Az 1970-es évek második felében Eger északi része szinte építési területté változott. Miközben egyre magasabbra nőttek az új Csebokszári lakótelep házai, néhány kilométerrel délebbre megkezdődött a 25-ös főút új városi átkelési szakaszának kialakítása. Házakat bontottak le, pincéket tömedékeltek, közműveket helyeztek át, hatalmas mennyiségű földet mozgattak meg, majd a Ráckapu tér fölé felépítették Eger egyik legjellegzetesebb közlekedési műtárgyát: a Viaduktot. Egy régi fénykép segítségével most visszatérünk abba az időbe, amikor mindez még épült.
A régi Eger utcái már nem bírták a növekvő forgalmat
Eger évszázadokon át kialakult úthálózatát természetesen nem a 20. század második felének autóforgalmára tervezték.
A történelmi városrészek keskeny, helyenként kanyargós utcái egyre nehezebben tudták elvezetni a növekvő helyi és átmenő forgalmat. Különösen komoly problémát jelentettek a tehergépjárművek.
A közlekedés korszerűsítése mellett egy másik szempont is egyre fontosabbá vált: Eger történelmi belvárosának és műemléki épületállományának védelme.
Megoldást kellett találni arra, hogyan lehet az átmenő forgalom jelentős részét kivezetni a régi városszerkezetből.
1974-ben döntöttek az új nyomvonalról
A Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium, valamint az Egri Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1974-ben döntött arról, hogy a 25-ös főút új egri átkelési szakaszát a régi nyomvonaltól nyugatra építik meg.
A kivitelezés 1976-ban kezdődött.
Ma már tudjuk, hogy jóval többről volt szó egyszerű útépítésnél. Az új út nyomvonala átszelte a meglévő városszövetet, ezért épületeket kellett kisajátítani és lebontani, pincéket megszüntetni vagy megerősíteni, közműveket átépíteni, hidakat és támfalakat létrehozni.
Ennek nagyságrendjéről egy 1982. május 22-én megjelent Népújság-cikk szolgáltat különösen értékes adatokat.
A korabeli tudósítás szerint az építkezést megelőzően:
94 épületet bontottak le, és 74 pince tömedékelését vagy megerősítését kellett elvégezni.
Az új szakaszon több jelzőlámpás csomópont és két jelentősebb híd is épült. Az egyik a Ráckapu téren, a másik a Kisvölgy utca fölött.
A leglátványosabb feladat: a Ráckapu téri Viadukt
Az építkezés egyik legérdekesebb műszaki feladata a Ráckapu téri felüljáró létrehozása volt.
A munkálatok megkezdése előtt jelentős tereprendezésre volt szükség. Épületek tűntek el, földet termeltek ki, pincéket számoltak fel, miközben az egész környék közlekedését is folyamatosan biztosítani kellett.
A Viadukt vasbeton hídszerkezete hét nyílású, 147 méter hosszú és 12,7 méter széles, vonalvezetése pedig körülbelül 150 méter sugarú ívet követ.
A híd előtt és után az útpálya vasbeton támfalak között halad. A támfalak magassága körülbelül fél métertől hét méterig változik, teljes hosszuk megközelíti a 480 métert.
A korabeli műszaki adatok szerint önmagában a Ráckapu téri felüljáró megépítése mintegy 50 millió forintba került.
A fénykép egy eltűnt Ráckapu teret őrzött meg
A cikkhez választott archív fénykép különösen értékes.
A felvételen még építés alatt áll a Ráckapu téri felüljáró. Munkagépek, földhalmok és a készülő vasbeton szerkezet uralja az előteret, miközben a háttérben szinte változatlanul magasodik a Szent Miklós görögkeleti szerb, közismert nevén Rác templom.
A fotót magasból készítették, minden bizonnyal a Malom utcai toronyházból vagy annak közvetlen közeléből.
A kép másodközlésben az egri autóbusz-közlekedés történetét feldolgozó BusworldBlogon is megtalálható, ahol a képaláírás:
„Épül a Ráckapu téren a felüljáró.”
A rendelkezésre álló adatok alapján a felvételt 1979–1980 körülre tehetjük. Az eredeti fotós személyét azonban egyelőre nem sikerült hitelt érdemlően azonosítani, ezért a képet nem lenne helyes bizonyíték nélkül bárkinek tulajdonítani.
