Eger felől Szilvásvárad felé autózva egy pillanatra tátva marad az ember szája, amikor egy útkanyarulatnál egyszerre csak megpillantja Bélapátfalva piros cserepes tetői felett a Bél-kő jellegzetes, szinte műremekké faragott monumentális tömbjét.
Hétmillió köbméter mészkő. Húszmillió tonna. Iszonyatos mennyiség! Számítások szerint ennyi hiányzik az egykor 796 méter magas, ördögszántásos gerincű hegyből, elsősorban a tetejéről. A Bükk nyugati bástyája, a Bükk-fennsík legnyugatibb őre még ma is fenségesen emelkedik az alatta elterülő táj fölé. Szirtjei, kilátópontjai, kőbányáinak elképesztően változatos maradványai remek túrákat ígérnek, talán izgalmasabb a hegy, mint valaha.
A rengeteg felfedeznivaló nagy részét gyöngysorként felfűző Bél-kő tanösvénynek köszönhetően akár családi kirándulás célpontja is lehet, olyannyira, hogy gyerekeim – bár sok túrán vettek már részt –, a Bélkő után azt mondták, eddig messze ez volt a legizgalmasabb túra, amire elhoztam őket.
A hegy lábánál közel ezer esztendeje meghúzódó, Bélháromkúti Ciszterci Apátság parkolójától indul a Bél-kő csúcsáig tartó, mintegy 6 km-es, kék átlóval jelzett tanösvény.
Indulás előtt azonban érdemes megtekinteni a magyarországi viszonylatban egyedülálló szakrális emléket is. A tájba harmonikusan illeszkedő épület Magyarország egyetlen épségben megmaradt ciszterci apátsági temploma. Az apátságot 1232-ben alapította II. Kilit egri püspök, aki minden bizonnyal maga is a hegynek és a falunak is nevet adó Bél nemzetség leszármazottja volt.
A templom építése a tatárjárás után fejeződött be, később többször átépítették, mai arculatát a XX. századi renoválások során nyerte el. Faragott kövein francia, német és cseh kőfaragók stílusjegyei ismerhetőek fel, a jelenlegi belső berendezés barokk stílusú.
Fotó: Konfár Tibor
bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: turistamagazin.hu