0

A város észak-déli tengelyét alkotó utcát az idők során sokféle néven nevezték, a középkori útvonal északi részét Hosszú vagy Széles utcának. 1550-ben már Hosszú utca a neve. 1562-ben a Hosszú utca kapuját említik, ez a kapu a későbbi Hatvani kapu lehetett.

A városkapu a középkori Hosszú utcáról kapta a nevét és annak déli végén állt. A 16. századi „via magna intermedia” elnevezés is a mai Széchenyi utcát jelentette. Az utca déli, térszerűen kiszélesedő része Piatz utca volt.

Az utcát később Nagy, illetve Fő utcának nevezték még a 19. század hetvenes éveiben is. Még korábban két külön neve volt. Az utca déli része a ciszterci templomig Püspök, majd Érsek utca volt, tovább a Ráckapuig pedig Szent Miklós vagy Rácz utca. Ez a része a mai Széchenyi utcának – Evlia Cselebi 1665-ös beszámolója szerint – pallóval fedett volt.

A Széchenyi István utca mai arculatának kialakulása

A déli térszerű részén volt 1712-ig a városháza, szemben a városházával püspöki épületek álltak. 1712-től az északi részen a Széles utcából egyre több területet építettek be, így alakult ki a püspöki palotának a mai utca vonaláig lefutó épületegyüttese. A fokozatos beépítés a mai Széchenyi utca északi részéig, a Rácz utcáig jellemző volt. A középkorban nem voltak házsorok az utca két oldalán. A nyugati oldalon a dombon álló háza kertjei értek le a mai utca vonalára, a keleti oldalon néhány épület állt. A déli oldalon a patakig rétek terültek el.

A 18. század harmincas éveiben terület- és telekrendezésre kerül sor és az utcavonalra építkeznek, új házhelyeket alakítanak ki. A telkek felső végében lévő házak csak szűk közökön keresztül lesznek megközelíthetők (pl. Zseb köz, Torok köz stb.). Meghatározó építkezések ebből a korból az utcavonal kialakulásának szempontjából: a nyugati házsor, érseki palota, Rottenstein-ház, ciszterci templom, Szt. Anna templom és ispotály, a jezsuita gimnázium.

A mai Széchenyi utcában már a középkorban is jelentős forgalom bonyolódott le az északi bányavárosok irányába. Földhányásra fektetett rőzsekötegekkel tették lehetővé a mocsaras területen a közlekedést. Az út kikövezésére a 18. század közepén került sor. Az utca járdáinak aszfalt borítása a 19. század nyolcvanas éveiben készült el.

Széchenyi István életének egri vonatkozásai

Széchenyi 1845. szeptember 28-án Gyöngyös felől érkezett Egerbe. Lévay kanonok fogadta és találkozott a városi tanács tagjaival, valamint Brezovay Józseffel, Heves vármegye alispánjával. Megnézte Eger nevezetességeit is.

Látnivaló

SZÉCHENYI ISTVÁN U. 1-3. SZ.
Érseki palota
1690. március 21-én Edelsbacher György szepesi kamarai számvevő püspöki rezidencia számára három kastélyt adott át a gazdasági épületekkel. A város visszafoglalása után Fenesy György püspök Kassáról visszatérve még a várban talált megfelelő szállást rövid idejű itt tartózkodása idejére. A három kastély összeépítésével kialakult épületegyüttes lett az egri püspökök végleges rezidenciája.

1705-re a három kastély összeépítése befejeződött. Az épületegyüttes az Eszterházy tér és a Széchenyi utca sarkán, illetve tovább az 5. számig található. Három csoportból álló barokk és klasszicista stílusú palota. Az átépítések Erdődy Gábor püspök idején kezdődtek. A palota tervét Giovanni Battista Carlone készítette 1715-ban. Az építkezések, átépítések 1715-től 1732-ig, 1761-től 1775-ig, majd 1828 és 1830 között folytak.