Az egri városi autóbusz-közlekedés története – korabeli képekkel
Miért éppen a Ráckapu tér?
A helyszín közlekedési szerepe természetesen sokkal régebbi a Viaduktnál.
A Ráckapu Eger egyik történelmi északi kijárata volt. Maga a városkapu eltűnt, de a terület közlekedési jelentősége megmaradt.
Az új csomópont tervezésekor egyszerre kellett megoldani a 25-ös főút átmenő forgalmát és a környező utcák helyi közlekedését.
A felüljáró éppen ezt tette lehetővé: külön szintre került az átmenő és a helyi forgalom.
Az akkori csomópont hét utca forgalmi kapcsolatát kezelte: a Vöröstüzér, Széchenyi, Malom, Rákóczi, Árnyékszala, Verőszala és Szalapart utcáét.
Még a Szala-árkot is át kellett vezetni
A felszínen látható híd csak egy része volt a munkának.
A Ráckapu térnél a Szala-árkot körülbelül 70 méter hosszú zárt keretben kellett elvezetni.
A Borforgalmi Vállalat kiszolgálásához mintegy 300 méternyi bejáróutat építettek, miközben a 24-es főút csatlakozását is hozzá kellett igazítani az új közlekedési rendszerhez.
Vagyis ami ma egy hétköznapi autóút az egriek számára, annak létrehozásakor a föld alatt és a felszínen egyaránt komoly mérnöki munka zajlott.
Közben északon egy új Eger épült
Mindezzel szinte párhuzamosan északabbra egy másik hatalmas városépítési program zajlott.
Épült a Csebokszári lakótelep, a mai Felsőváros.
Az első háztömbök az 1970-es évek elején jelentek meg, majd évről évre újabb lakóépületek emelkedtek.
A két történetet érdemes együtt nézni.
A város terjeszkedett, új lakások ezrei készültek, nőtt Eger lakossága és vele együtt a helyi közlekedési igény is. A Felsőváros és a belváros közötti kapcsolat egyre fontosabb lett, miközben az észak–déli átmenő forgalom is növekedett.
A Viadukt tehát nem önmagában született meg: annak a korszaknak a része, amikor Eger északi fele alapjaiban változott meg.
1982: elkészült az egész új átkelési szakasz
Az 1976-ban kezdődött nagy beruházás végül 1982 májusára ért célba.
A Népújság 1982. május 22-i száma már az előző napi hivatalos átadásról tudósított:
„Több mint félmilliárdért – Határidő előtt: útavatás Egerben”
A korabeli cikk szerint az új négysávos út egy hónappal a kitűzött határidő előtt készült el, a teljes beruházás pedig 550 millió forintba került.
Ez az összeg nem csupán az útpályát jelentette. A beruházás során a közműveket is korszerűsítették, amelynek költségeit a Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium és a városi tanács közösen fedezte.
Az avatáson Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter is részt vett.
A korabeli újság egyik mondata pedig tökéletesen összefoglalja, miért tartották fontosnak a beruházást: az új út lehetőséget teremtett a belvárosi forgalom elterelésére és a sétálóutcák kialakítására, ezzel is védve Eger történelmi értékeit.
Népújság, 1982. május 22. – az eredeti útavatási tudósítás a Hungaricanán
Érdekesség: az újság fotósának nevét is ismerjük
Az útavatásról szóló Népújság-oldalon egy korabeli fénykép is szerepel.
Képaláírása szerint:
„A 25-ös főútvonal egri szakaszát tegnaptól teljes hosszában átadták a forgalomnak.”
A fotót Kőhidi Imre készítette.
Fontos azonban, hogy ez nem azonos a cikkünk elején bemutatott, épülő Viaduktról készült fényképpel. Annak készítőjét továbbra sem ismerjük.
Egy hónappal a határidő előtt
Egy közlekedéstörténeti feldolgozás még pontosabb dátumot ad: eszerint 1982. május 21-én, pénteken nyitották meg a forgalom előtt a teljes új átkelési szakaszt.
Az útvonal a Mátyás király út–Árpád utca–Koháry István utca–Vörösmarty utca–Bartalos utca–Kisasszony utca–Ráckapu tér–Rákóczi út–Felnémet vonalon biztosította az új észak–déli kapcsolatot.
