török uralom alá került. A törökök a tőlük megszokott módon igyekeztek mindinkább saját igényeiknek megfelelően berendezkedni. Egerben ekkor már régóta ismert volt a termálvíz, ezt a törörkök ismerték, kedvelték, ezért a török pasa, Arnaut az ezerhatszázas évek elején fürdőt építtetett.

A törökök fürdőkultúrája mohamedán vallásukhoz kötődött,  ezért amerre csak hódítottak kupolás fürdőket építetettek. Országunkban többet is, hiszen sokfelé fakadtak melegvízű források, melyek a fürdőzéshez különösen kedvező lehetőséget teremtettek. A törökök Budán, Szegeden, Esztergomban, Szolnokon és Egerben építettek fürdőket.

A budai fürdőkön kívül csak az egri törökfürdő maradt fenn. A mai nyolcszögletű nagymedence éppen azon a helyen áll, ahová azt a törökök az 1610-es években tették. Egyébiránt mivel a török nők és férfiak külön fürödtek, egy másik, szerényebb ilidzsa is épült akkoriban: a nők számára. Ez feltehetően a mai Bárány Uszoda helyén volt. Sőt két hamamot is építettek - szintén külön a férfiaknak és a nőknek.


Majd száz évvel később a törököknek menniük kellett, ám - fájdalom - fürdőjüket nem vihették magukkal. Az egri polgárok hát birtokba vették. Állítólag még maga Rákóczi Ferenc is látogatta. A szabadságharc alatt bizonyára itt áztatta csatában megfáradt tagjait. Még kirurgus (sebészorvos) is működött akkoriban a fürdőben.

Hazánk fiai azonban lehet hogy nem tekintették igazán magukénak a hajdani ellenség által emelt épületet, de lehet, hogy csak nem volt rá kapacitás a viharos időkben - hiszen alig űzték ki a törököt, a labanccal kellett hadakozni. Annyi bizonyos, hogy a fürdő kupolája beszakadt, s a helyiek egy ideig a szabad ég alatt voltak kénytelenek fürdőt venni.

Az egyház vette gondozás alá az épületet, zsindellyel fedték be az épületet, sőt az un. Tükör medencével és egy kis öltözővel még bővítették is a fürdőt. A század folyamán bár leromlott állapotában, de használták a fürdőt, ugyanis még külföldön is becsülték víze áldásos hatását. A század végén aztán újabb felújítást, bővítést végeztek rajta egyházi költségen - hiszen kinek lett volna erre pénze, ha nem a nagy szőlőbirtokokkal, pincékkel rendelkező egri érsekségnek? Újabb medenve épült hát, a Kis Tükör medence. A fürdős számára is építettek egy kis lakást a fürdő épületében és a vendéglátásba is invesztáltak, hiszen megnyitották az épületben a Nap névre keresztelt kocsmát.

A következő (XIX.) évszázadban, még a szabadságharcot megelőzően a néhai fürdőmester szobái helyén fürdőszobák épültek, s így teremtett közfürdő jellegénél fogva a fürdő egyre kedveltebb, látogatottabb lett. Az egyház úgy látta, hogy érdemes egy egységes épülettömbbe foglalni a fürdőt, így alakült ki a ma is érvényesülő klasszicista fürdőház, mely U alakban veszi körbe a medencéket.

Még a török kupolát is igyekeztek valamilyen formában visszaállítani - mérsékelt sikerrel. A felújítás után a fürdő látogatóinak száma tovább gyarapodott, egészen addig, míg az érsekség ki nem sajátította. A század második felében az egriek már csak a mai strand helyén lévő melegvízű tóban fürdőzhettek, az egyház jószágaival egyetemben...



A XX. század elején az egyházi használat alatt lerobbant fürdőt a város vette birtokába, s a két világháború közt fel is újíttatta, kibővíttette, gőzkabint építtetett, s az egriek újra birtokba vehették. A szocialista időkben aztán az üzemeltetést az egri reumakórház vette át. A mostanit megelőző felújítás 1979-ben zajlott. Ekkor az eredetihez sokkal jobban hasonlító kupolát építettek  a központi medence fölé, sőt arany színű mozaikkal burkolták! A belső tereket pedig Zsolnai majolikával fedték.

A gyógyászati szolgáltatásnak megfelelő épületkorszerűsítés is megtörtént. Ám az idő múlik, s tavaly már igen elhanyagolt állapotban vette át újra az üzemeltetést a város, pontosabban a város tulajdonában lévő, az Egri Termál- és Strandfürdőt is üzemeltető Kft. A fürdő idén szeptemberre Kaszab Ákos Ybl-díjas építész tervei szerint újult meg - a XIX. századi barokk-klasszicista gyökerekhez visszatérve.



Hradszki Róbert - Termalfurdo.net szerkesztő

forrás és fotó. pettkoandras.hu

Megjegyzés küldése

 
Top