0

Az Eger-patak legnagyobb áradásait a nyári felhőszakadások során a magasabban fekvő területekről lezúduló hatalmas vízmennyiség okozza. Eger története során számos alkalommal volt elszenvedője az amúgy békésen folydogáló kis patak áradáskor dühöngő erejének. Ilyen nagy árvizek Eger történetében 1757 szeptemberében, 1766-ban, 1787-ben, 1813-ban, 1857-ben voltak, illetve a legnagyobb pusztítást az 1878. augusztus 31-i árvíz okozta. Ez utóbbi vízszintjeit a városban több helyütt emléktábla őrzi, példának okáért a Jókai utcában és a Bajcsy-Zsilinszky utcában is.



A patak 1757-ben még másképpen nézett ki, mint manapság, ugyanis ekkor még a belvárosban is több ágra oszlott, kis szigeteket hozott létre, és az ekkori krónikák szerint jóval bővizűbb volt, mint manapság.

A patak pusztításait megelőzendő, Eszterházy Károly püspök 1771-ben megkezdte egy kőgát kiépíttetését a patakra merőlegesen. Ez a kőgát, melynek elnevezése Posuerunt, mintegy 226 méter hosszúságú, 4 méter széles és 5 méter magas építmény volt, amely a Cifrakapu térnél húzódott. Ez a gát jó szolgálatot tett az 1813. szeptember 11-i, az 1814. február 22-i és az 1814. augusztus 15-i árvizek ellen.

Az 1878. augusztus 31-i árvíz eseményeibe Breznay Imre helytörténész munkái és a korabeli újságok leírásai adnak széleskörűbb betekintést.

Ezen a napon a városban este 10 óra és éjfél között mintegy 47 milliméternyi eső hullott, ám a várostól északra fekvő területeken, elsősorban a Bélapátfalva tőszomszédságában fekvő Bél-kő vidékén ennél jóval több csapadékmennyiség hullott le igen rövid időn belül. Ugyanezen csapadékzóna okozta a miskolci árvizet is.

A hirtelen jött nagy mennyiségű csapadékvizet az Eger-patak viszonylag sekély medre nem volt képes magában tartani, ezért a lezúduló víztömeg nagy pusztítást végzett a várostól északra fekvő Szarvaskőn, valamint Felnémeten már kilépett a patak a medréből.

A Posuerunt kőgát sem volt képes ekkora víztömeget megtartani, csak ideig-óráig tudta megakadályozni e hatalmas víztömeg bezúdulását a városba, és hajnali 3 órakor átszakadt. Ennek következtében a felgyülemlett hatalmas víztömeg rázúdult az alvó városra, és a mai Északi-lakótelep területe egyetlen összefüggő vízfelületté vált. A korabeli leírások alapján a város belső magját érintette legfőképpen az árvíz, amely kőházakat és kőhidakat döntött romba, és a belvárosban 3–7 láb magasra ért a vízszint. A károk elérték a milliós nagyságrendet. Elsősorban a belvárosba települt kereskedőréteget sújtotta a pusztítás.


Ekkor még állt az Érsekkert déli kőfala, amely visszaduzzasztotta a belváros felől érkező víztömeget. A víz mélysége a Líceum északnyugati sarkánál 1 méter 26 cm, a Hartl-házban, a mai Uránia mozinál 1 méter 90 cm, a Széchenyi utca más részein 2 méter 5 cm volt. A Dobó István téren lévő Bajzáth-háznál (mai Neumeier-ház) 2 méter 32 cm, a Dálnoky-háznál (mai Forst-ház) 2 méter 49 cm volt a víz mélysége, de még a kicsivel magasabban fekvő minorita templomban is 50 cm volt a víz.

A belvárosban a mai Mecset utcában, a régi Kígyó közön 3 méter 35 cm-es vízállást mértek. Reggel hét órától gyorsabb apadás indult meg a patakon, amikor az Érsekkert déli kőfalát kidöntötte a víz. A víz délelőtt 9–10 órára levonult a belvárosból. Az árvíz csak a Barátok-hídját kímélte meg. A víz elmosta a vasúti töltést Eger és Kistálya közt a Füzesabony–Eger-vasútvonalon. A legpusztítóbb egri árvíznek nyolc halálos áldozata volt.

1878. szeptember 27-én újabb árvíz pusztított, ekkor a Mecset utcában 2 méter 24 cm volt a vízállás.

Ezek után komolyabb áradás vonult még le a patakon 1900. április 30-án, 1913. augusztus 7-én, 1998. július 25-én, illetve 1999. augusztus 17-én.

Az Eger északi részén a 44,36. folyókilométernél elhelyezett vízmércén 1970. július 10-én mérték a hivatalos mérések kezdete óta a legmagasabb vízállást, mely 280 centiméter volt. Az eddig mért legalacsonyabb vízállás -5 centiméter volt, melyet 1968. június 30-án mértek.

A Borsodivánkánál elhelyezett vízmércén 2010. május 17-én mérték a hivatalos mérések kezdete óta a legmagasabb vízállást, mely 371 centiméter volt, míg az eddig mért legkisebb vízállás ugyanitt 4 centiméter volt, amelyet 1993. augusztus 11-én mértek.

Facebookon találtunk (Tomas F. Singer) több olyan archív, elvileg 1969-ből származó fotót, amely nagyobb "beázásról" tanúskodik. 

forrás: wikipedia.org

Megjegyzés küldése

 
Top