0
Városunk egyik legismertebb és legnevezetesebb természeti kincse a föld mélyéből feltörő gyógyhatású hévíz. Az egri termálforrások vizeit és a kialakult természetes meleg vizű tavakat az itt megtelepedett népek már ősidők óta használták fürdésre. Az első írásos adat 1495-ből maradt ránk Bakócz Tamás egri püspök udvartartásának számadó könyvéből, mely szerint „a meleg víz épületére és tetőzetére s a többi” összesen 8 forintot fizettek ki.



A „meleg víz épülete” feltételezhetően a fürdőházat jelentette, amelyet a hőforrások mellé építettek. 1508 decemberében Egerben már fürdőmestert foglalkoztattak, ezt Estei Hippolit egri püspök egy fennmaradt számadásából tudhatjuk. Arról is értesülünk, hogy Estei főpap, aki Mátyás király sógora volt, megmártó- zásakor török vászonból szabott inget, azaz mai kifejezéssel élve fürdőruhát viselt.

Ennek az ingnek az ára is jelentős volt, ugyanis 4 darabért 14 forintot fizetett. Ezekből az adatokból arra következtethetünk, hogy az 1500-as évek elején már egy olyan fürdő működött Egerben, amelyet az Itáliából származó egri püspök is szívesen használt. Sőt, amikor 1517-ben Estei Hippolit előkelő vendégeivel Egerbe érkezett, az idegenek is megcsodálták a hőforrások táplálta nagy meleg vizű tavat, mely még a kemény télben sem fagyott be. Ez a tó körülbelül a mai stranfürdő 1-es számú medencéjének helyén lehetett.

Néhány évtizeddel később az egri vár 1596-os elestével és a török megszállás kezdetével egy új, mohamedán fürdőkúltúra honosodott meg városunkban, amely vallá- si alapokon nyugodott, de jelentékeny szerepe volt a tisztálkodásnak is.

A mai török fürdőt Arnaut pasa építtette 1610 és 1617 között a már meglévő „melegvíz épületé- nek” átalakításával. Nyolcszögletes fürdő- medencéje ma a gyógyítást szolgálja. A törökök kiűzése után a fürdő visszakerült a püspökség tulajdonába. Rákóczi Ferenc fejedelem is többször felkereste az egykori török fürdőt. 1735-re annyira leromlott az épület állapota, hogy már hi- ányzott a teljes kupolája is, később többször átépítették, bővítették.

Pyrker László egri érsek 1839-ben már fürdőorvost is foglalkoztat, valamint felújítatta a teljes épületet, kupolát építtetett a medence fölé, igaz, alacsonyabbat mint az eredeti volt. Sőt, új utcát is nyitott, a mai Egészségház utcát, hogy könnyebb legyen a fürdő megközelítése. 1913-ban Eger városa megvásárolta az egri fürdőt Szmrecsányi Lajos egri érsektől. 1920-ban ismét tulajdonosváltás történt. Az új vevő az Egri Városfejlesztési Rt., élén Bárány Géza főmérnökkel.

Az ő tervei alapján valósult meg az addigi meleg vizű tó helyén egy szabálytalan formájú medence, amely akkor még női uszodaként szolgált. Szabálytalan formáját annak köszönhette, hogy akkoriban még működött az érseki malom (ez a lenti képeslapok közül a színes kép jobb oldalán látható) a kabinsor és a medence közötti területen.

A Városi Fürdő Részvénytársaság 1933. április 18-i közgyűlésén felvetődött, hogy a női uszodát egy koedukált vegyes női-férfi strandfürdővé kellene átalakítani. Ez változás egyben a gazdaságosabb üzemeltetést is biztosítaná. Frank Tivadar városi tanácsos élen járt a komoly vitát kiváltó, a város konzervatív gondolkodású befolyásos személyeinek meggyőzésében. Közben a régi érseki malmot 1930-ban lebontották, és így 1933 tavaszára elkészülhetett az új 25 × 50 méteres 1-es számú nagymedence. 1934-ben az egri termálvizet gyógyvízzé minősítette az akkori belügyminiszter. Ennek a rendelkezésnek városunk idegenforgalmi szempontjából is óriási jelentősége volt. Közben megépült a mai felnőtt gyógy- és a gyermekmedence, a „dögönyözős” zuhanyzó – ahogyan az egriek hívták egykor –, valamint a büfé is.

A starndfürdő tovább- építése 1954-ben folytatódott, ekkor sikerült a területét 2 holddal bővíteni. Az érseki kertészettől megszerzett területen a napozó rész nagyságát bővítették, majd a medencék számát 3-ról 6-ra növelték. Az egyik új medencéhez a forró vizet 1962-ben a város déli peremén olajkutatás közben mintegy véletlenül találták. Így vezették el a 44 fokos meleg vizet a stand területére. Az utóbbi években a nagyarányú fejlesztéseknek köszönhetően szinte teljesen megváltozott az egri standfürdő. Átalakíották az 1-es számú medencét, élményfürdőt és szabályos, versenyzésre is alkalmas medencét is építettek, valamint egy csúzdát is kialakítottak. A modern, 21. századi egri standfürdő minden bizonnyal beváltja a hozzá fűzött reményeket, és segíti a gyó- gyulást, maradandó élményeket jelent az itt pihenni és szórakozni vágyó vendégeinek.

Eger – egykor és most 

A képeslapok és fotók a 20. századi Egerről című könyv segítségével képzeletbeli sétát tehetünk a múltban. Tóth László egri képeslapgyűjtő és Molnár István Géza fotográfus gyűjteménye Eger egykori arcát muM tatja be.

Tóth László / egrimagazin.hu

Megjegyzés küldése

 
Top