0
Putnok - Eger, 2005. május 22. -- Csendes vasárnap délelőtt volt. A gömöri kisváros, Putnok utcáin embert alig látni, sok helyen már ebédelnek. Nem a világ közepe, de nem is egy teljesen elveszett hely. Melegen süt a nap, a nyitva hagyott ablakokon leves és rántott hús illata száll. Délután sokan útra kelnek majd, munkába, vagy vissza a kollégiumba, egyelőre azonban a vasútállomás is csendes. A negyven brit nyugdíjas is békésen falatozik... Hogy kik???

Britek, nyugdíjasok, ráérnek, utazgatnak, vasútbarát talán egy sincs közöttük. Őket most egyáltalán nem érdeklik a pályaszámok, de nagyra értékelik azt a kényelmet, amit a klasszikus vasúti utazás nyújt. Ha negyven brit nyugdíjas ebédel egy étkezőkocsiban, a putnoki állomáson, akkor ez egyáltalán nem nevezhető egy átlagos vasárnapnak. Ezek az emberek egészen biztosan készülnek valamire!
© Barta Endre
negyven brit nyugdíjas ebédel egy étkezőkocsiban, a putnoki vasútállomáson
A Royal Hungária Expressz se nem királyi, se nem expressz, hanem inkább egy kerekeken gördülő szálloda. A mozdonyok mögött étkező-, szalon- és hálókocsik sorakoznak, és a hagyományos szállodákkal ellentétben itt még csak ki sem kell mozdulni a "szobából" - az ablakon át változatos látvány tárul a vendégek szeme elé. A MÁV Nosztalgia Kft. programjában évek óta szerepel a Royal Hungária Expressz, amely négy napos útja során Magyarország legérdekesebb tájait, városait keresi fel. Az utazás a Nyugati pályaudvarról indul. Az első nap programja a Balaton és Hévíz, a második napon Ópusztaszer és Szeged, a harmadikon Aggtelek következik, a negyediken pedig Szilvásváradra és Egerbe látogatnak.
Vasúti szempontból a legizgalmasabb a Bükkön való átkelés, a Putnokról Egerbe vezető ritkán járt, vadregényes vonal. Kevesen emlékeznek már a bélapátfalvi cementgyár dupla Szergejes cementvonataira, a Királdról Egerbe indított szenes vonatokra vagy a vonalon végigmenő, kétkocsis Dácsiás személyvonatokra. A köztudatban már csak a kis Bz-motorkocsik élnek, amelyek Szilvásvárad és Putnok között mellékkocsi nélkül magányosan dűlöngélnek a szűk ívekben, a vékony síneken. A következő vonat két tengely helyett harminckettővel indul Szilvásvárad felé, a két mozdony és a hat kocsi itt már szokatlan jelenség. Később kiderül, hogy majd el sem férnek mindenhol.
A mai útvonal legszűkebb keresztmetszete a Szilvásvárad és Putnok közötti, 34 kilométer hosszú szakasz, amely a királdi és csokvaományi állomások megszüntetésével ma már egyetlen állomásköznek számít. A sebesség is alacsony, a vonal nagy részén 30-40, Putnok és Királd között azonban csak 20 km/óra. A napi négy alkalommal forduló motorkocsi mellett csak délelőtt hagytak egy szabad menetvonalat, amelyet a maihoz hasonló különvonatok vagy pályafenntartó menetek vehetnek igénybe. A szűk kapacitás miatt korábban egyedi végrehajtási utasítást is készítettek, királdi térközőr alkalmazásával. A menetrend szerinti vonatnak akkor nem kellett megvárnia, míg a különvonat átér Szilvásváradra, annak királdi áthaladása után rögtön indíthatták mögötte Putnokról. Erre ma nem volt szükség, a szilvásváradi szerelvény elég ideig pihen Putnokon, hogy közben az "expressz" leküzdhesse a nagy vízválasztót.
© Barta Endre
szűk ívek itt egyelőre nincsenek, de az emelkedő már érezhető
© Barta Endre
a két mozdony és a hat kocsi itt már szokatlan jelenség
A szokatlanul hosszú szerelvény sokáig tekergőzik a putnoki állomás váltóin, majd a Sajó folyamatosan keskenyedő mellékvölgye felé veszi az irányt. Szűk ívek itt egyelőre nincsenek, de az emelkedő már érezhető. A gyenge és rossz állapotú pálya miatt Putnok és Szilvásvárad között egy Nohab vagy egy 424-es szóba sem jöhet, a vonathoz a MÁV-tól béreltek két Újrománt. Nem gyengék ezek a mozdonyok, szerencsés esetben egyedül is elhúznak egy ekkora szerelvényt. Kettő azért kellett, hogy ne okozzanak gondot az esőtől síkos sínek vagy egy váratlan megállás utáni elindulás a rekord mértékű, 16 ezrelékes emelkedőn.
