0

Magyarország fürdő nagyhatalom - valljuk. Az állítás igaz, de vajon mikor és hogyan épültek az első fürdők a Kárpát-medence területén? A római birodalom romjai és a török birodalom építészeti emlékei sok helyütt emlékeztetnek a múlt csodáira. Utánanéztünk, mióta is élvezzük a termálvíz csodáját Magyarország területén.
Magyarország fürdő nagyhatalom - valljuk. Az állítás igaz, de vajon mikor és hogyan épültek az első fürdők a Kárpát-medence területén? A római birodalom romjai és a török birodalom építészeti emlékei sok helyütt emlékeztetnek a múlt csodáira. Utánanéztünk, mióta is élvezzük a termálvíz csodáját Magyarország területén.

Először jöttek a rómaiak

A római polgári kultúra az élet szinte valamennyi területén maradandót alkotott. Nem volt ez másként a fürdőzés és a tisztálkodási szokások területén sem. A római életforma fontos része volt a fürdés, amely a tisztálkodás és a testi-lelki felfrissülés mellett a mozgalmas társadalmi élet helyszínét is jelentette a birodalom polgárai számára. Pannóniában a katonaság honosította meg a fürdőkultúrát és először a katonai fürdők jelentek meg a tájon. Aquincumban például a katonai és polgári rész is bővelkedett fürdőkben, ezek közül a Flórián téri Therma Maiore maradványai ma is megcsodálhatóak. Több magánfürdő is épült, amelyek a jómódú rómaiak villáiban voltak használatosak. Ezek közül egynek a maradványai ma is csodákat rejtenek Budapesten a Hajógyári sziget mélyén. A leggazdagabb római birtokosok külön fürdőépületeket is emeltettek. Az egykori Pannónia területén összesen 15 fürdő maradványait találták meg a régészek.

Így kezdődött – a termálfürdőzés első lépései Magyarországon

A kora középkorban a magyarok kórházakat építettek

Hajdanán csak azokról a vizekről szereztek tudomást az emberek, amelyek maguktól is a felszínre törtek. E vizek esetleges gyógyhatásának is hosszabb idő eltelte után terjedt híre, ennek következtében a fürdőhelyek - bár ugyanazt a forrást használták – egymástól függetlenül jöttek létre. Így építették fürdőiket a római hódítók és így építkeztek az Árpád-kori uralkodók is. Sajnos az utóbbiakról keveset tudunk, az biztos, hogy nem a római fürdőkultúra továbbfejlesztését jelentették. Az Árpádok korában a fürdők egyértelműen a gyógyításhoz kapcsolódtak és nem a társas élet színterei voltak. Létükről krónikák és oklevelek tanúskodnak, de túl sok kézzel fogható emlék nem maradt. Az írások szerint a Gellérthegy lábánál lévő források az alhévíz városrész gyógyvizeiként szerepeltek, míg a Rózsadomb környékén fakadó vizek a felhévíz medencéit táplálták. Az alhévíz központi helyén épült fel a mai elegáns Gellért fürdő, a feljegyzések szerit Szent Erzsébet itt gyógyította annak idején a bélpoklosokat és a leprásokat is. A kora-középkor Magyarországán a gyógyvizeket tehát használták ugyan, de a fürdők nem fejlődtek.

A török hódoltság pozitív hozadéka

Újbóli virágzásuk ideje a török korral érkezett el. A török kori Buda három hévízi fürdője, ilidzsája a kortársak számára is nevezetességnek számított. A mai Rác fürdő helyén álló Kucsuk ilidzsa esett a legközelebb a várnegyedhez, ettől nem volt túl távol a mai Rudas fürdő elődjének számító zöld oszlopos ilidzsa. A harmadik az alacsonyabb rangú nyitott tetejű fürdő volt. A fürdők építése Szokollú pasa nevéhez kötődik, aki 12 esztendeig irányította Budát és az volt a célja, hogy a várost erős katonai központtá és élhető török várossá tegye. Ha a török fürdőket tekintjük, alaposabb vizsgálat után kiderül, hogy azok bizony a korábban megismert, befoglalt és fürdésre használt forrásokra, esetenként meglévő fürdőkre és kórházakra épültek. Nem ritkán a romlásnak indult keresztény épületek alapjaira, maradványaira építették a törökök fürdőiket, ezt bizonyítják a fővárosi Király fürdőkőoroszlánjai, amelyeket valószínűleg nem a törökök faragtak és állítottak a fürdőbe.

Éjszaka nemcsak a törökök használhatták

A törökök nemcsak a termálfürdőzés alapjait tették le, de a mai wellness kezelések alapjául szolgáló korabeli „wellness” kezelések fortélyaiba is bevezették az embereket. A masszírozás, a különböző krémek és olajok használata hozzátartozott a török fürdő működéséhez. S bár a magyarok eleinte kétkedve szemlélték a műveleteket, ha alkalmuk adódott rá, szívesen igénybe vették a szolgáltatást. Sok lehetőségük nem volt, hiszen napközben csak a törökök használhatták a fürdőket, de az éjszakai órákban azért hazánk fiai is bemerészkedhettek a forró habok közé. Bár a leghíresebbé a budai török fürdőemlékek váltak, jóllehet más városokban, így például Pécsen, Gyulán és Egerben is épültek török fürdők.

A gyógyvizek tudományos vizsgálata csak később kezdődött

Magyarországon tehát már az ókori római időkben és a középkori török hódoltság alatt is lelkesen használták az ország termálvíz készletét és építették a fürdőket. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a gyógyvizek kémiai összetevőinek vizsgálatáról ebben az időszakban még egyáltalán nem beszélhetünk. A vizek gyógyerejének ismerete elsősorban a tapasztalatokon alapult. A magyarországi vizek kémiai alkatának tudományos vizsgálata csak a XVIII. század második felében kezdődött meg Stoker Lőrinc, Torkos Jusztusz János és Manes József munkássága nyomán. Az ő kutatásaik eredménye és a fürdők tudatos élvezete mára törökvilág utáni békésnek mondott 18. század velejárója volt.
Forrás: termalfurdo.hu

Megjegyzés küldése

 
Top