0
Közel száz olyan feltételezett erődítményt, kisebb-nagyobb helyi védelmi egységet tartanak nyilván a megyében, melyek többsége megerősítésre vagy cáfolatra, mindenesetre kutatói munkára vár.

Heves megyét felülnézetből megörökítő több ezer felvételéből jelentős számú a régészeti azonosítást, terepmunkát segítő fotográfiák száma László János mintegy háromszázezer légi fotóból álló archívumában. Az elmúlt évtized fotói nem utolsósorban a várkutatás számára is izgalmas kiindulópontként szolgálnak.


– Nem vagyok régész, az én szakmám az, hogy szárnyra kelve meglássam és lefényképezzem a magasból azt, amit érdemes. Vagy teljesítsem az erre irányuló kéréseket. Természetesen engem is lázba tudnak hozni ezek a dolgok, felfedezések, a történelem és a várak egyébként is közel állnak a szívemhez. Legyenek azok bármilyen aprónak tűnők is. Hogy ott lent valaminek lennie kell. Amit persze az erre hivatott szűkebb szakterület hozzáértőinek, régészeknek, örökségvédelmi illetékeseknek kell kiértékelniük – mondta el a fővárosból az országot berepülő László János.

A légi fotózás titkához tartozik, hogy nem mindegy, milyen napszakban, napállás és fényviszonyok mellett, illetve milyen időjárási viszonyok közt s vegetációs időszakban készül a fotó. Mert ezek a körülmények mind befolyásolják, hogy mennyire jól rajzolódnak ki a részletek, az egykori bástyák, falak, sáncok és árkok nyomai például egy szántóföldön, mezőn vagy fás borítású területen.

Van, hogy a csapadékszegényebb időszak kedvez annak, hogy a környezetünknél jobban sárguló növények elárulják, valahol a talajszint közelében falmaradvány húzódhat. Máskor a belvíz tárja föl a historikus értéket. Füzesabony mellett így bukkantak egy feltételezett földvár körvonalaira a levegőből. Az eddig ismeretlen Árpád-kori erődítmény igazolása azonban még további kutatásra is vár.


Az élet azóta sem állt meg, hogy a hazai középkori várkutatás fontos műhelyének számító, a mátrafüredi Bene-várról elnevezett Castrum Bene Egyesület, illetve a tavalyi helyi konferencia megrendezésében is közreműködő, Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának közös kiadásában megjelent Heves megye vártopográfiája.

– A könyv lezárása óta, az elmúlt hónapokban is érkeztek új bejelentések, helyi fotók feltételezett megyei vármaradványokról, erősségek nyomairól, melyeket nyilvántartásba vettünk, és a jövőben lehetőség szerint terepbejárásokon vagy próbakutatással értékelnek majd a szakemberek. Eldöntik, hogy valóban igazolható-e a tény, vagy csupán tévedésről, vaknyomról van szó – mondta el Sárközy Sebestyén, a kötet szerkesztője.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Észak-magyarországi Irodájának műemlék-felügyelője hozzátette: a kötetben megjelent közel száz, pontosan 94 feltételezett, további kutatást igénylő bizonytalan, illetve tévesen várnak tartott helyszínként és objektumként nyilvántartott megyei egység jó része még szakmai utánajárásra vár. A Heves megyében 55 meglévő, s további 11 elpusztult várat, lelőhelyet ismerünk. Ennek alapján hazai viszonylatban – a fennmaradt emlékek számát tekintve – a megye történelmileg jó adottságokkal rendelkezik.

A térségben 13 azonosított és 4 azonosítatlan sík vidéki várat találhatunk. Közülük 9 őskori, egy római kori – a hatvani őrtorony a megye egyetlen ilyen római kori maradványa – és 7 középkori – egy 10-11. századi földvár –, továbbá templom- és városerődítések.

Heves megyei várak

Meglévő, azonosított: 55
Például: Abasár – Ajnácskő Bükkszék – Pósvár Egerszalók – Maklyán-vár Gyöngyössolymos – Nyesett-vár Parád – Veres-vár

Elpusztult: 11
Aldebrő – Csalavár Gyöngyös – településerődítés Hatvan – településerődítés Heves – vár Tarnaszentmária – Dobi-vár, Várhegy Noszvaj – Castellum (C) Bükkszenterzsébet – C. Pétervására – C. Tarnalelesz – C. Visonta – Toronyhely

Azonosításra vár: 94

fotó. telepulesek.legifoto.com

a cikk eredeti helye - heol.hu , 2010.

Megjegyzés küldése

 
Top