Az épület két és egy emeletes és földszintes részekből álló összefüggő épületegyüttes. Az épület kialakításán dolgoztak: Giovanni Battista Carlone, Joseph Ignac Gerl, Fellner Jakab, Francz József. Az így kialakult épületegyüttes részei: 1. Főépület, 2. Északi épületrészek, 3. Belső északi udvar, 4. Nyugati homlokzat, 5. Déli épületcsoport, 6. Baloldali, déli épületcsoport, 7. Délre néző – a tér felé – homlokzat, 8. Déli épületcsoport udvari homlokzat.

1732-re készült el a déli és a nyugati rész. Az épületegyüttes hátsó épületére az emelet Barkóczy idejében készült el. A székesegyház felé az épület utcai vonalát Pyrker idejében készítették el, itt rendezte be azt a képtárat, amelyet később a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott. A püspöki palota végleges, mai formája Eszterházy püspök idején alakult ki.

SZÉCHENYI ISTVÁN U. 5. SZ.
Érsekudvar
Szabálytalan ötszög alaprajzú udvar. Az érseki palota együtteséhez észak felől csatlakozik az érsekség gazdasági udvara, barokk földszintes épületszárnyakkal. Az udvarban kocsiszín és istálló is található. Épült a 18. században. A barokk főkapu a Széchenyi utcára nyílik. A főkapu 1765-re készült el. Itt lakott dr. Óriás Nándor jogakadémiai tanár 1914 és 1939 között.

SZÉCHENYI ISTVÁN U. 7. SZ.
Kilián-ház
Zártsoros beépítésű emeletes barokk lakóház, öt kőkeretes ablakkal. 1766 és 1772 között Berényi Sándor kanonok háza állt ezen a telken. Berényi Sándor házát Kilián István vásárolta meg 1773. május 22-én. 1819-ig volt a tulajdonában a ház. Kilián István szenátor és közgyám volt a városban. 1819-ben lányának, Annának és vejének, Benkó Ignácnak átadta, majd a lánya 1848-ban Fekete Károlynak adta el a házat. A ház 1903-ig a Fekete család tulajdona. Kilián István megbízásából Zwenger József egri kőművesmester építette át a házat 1773-ban.

SZÉCHENYI ISTVÁN U. 9. SZ.
Lakóház
Zártsoros beépítésű emeletes barokk lakóház. Teljesen átépítették a 19. század végén, ekkor eklektikus homlokzatot kapott. Ezt a házat is Kilián István építette 1772-ben, a kőművesmester Zwenger József volt. 1787-től 1800-ig Veinkercz Ferencné tulajdona a ház. Később a Nagy-Bolschaner, majd a Köttner család tulajdonába kerül.

SZÉCHENYI ISTVÁN U. 10. SZ.
Rottenstein, majd Csák-ház
Zártsoros beépítésű, U-alaprajzú, emeletes barokk lakóház. A ház építtetője Rottenstein Ferenc püspöki prefektus 1748-ban. Az építő talán Matthias Gerl bécsi építész, mert az általa tervezett vármegyeháza udvari homlokzatának formáit követi stílusában. 1774. július 10-én Rottenstein örökösei eladják a házat Csák István kanonoknak. Az eladást követően mindvégig kanonoki ház marad. 1787-ben Konczek kanonoké, 1795-1800 Fischer, 1805-1810 Makkay, 1810-1815 Mészáros, 1820-1830 Tóth, 1834-ben báró Brémer, 1840-45 Roskoványi, 1848-ban Lipovniczky, 1887-ben Babics, 1903-ban Katinszky kanonok tulajdona.

SZÉCHENYI ISTVÁN U. 12. SZ.
Lakóház
1688 tavaszán megalakult a városi tanács és 1690-re elkészült az új városháza a Széchenyi utca 12 szám alatt.

