0
„A különböző mesterségek megváltoztatják az ember látószögét!” 
(Agatha Christie ) 

Sárvári Kálmán cukrászmester 1901. május 1-jén született Salgótarjánban. A polgári iskolát szülőhelyén végezte, a szakmát Rimaszombaton a Miskolczi cégnél sajátította el. Segédként több mint tíz évig kellett dolgoznia, hogy 1926-ban Hatvanban megnyithassa saját üzletét. Egerbe 1928-ban költözött, s évekig az érsekkerti KIOSZK épületét bérelte, ahol cukrászműhelye és lakása is volt. Ezen idő alatt üzlete a Széchenyi utca 2. szám alatt működött.

A Sárvári cukrászda 1933-ban került jelenlegi helyére a Kossuth utcába, ahol a mester két segédet és két tanoncot foglalkoztatott, s a műhelyt pedig a legmodernebb gépekkel szerelte fel. A magyar sütő-, cukrász-, és mézeskalácsos ipar története (Budapest, 1940) című kötetben a következőket írják róla: „Szorgalmas munkássága, szakértelme, valamint szakmaszeretete városszerte köztiszteletet váltott ki, finom termékeivel pedig az üzlete hamar híressé vált.”

Egerben alapított családot 1928-ban, amikor feleségül vette Tatárka Erzsébetet, aki évtizedeken át hű társa volt. Két gyermekük született, Erzsébet (1929–) és Kálmán (1932–2015). Sárvári Kálmánnak a családja és a munkája volt az élete. Tanonc korában, tizenhat évesen egy baleset miatt amputálták fél lábát, de fájdalmas baját titkolva keményen dolgozott ebben a nehéz, állóképességet kívánó szakmában. 1937-ben már a Párizsi Világkiállításon is részt vett, s számtalan szakmai dicséretet, elismerést kapott, többek között 1939. február 20-án miniszteri dicséretben részesült.

Erőfeszítéseinek eredményeként az 1930-as években tagja lett az Ipartestület Mestervizsga Bizottságának, ahol számos társadalmi munkát vállalt. Az államosításkor, 1954-ben mindenét elvesztette. Szakmája szeretete, erős akarata segítette, hogy az üzletét a korábbi magas színvonalon ismét elindítsa. Szá- mára a legnagyobb örömet a megelégedett, visszatérő vendég jelentette. Sárvári Kálmán cukrászmester Egerben hunyt el 1979. december 12-én, s a Hatvani (Fájdalmas Szűz) temetőben helyezték örök nyugalomra.


A mester gondoskodott arról, hogy szaktudását családtagjainak átadja. Felesége, leánya, majd unokái folytatják munkásságát a régi-új helyen, az 1987-ben Dely György Ybl-díjas építész által tervezett tömbrehabilitáció elkészülése óta is. Napjainkban 8 unokája, 16 dédunokája, 6 ükunokája él, s közülük többen az üzletben dolgoznak. Emlékét családja tisztelettel őrzi, fényképét az üzletben is elhelyezték, hogy úgy érezzék, mindig velük van.

A házias sütemények és torták mellett a cukrászda vonzereje, legfőbb jellegzetessége a kizárólag hagyományos eljárással készült fagylalt, amit régen édes nyalatnak hívtak, s 1822-ben így ajánlották: „Végy a nyelvedre egy nyalatot, azt hosszasan forgasd a szádban egészen addig, amíg át nem veszi a szád kellemes hőmérsékletét. Így hosszabb ideig élvezheted a finom ízt, és a torkod sem fájdul meg.” Kizárólag természetes alapanyagokat – magas zsírtartalmú termelői tejet, tojást, teavajat és állati tejszínt – használnak. Gyümölcsfagyijaik pedig friss gyümölcsből készülnek, mert az országhatáron túl is ismert Sárvári név kötelez.

A tradicionális receptek mellett igyekeznek eleget tenni a mai kor követelményeinek különleges ízű és diétás fagylaltjaikkal, mint például a pándi meggy és a szatmári szilva. A Sárvári tortát emlékére készítik a cukrászdában, ami vanília és csoki ízvilágú, meggy felhasználásával, ahogyan ő jókedvében készítette. A Sárvári Cukrászda generációk óta közkedvelt vendéglátóhelye az egrieknek, és a turistáknak is. Kívánjuk, hogy még sokáig maradjon meg ez a boldog állapot, mindannyiunk örömére!

SZECSKÓ KÁROLY

forrás: EGRI MAGAZIN

Megjegyzés küldése

 
Top