Királd felé közeledve szűkül a völgy, kanyarog a pálya, csikorognak a kerekek. Hiába a gyönyörű táj, a völgy fölé magasodó erdős hegyek, az ablakban nem lógnak fürtökben az emberek, a királdi házak előtt álló bámészkodóknak sem integet senki. Az ablakok mögött felvillan egy-egy fáradt arc, talán még a hagyományos magyar gyümölcspálinkát vagy az aggteleki barlangjárást pihenik.
Az autóút csak Királdig párhuzamos a vasúttal. Az egykori bányásztelepülés után a sínpálya egyre magasabbra kapaszkodik a hegyoldalba, a közút viszont lefut a völgybe. Ózd peremén kell visszafordulni, ahonnan egy kanyargós szerpentin visz fel újra a vasúthoz, amelyet a méltán híres sátai sorompónál ér el. Ma nem bajlódnak sokat vele, sietnek, és szegény vonatvezető sem akar a vonat mellett botladozni vissza a mozdonyig.
© Barta Endre
Kettő azért kellett, hogy ne okozzanak gondot az esőtől síkos sínek vagy egy váratlan megállás utáni elindulás
© Barta Endre
a méltán híres sátai sorompó, ma nem bajlódnak sokat vele
A vonat hosszúsága nem csak Sátán, de Szilvásváradon is gondot okoz, egyszerűen nem fér el az állomáson. És mivel itt a programban egy hosszabb tartózkodás szerepel, az állomásról kilógó turistavonat akadályozná a Bz-motorok közlekedését. Rövid telefonálás után megvan az engedély Bélapátfalváról, a vonat rögtön továbbindul, de már meg is áll a szalajkavölgyi megállóban. Az utasokat itt egy autóbusz várja, másfél kilométer gyalogolni a kisvasútig fárasztó és nem kis időveszteség.
Szilvásvárad, a hazai tömegturizmus erős bástyája a brit nyugdíjasoknak a szebbik arcát mutatja. Egészen hangulatos a hely, ha az ember elkerülheti a bájosan zsibongó iskolás csoportokat, a papucsos-melegítős baráti társaságokat és az egyszer használatos idegenforgalmi létesítményeket. A csoport különkocsiját a kedves kis fatüzelésű Szilvi gőzös húzza majd végig a Szalajkán. A nagyvasúti turistavonat közben továbbindul Bélapátfalvára, ahol a személyzet déli pihenőjét tölti. A vonat már nem megy vissza Szilvásváradra, az autóbusz ide hozza utánuk az utasokat.
© Barta Endre
megvan az engedély Bélapátfalváról, a vonat rögtön továbbindul
© Barta Endre
Bélapátfalva, ahol a személyzet déli pihenőjét tölti
Míg a felső szakaszon hátborzongató dolog egy ekkora vonattal közlekedni, ugyanez Szilvásvárad és Eger között már kevésbé számít annak. Eger felől már feljárhatnak a Csörgők is, iskolás csoportokkal évente többször érkeznek Szilvásváradra különvonatok. Az utasoknak itt már kevésbé lehet világvége-hangulatuk, az alsó szakasz falvai módosabbak, a vasút mellett futó utak is forgalmasabbak. A táj is mintha megváltozna. A felső szakasz tágas, füves domboldalai helyett a vasút itt inkább a völgy alján vezet, leglátványosabb szakasza a két alagúttal is rendelkező szarvaskői szurdok. A vonat csak Felnémet után kapaszkodik újra a magasba, az utasokat az egri vár mellett elhaladva az egész város látványa fogadja.
A Royal Hungária Expressz kora délután érkezik meg utolsó állomására, Egerbe. A miskolci Újrománok küldetése itt véget ér, a fővonalon a kocsikat újra egy Nohab húzza majd vissza Budapestre. Az utasok egy mozgalmas és tartalmas utazáson vehettek részt. Látták a Balatont, az Alföldet, látták az Északi középhegységet, több nemzeti parkot és számos történelmi várost is. Mindezt négy nap alatt, luxus körülmények között utazva. Könnyű belátni, hogy erre egyetlen közlekedési eszköz képes: csak a vasút!
© Barta Endre
a miskolci Újrománok küldetése itt véget ér
© Barta Endre
Látták a Balatont, az Alföldet, látták az Északi középhegységet, több nemzeti parkot és számos történelmi várost is. Mindezt négy nap alatt...
© Barta Endre
a kocsikat újra egy Nohab húzza majd vissza Budapestre
Barta Endre

forrás: trains.hu

Megjegyzés küldése

 
Top