SZÉCHENYI ISTVÁN U. 13. SZ.
Carlone-ház
Barokk stílusú egyemeletes, háromablakos sarokház. A Széchenyi utca és a Bródy Sándor utca sarkán található. Főhomlokzatával, oromzatával a Széchenyi utcára néz. Oromzatában két vakablak látható. Épült 1725-körül, építője Giovanni Battista Carlone.

SZÉCHENYI ISTVÁN U. 14. SZ.
Hartl-ház (Patikamúzeum)
Zártsoros beépítésű, emeletes barokk lakóház. Épült 1763-ban, építője Francz József líceumi főpallér, ő alakította ki a homlokzatot is. A 18. század elején Csomortányi Imrének és Istvánnak volt telke ezen a helyen. Ennek a teleknek egy részét vásárolta meg Pichler Gál kőművesmester és építkezett rajta. Itt lakott 1730 és 1738 között. Ezt a telekrészt Pichler örököseitől a Krausz család vásárolta meg. A Krausz család 1753-ig lakott a vásárolt telekrészen.

1763-ban a Csomortányi családtól vette meg a házat a püspökség. Átépítve prefekturális háza lett a püspökségnek egészen 1774-ig, mikor a püspökség elcseréli a házat nemes Bodor János megyei főpénztáros házával. 1830-ig előbb ifjabb Bodor János, majd annak leánya, Bodor Mária volt a ház tulajdonosa. 1830-ban Naidhart Antal érseki jószágkormányzó tulajdona lett a ház. 1887-ben Hartl Ede, 1903-ban Fehér József és örökösei, 1907-ben Grőber Ferencné tulajdona. Bérlőként lakott a házban 1800-ban Döring Károly ötvös, 1820-ban Derbalkay (Balkay) Pál és Kováts József festőművészek. 1950-től mozi üzemel az épületben.

A Magyar Királyi Patika gyógyszertár 1713-ban nyílt meg Egerben, alapította Telekessy István püspök. Greiner Domokos volt az első vezetője, 1773-ig a jezsuita rend működtette a gyógyszertárat. A rend eltörlése után Artner József gyógyszerész tulajdonában volt a patika. Később a szeminárium, majd 1778. május 26-tól a ciszterciek tulajdona lett a gyógyszertár. II József idejében ismét a kamara tulajdona lett.

1795-ben a rendház földszintjéről a Széchenyi utca 16. szám alá költözött az ún. Spetz-házba, onnan költözött át 1900 körül a mai helyére, a 14. szám alá. Barokk berendezése Telekessy István 2000 forintos adományából készült az 1710-es évben. Fajansz patikaedényein Telekessy címere látható. Jelenleg patikamúzeum.

SZÉCHENYI ISTVÁN U. 15. SZ.
Jezsuita, majd ciszterci templom (Szent Bernát plébániatemplom)
Kéttornyos barokk templom, hosszhajós oldalkápolnákkal, hozzá épített rendházzal és iskolával. Épült 1700 és 1743 között. Három terv készült, az egyik tervező Pethő István jezsuita építész volt. Az építője Giovanni Battista Carlone. A jezsuiták, majd az őket felváltó ciszterciek templomának és rendházának a helyén török mecset állt. 1687. december 18-án ebben a mecsetben tartottak Te Deumot a törököt kiűző győztes hadak képviselői.

A mecset helyén az építkezés 1700-ban kezdődött, az alapkőletételre 1700. július 31-én került sor. A rendház építése kezdődött előbb és 1703-ra a földszint el is készült. A templom építését az 1720-as években Erdődy Gábor egri püspök anyagilag támogatta, majd a rendtartomány – jezsuita – szintén anyagilag támogatta a templomépítést 1731-ben. 1734. július 31-én elkészült a szentély, 1736. július 31-én a hajó is elkészült, 1740. június 15-én a tornyokra felhelyezték az aranyozott gombokat. 1743-ban elkészült a homlokzat. A templom 1743-ban elkészült.

