0

Hamarosan megindulnak a rekonstrukciós munkálatok az egri várban a Nemzeti Vár- és Kastélyprogram és a Modern Városok Program által nyújtott több mint hatmilliárd forintos támogatásból. Az idei próbafeltárások is megkezdődtek már.

Tavaly négy próbafeltárás is volt az egri vár területén. Az idén március végén kezdődött ásatás ezek folytatása a székesegyház mellett és az északi kapunál.

Már feltártuk a káptalani kerengőt, most ennek a másik felét kutatjuk – mondta el dr. Buzás Gergely, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója, régésze, az ásatás vezetője.

Előkerült ez a hosszú fal, és kiderült, hogy a XII. században, a székesegyházzal együtt felépített káptalanépület része. Később, e két épület közé építették be a kerengőt – ami nagyobb, mint ahogy tavaly sejtettem –, és annak a közepén állt a Szent István-templom, aminek már szintén megvannak a falai. A gótikus püspöki palotánál nincs sok újdonság, mivel azt 1981-ben feltárták, most „csak” újra kiástuk. Ott egy teljes épségében megmaradt hipokausztumot, egy padlófűtő kemencét találtunk, de ami meglepetés, az az, hogy vélhetően fehér mészégetésre is használhatták, mert az ajtajában egy nagy halom fehér márványfaragványt halmoztak fel, amik a XII. századi, román kori szentélyrekesztőből származtak – összegezte.

A kváderkövekből épült fal a káptalanépületé, mellette több temetkezést is feltártak. Az egyik sírföldből előkerült egy II. Béla korabeli pénzérme és egy S végű hajkarika is.

Ez azt jelenti, hogy a sír 1130 körül már megvolt, a közelében egy törött Könyves Kálmán-érmét is találtunk. A vékonyabb kváderköves fal a kerengőé. A XV. századi forrásokból tudjuk, hogy itt lehetett a káptalani jegyzőség, a szabolcsi főesperes háza és a Krisztus Teste oltár épülete is. Ezek késői története is érdekes: a főesperes házát lemélyítették a XIV. században, majd az 1552-es ostromban leégett, s az épület lényegében beszakadt a pincébe. Ugyanezen a helyen később egy katonai istálló épült – tudatta, majd átsétáltunk a püspöki palota és az északi kapu közötti területhez.

Fotó: Korsós Viktor

bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: HEOL.HU

Megjegyzés küldése

 
Top