0
Ha eddig még nem tettük volna meg, ideje körülnéznünk Eger városában és környékén, számos különlegességet láthatunk. Hívogatnak minket a védett juharfák, és Kő Böske várja az Érsekkertben a hajnalban hazafelé kószáló beszélgetőtársait.

Magyarország 10 nemzeti parkkal, 9 tájvédelmi körzettel és 14 természetvédelmi területtel büszkélkedhet. Egerhez legközelebb a Bükki Nemzeti Park található, amely 1977. január 1-től óvja különleges természeti értékeinket. Ám a parkon túl, Heves megye 30 településén a védett növények 42 százaléka található. Elsétálunk mellettük reggelente, vagy épp a munkahelyünk kertjét díszítik, csak észre kell vennünk az ezeket a jelző táblákat. A védetté nyilvánított növények háromnegyede Egerben, a belvárosban „bujkál”. De vajon tudjuk-e, hogy kik ők pontosan?
2013-ban ez az Érsekkertben található platánfa nyerte az Európa Év Fája Díjat

A városban 15 helyszínen 40 fa várja, hogy megcsodálja őket a „nagyközönség”. A 13. században az egri érsekség saját kertjeként, pontosabban vadasparkjaként gondozta a mai Érsekkertet. 1730-ban Erdődy Gábor Antal, majd Barkóczy Ferenc püspök megbízásából Hanzel Hugó tervezésével egy gyönyörű kertet alkotott meg, amit később fallal vettek körül. Az elkészült falak és az Eger-patak az akkori áradáskor nem várt problémákat okoztak, két méter magasságú vízoszlopok törtek fel.

A parkot 1919-ben nyitották meg a város polgárai számára. 1960-ban azonban a kert állapota jelentősen leromlott, így annak 68 százalékát rekonstruálni kellett. Megszűnt a mai Hotel Eger területén található sziklakert, vész pusztította a kert szilfáit. 1973-ban került az Érsekkertbe a tavi híd két kőpadjával, amely ma a legmegfelelőbb hely – feltéve, hogy nem félünk a békáktól – ha egy kis esti koncertre vágyunk. Az 1769-ben épült jezsuita kapu eredetileg egy szőlőskertet díszített, majd 1971-ben került jelenlegi helyére, az Érsekkertbe. A parkot két irányból egy-egy kapun át közelíthetjük meg. Az északi kapu 1768-ban, a nyugati kapu 1794-ben készült.

Az Eger-patak mentén sétálva, sokunk fantáziáját megmozgatta már, hogy vajon mióta ücsöröghet ott oly komor tekintettel a „Kő Böske” néven elhíresült hölgyemény. Eredeti helye, mint megtudtuk, a színház előtt volt, ám miután feladta a szakmát, nyugdíjas éveit az Érsekkert füvén pihenve tölti. Csak néhány fajt említve a kert fái közül: van itt vadgesztenye, hárs, fűz, a juhar integet öt „ujjú” leveleivel, de akár az óriásplatánt is keblünkre ölelhetjük. Éjfélkor már javában énekelnek itt a rigók, elsuhanhat fejünk fölött pár denevér vagy macskabagoly. Védetté nyilvánított fa azonban még számos helyen található a városban, mint az Érseki palota kertjében, az Agria Park, a Markhot Ferenc Kórház, vagy például a Sancta Maria Kollégium udvarán. Még annak idején Gárdonyi Géza is gondoskodott arról, hogy ne csak házát, hanem annak kertjét is megcsodálhassák majd az utódok, az írás mellett szívesen és lelkesen gondozta kertjét is.

Ha pedig úgy döntenénk, kintebb merészkedünk a városból, hogy tágítsuk látókörünket, az Eged hegy vonulatai számos növényfajt, mint például a kökörcsint, nőszirmot, nagyezerjófűt, cserszömörcét ringat lejtőin. A természetvédelem mellett meghatározó tényező lehet akár az ökoturizmus, a közösségteremtés és nem utolsó sorban a fiatal generáció tudatos nevelése.

a cikk eredeti helye: heol.hu, 2014

Megjegyzés küldése

 
Top