A belső munkálatok jóval később, 1772-re készültek el. A mennyezeten található freskót Kracker festette. A templom 1773-ig volt a jezsuiták tulajdonában, ekkor a rendet feloszlatták és a templomot, rendházat a ciszterciek kapták meg. A templomban két tűzvész is pusztított, 1800. augusztus 26-án és 1827. augusztus 27-én. A teljes kijavítással 1831-ben végeztek és adták át a templomot a hívőknek. 1900-ban felépült a keleti oldalon a rendház új épülete, régi terv valósult meg ezzel az épülettel. 1925-ben – földrengés után – Innocent Ferenc festette újra a mennyezetet. A főoltárt rokokó stílusú fehér stukkószobrok díszítik. Johann Anton Krauss munkája.

SZÉCHENYI ISTVÁN U. 16. SZ.
Spetz-ház
A Kaszinó, illetve az Ifjúsági Ház bemutatását lásd. a Dr. Sándor Imre utcánál.

SZÉCHENYI ISTVÁN U. 19. SZ.
Dobó István Gimnázium, volt jezsuita gimnázium
Észak felől eklektikus iskolaépület, Csiky Sándor utcában különálló barokk épület. 1749-ben Foglár György kanonok a mai Csiky Sándor utca és a Széchenyi utca sarkán álló házát és telkét adományozta a jezsuitáknak gimnázium építésének céljára. A ház udvarán 1750. június 1-én volt az ünnepélyes alapkőletétel. Épült 1753-54-ben a jezsuita gimnázium számára. 1754. július 31-én volt az elkészült épület ünnepélyes avatása. 1773-ban a jezsuita rend feloszlatása után az épület elhagyatottá vált.

1776-ban megkezdődik az épület kijavítása, helyreállítása. 1787-ig ciszterci gimnáziumként működik, II. József feloszlatja a ciszterci rendet is. Az intézmény királyi gimnázium lesz. 1800. augusztus 3-án Egerben tűzvész pusztított, az iskolaépület is megsérült. 1802-ben a ciszterci rend visszakapja a gimnáziumot, újra megindul az oktatás. Az épület 1827-ben ismét leégett.

Pyrker János László érsek megvásárolta az épületet, majd a katonaságnak ajándékozta és helyreállítása után laktanyaként működik. 1892-től városi reáliskola. 1897-ben az állam megvásárolta a Csiky Sándor utca 2. számú házat és ott igazgató és altiszti lakásokat alakítottak ki. Megvásárlásra került a Széchenyi utcában a szomszédos ház is. 1899-ben ennek a háznak a lebontása után, itt épült fel a reáliskola új épülete, Baumgartner Sándor tervei alapján. Az épület a második világháború idején megsérült. Hevesi Sándor tervei alapján került helyreállításra. Ma itt működik a Dobó István Gimnázium.

SZÉCHENYI ISTVÁN U. 22. SZ.
Főposta
Az 1925-30 közötti években több nagyobb méretű épület is elkészült a városban. Ebben az időszakban – 1928-ban – épült a posta épülete neobarokk stílusban, Walder Gyula tervei alapján. Az épület falán található tábla a régi postaállomásnak állít emléket. 1550. december 19-én kezdte meg működését az egri postaállomás, rendszeres postajárattal Pozsony és Bécs felé. Az egri királyi hadiposta felállításáról az udvari kancellária intézkedett, feltehetőleg Oláh Miklós egri püspök és kancellár közbenjárására. Az egri postaállomással az ország harmadik rendszeres postajárata jött létre. Az egri postajárat 1550. december 19-től 1552. szeptember 10-11-ig működött, az ostrom kezdetéig.

