Turista-, s erdei kerékpárút létesítését szorgalmazza a környéken fellelhető kaptárkövekhez, s más helyi nevezetességekhez Demjén polgármestere. Támogatói is vannak az ötletnek: a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület, valamint más polgármesterek.
Régi terve a demjéni faluvezetésnek, hogy a környék nevezetességéhez, a kaptárkövekhez, s más látványosságokhoz olyan turista útvonalat építsenek ki, ami később kerékpárúttal is kiegészül, s bebarangolható rajta a vidék Demjéntől Feldebrőn át Andornaktályáig.
A Bükk alján nagyon sok helyen van kaptárkő. Eger túloldalán Noszvaj, Szomolya, Cserépváralja részeken már kiépített túraútvonal várja a kirándulókat – fogalmazott Fodor Géza, Demjén polgármestere. – Andornaktálya, Demjén – kicsit kilóg a sorból Feldebrő, de ott az altemplomot mutathatnánk meg –, Egerszalók és Kerecsend csatlakozna e szakaszhoz. Azt szeretnénk, hogy ne csak gyalog, hanem kerékpáron is meg lehessen közelíteni e települések helyi értékeit.
Úgy képzeli, lehetne kapcsolódni az országos kék túra nyomvonalához. Megkereste a környékbeli települések vezetőit, akik örömmel fogadták a kezdeményezést. Felvette a kapcsolatot a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesülettel is. Segítségünkkel már a koordinátapontok is megvannak, hogy milyen részen lehet kialakítani a túraútvonalat.
bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: HEOL.HU
Rejtély a kaptárkő rendeltetése
A kaptárkövekről Havasi Norbert elmondta: Magyarországon 80-90 százalékban itt, a Bükk alján, Siroktól Kácsig találhatók, de vannak Budapest környékén is kisebb számban, elszórva még a Zemplénben, egy csoport Nógrádban. Ezek olyan természeti képződmények, amelyeket az ember megfaragott, de hogy milyen céllal, nem tudjuk pontosan. Nincs se írásos emlék erről, se régészeti, nem tudjuk, hogy pontosan mire használhatták. A kaptárkő szóból nem szabad kiindulni. A szomolyai lakosok nevezték kaptárkőnek, és a turistairodalomban így terjedt el. Máshol hívták köpüskőnek, vakablakos kőnek, ördögtoronynak. Méretben eltérőek, nem lehet azt mondani, hogy sablonnal dolgoztak volna. De mindenhol fülke a forma, amit bevágtak. Analógiák keresése vihet közelebb a válaszhoz. Legközelebb hozzánk a Balkánon, Bulgáriában vannak hasonló faragott fülkék. Egy ottani népcsoport faragta ezeket kultikus céllal. Áldozati felajánlások helye volt, ezek régebbiek is, mint a mieink.
Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.