Érdekes apró eltérés maradt fenn a pincék számában: a korabeli Népújság 74, a későbbi közlekedéstörténeti feldolgozás 76 pincét említ. Mivel az 1982-es újság közvetlenül az átadáskor készült, a cikkünkben elsődleges forrásként a 74-es adatot használjuk.
Ugyanaz a látvány 1982-ben – már kész Viadukttal
A Fortepan gyűjteménye megőrzött egy különösen érdekes 1982-es felvételt.
A kép leírása:
„a Szent Miklós Görögkeleti Szerb (Rác) templom és a Ráckapu téri felüljáró a Malom utcai toronyház tetejéről nézve.”
A fotó a Magyar Rendőr gyűjteményéből került a Fortepanra.
Ez azért izgalmas, mert szinte ugyanazt a városrészt mutatja, mint az építkezés közben készült felvételünk – csak már az elkészült Viadukttal.
Fortepan #66968 – Ráckapu tér és az elkészült Viadukt, 1982
2026 – ismét nagy útépítés zajlik Egerben
A történetnek napjainkban különös aktualitást ad, hogy 2026-ban ismét nagyszabású rekonstrukció zajlik a 25-ös főút egri szakaszán.
Az egri önkormányzat márciusban jelentette be, hogy Egerben és térségében több mint 6 milliárd forint értékű útfejlesztések kezdődnek.
Fontos pontosítás azonban: maga a Ráckapu téri Viadukt nem része ennek a felújításnak. A város hivatalos márciusi tájékoztatása kifejezetten úgy fogalmazott, hogy a 25-ös főút érintett szakasza a 24-es és 25-ös utak csomópontjától Felnémet vasúti átjárójáig tart, „a Viadukt kivételével”.
Eger városa – A 25-ös főút 2026-os rekonstrukciójának indulása
Augusztus végén már a Felsővárosban dolgoznak
A történelmi párhuzam még érdekesebb a legfrissebb, 2026. augusztus 26-i városi tájékoztatás alapján.
A Felsővárosban, a 24-es és 25-ös főutak csomópontja és a felsőtárkányi csomópont között már burkolati jeleket festenek, miközben folytatódik a járdák, kapubejárók és buszmegállók helyreállítása.
A város közlése szerint a 25-ös főút rekonstrukciója az előzetes ütemterv szerint halad.
Eger – 2026. augusztus 26-i útépítési információk
Így majdnem fél évszázad választja el egymástól a két nagy munkát.
Az 1970-es évek végén még megteremtették Eger új észak–déli közlekedési rendszerét.
2026-ban pedig már felújítják és korszerűsítik annak jelentős részét.
Több mint egy közúti híd
A Viadukton ma naponta autók ezrei haladnak át. A legtöbben talán már bele sem gondolnak, milyen hatalmas változást jelentett a megépítése.
Pedig a régi fénykép pontosan ezt mutatja meg.
Ott áll a több évszázados Rác templom, előtte földmunkák, munkagépek és egy éppen megszülető modern közlekedési műtárgy.
Északabbra közben egy új városrész nőtt ki a földből.
A Viadukt és a Felsőváros története ezért valójában ugyanannak a korszaknak két fejezete: annak az időszaknak az emlékei, amikor néhány év alatt alapjaiban rajzolták át Eger északi felének képét.
Kapcsolódó cikkeink
A 25-ös út – amikor még Lenin útnak hívták Eger egyik legfontosabb útját | Minden, ami Eger
Az első háztömb 1971-re készült el – Felsőváros, Eger
Források
Minden, ami Eger – A 25-ös út története
Népújság, 1982. május 22. – Határidő előtt: útavatás Egerben | Hungaricana
Fortepan #66968 – Ráckapu téri felüljáró, 1982
Az egri városi autóbusz-közlekedés története – a teljes átkelési szakasz átadása
Eger Megyei Jogú Város – Kezdődik a 25. számú főút felújítása, 2026
Eger Megyei Jogú Város – Útépítési információk, 2026. augusztus 26.
Borítókép: Épül a Ráckapu téri felüljáró, az egri Viadukt, 1979–1980 körül. A háttérben a Rác templom. A felvétel a Malom utca felől, magasból készült.