SZÉCHENYI ISTVÁN U. 24. SZ.
Simonyi-ház
Zártsoros későbarokk emeletes lakóház. Homlokzata díszes copf-stílusú, rajta fülkében Nepomuki Szent János szobra. Épült 1790-körül, mert az ebben az évben készült összeírás újnak nevezi a házat. A ház már 1795-ben Horváth István árváinak tulajdona. 1805-1834-ig Simonyi János városbíró tulajdona. A következő tulajdonos Sávoly Sámuel. 1839 és 1851 között Helmeczy Mihály újságíró tulajdona a ház. 1887-1903-ig Tavassy Antal és neje tulajdona a ház.

SZÉCHENYI ISTVÁN U. 26. SZ.
Lakóház
Emeletes, copf-stílusú lakóház, négyablakos homlokzattal.

SZÉCHENYI ISTVÁN U. 28. SZ.
Koczka-Keszlerffy-ház
Zártsoros beépítésű, emeletes barokk lakóház. Homlokzata későbarokk és historizáló. 1727-ben kezdődött az építkezés. 1785-ben Koczka Ferenc szenátor tulajdona és ebben az időben még földszintes a ház. 1785 és 1791 között gróf Sztárayné lakott a házban. 1795-ben Szentimreyné, báró Szepessy Klára volt a tulajdonosa a háznak. Szepessy Klára édesapja alispán és a noszvaji kastély építtetője. Ebben az időben emelet ráépítéssel és új homlokzattal elnyeri végleges formáját a ház. Szepessy Klára 1805-ben eladja a házat Doslern Annának és férjének, Keszlerffy Józsefnek. Keszlerffy József városi, majd megyei orvos volt. 1887-től a Wolf család és örökösei tulajdona a ház.

SZÉCHENYI ISTVÁN U. 29. SZ.
Szent Anna templom
Zártsoros beépítésű. Emeletes klasszicista középület és barokk templom épületegyüttese. 1690-ben készített összeírás szerint a Hosszú utca és az Ispotály utca és a mai Rottenstein-köz által határolt területen már létezett egy ispotály. Három ház és egy török mecset szolgált helyül az ispotály számára. A Hosszú utca a mai Széchenyi utca, míg a Ispotály utca később a Kovács János utca lett.

A jelenlegi épületegyüttes több telek összevonásával jött létre. A menházat 1726-ban nyitották meg, férfikórház volt, de a nők kórházi ellátása a 19. század közepéig megoldatlan volt Egerben. 1858. augusztus 20-án nyílt meg a Páli Szent Vincéről nevezett irgalmas nővérek által működtetett női kórház. Az eredeti épületet 1936-ban lebontották és kétemeletes kórházépülettel helyettesítették, neoklasszicista stílusban.

1729 és 1733 között épült a templom, egyetlen homlokzati toronnyal az itt lévő török mecset helyén. Mellette kétoldalt a kórházépületek találhatók. Építtetője Erdődy és Komáromy kanonokok. A templom három harangját Komáromy kanonok öntette 1730 és 1735 között. Napjainkban egy harangja van a templomnak, a Vince harang.

SZÉCHENYI ISTVÁN U. 30. SZ.
Lakóház
Épült 1780 körül copf stílusban, a 19. század végén került átalakításra.

SZÉCHENYI ISTVÁN U. 31. SZ.
Lakóház
A földszintes lakóház Lenkey János szülőháza.

SZÉCHENYI ISTVÁN U. 35. SZ.
Lakóház
Zártsoros, földszintes későbarokk lakóház, előbb egy, majd később hat ablakkal. A lakóház 1810 körül épült. Az építést megelőzően 1785 és 1796 között Toldi Istvánné háza állt ezen a telken. Ez a ház később Vass István tulajdona lett. Ez a régi ház 1805-ben már Gondos István tulajdona. Az új házat feltehetően Gondos István építette 1810 körül.

1810 és 1835 között a ház már Gondos István tulajdonaként van nyilvántartva. 1835-ben a házat Gondos két fia örökölte, István és Ferenc. Ők a házat eladták még az 1835-ös évben Szalay József jogtanácsosnak. A ház 1887-ben Hanák Sándoré, majd 1903-ban Kánitz Géza kereskedőé.

SZÉCHENYI ISTVÁN U. 40. SZ.
Végess-Rózsa-ház
Zártsoros, emeletes barokk lakóház. Jellemző a házra az L-alaprajz és a nagy emeleti loggia. Emelet közepén Mária-szobor található. A házat Végess János nemesember építette 1765-ben. A korabeli adóösszeírás is tulajdonosként tartotta számon. Korábban a telek Simonyi András tulajdona volt. A ház 1785 és 1800 között Végess János örököseinek a tulajdona. 1805 és 1810-es években Bernáth János kereskedő tulajdona a ház. 1815 és 1825 között Suhajda János tulajdona. 1830-ban Madár György örökösei a tulajdonosok, tőlük 1838-ban Rózsa Károly vásárolja meg a házat. Az ő tulajdonában 1851-ig van a ház. 1887 és 1903 között a Láng család tulajdona a ház. 1920-tól dr. Ács József fogorvos a tulajdonos. 1940-ben dr. Csanády kanonok a tulajdonos.

SZÉCHENYI ISTVÁN U. 51. SZ.
Lakóház, római katolikus plébánia
A minoriták a városba való letelepedésük után 1695. május 11-én kapták meg ezt a telket. Először pincét építettek. 1770-ig nem volt ház a telken. Később ismét építkeztek és 1775-től pinceház és kert is volt a telken egészen 1787-ig. 1790-re már felépült egy földszintes ház a pinceház falainak felhasználásával. Még ebben az évben átépítették emeletes későbarokk lakóházzá. Mai homlokzata is ekkor készült el. Az épület 1948-ig volt a minoriták háza, utána római katolikus plébánia lett, Kisboldogasszony plébánia néven.

SZÉCHENYI ISTVÁN U. 53. SZ.
Lakóház, volt szervita borház
I. Lipót által adományozott és 1755-ben vásárolt telkeken építkeztek a szerviták. A megvásárolt telek korábbi tulajdonosa özvegy Görgelyné volt. Ezen a telken később 1785 és 1805 között már mások építkeztek, egy másik ház állt. Jászai János, majd nemes Madarassy Pálné háza állt ezen a telken.

SZÉCHENYI ISTVÁN U. 55. SZ.
Ráctemplom
Lásd. a Vitkovics utcánál.

SZÉCHENYI ISTVÁN U. 78. SZ.
Iskolaépület
1927-ben a Szent Orsolya-rend itt létesített iskolát. Ezt az iskolát a második világháború utáni államosításig működtette a rend. A mai Széchenyi utca végén egy emléktábla tanúskodik arról, hogy ott fogadta Telekessy István II. Rákóczi Ferencet 1705. február 28-án.

fotó: Szinok Gábor

Forrás - Irodalom

Agria V.: Az Egri Dobó István Vármúzeum évkönyve. Eger, 1968
Agria VI.: Az Egri Dobó István Vármúzeum évkönyve. Eger, 1969
Agria VII.: Az Egri Dobó István Vármúzeum évkönyve. Eger, 1970
Breznay Imre: Eger a XIX. században. Eger, 1995
Breznay Imre – Karczos Béla: Egri képeskönyv. Eger, 1937
Gerő László: Eger. Bp., 1957
Hevesi Sándor: Eger. Bp., 1968
Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
Kovács Béla: Eger középkori utcái. Eger, 1965 (Különlenyomat az Egri Múzeum 1965. évi III. évkönyvéből)
Löffler Erzsébet: Egyház és barokk kor: Az 1992. július 17-18-án Egerben lezajlott tanácskozás anyaga. Eger,
1992-1993
Nagy József: Eger története. Bp., 1978
Nagy József: Eszterhá

Megjegyzés küldése

 
Top