0

Gárdonyi József részletesen leírta, milyen okok késztették az írót arra, hogy éppen az egri várvédelmet és e várvédelem hős vitézének, Bornemissza Gergelynek életét írja meg. Egy alkalommal az egri várban elmesélte fiának a vár ostromát. A kisfiú képzeletében Bornemissza Gergely hőstettei keltették a legnagyobb csodálkozást. „Ekkor gondoltam rá, hogy ennek a Gergely deáknak életét meg kellene írnom regénynek”- írja Gárdonyi.  Így látott hozzá az író a kutatómunkához, a kor történelmének tanulmányozásához, hogy életre keltse az egri hősöket.

Az író irodalmi és történelmi források, a tárgyi emlékek és a helyszínek elmélyült, tudósra valló tanulmányozása után kezdett regénye megírásához. Irodalmi forrása Tinódi Lantos Sebestyén Crónica című munkája volt, amelyből az Egervár viadaljáról való ének eseményeit építette be regényébe.

Könyvtárában ma is megtekinthetők a XVI. század történelmének legfontosabb forrásai, amelyeket éppen az ő életében, a XIX. század második felében tárt fel a történettudomány. Olvasta Szeremy, Verancsics, Hammer, Dzselalzade Musztafa munkáját, a Négyszáz magyar levél a XVI. századból című gyűjteményt, Istvánffy Miklós 1868-ban kiadott összefoglalását és Salamon Ferenc könyvét a török hódítás koráról. A bécsi levéltárban is megnézte a XVI. századból való történelmi följegyzéseket.


Érdeklődéssel tanulmányozta az életmódot, a népszokásokat, a beszédmodort az egykorú levelezésekből. Felkereste a Nemzeti Múzeum régiségtárát, majd a konstantinápolyi Szultán-múzeumot. Itt megnézte a nevezetes héttornyú börtönt, a Jedikulát – Török Bálint fogságának színhelyét. Az öltözködés korhű megjelenítéséhez a török kosztümkönyveket forgatta, és vizsgálta a régi fegyvereket, hogy a hadviselés leírásánál minden szempontból hiteles, megbízható legyen. Írói szabadságát az események leírásában, a szerteágazó szálak összeszövésében és a regény nyelvi megformálásában érvényesítette.

Gárdonyi sokat töprengett azon, hogy milyen címet adjon regényének. Munkája közben szinte minden egyes fejezetcím lehetséges regénycímként merült föl benne. Az első cím: „Gergő diák” volt, ezt később felváltotta a „Holdfogyatkozás”, majd a „Hol terem a magyar vitéz?”, a „Török gyűrű”, a „Hold és a csillagok” címek. Az utóbbiból alakult ki a végleges, jelképes cím, hiszen valóban fényes csillagként ragyog az egri vitézek hőstette a magyar nép előtt.


Nemcsak a címen, hanem a regény kezdetén is sokat gondolkozott az író. Először úgy indította a regényt, hogy Bornemissza Gergely és Cecey Éva kisfiát, Bornemissza Jancsikát elrabolta Jumurdzsák. Nem találta jónak, elég érdekesnek ezt a bevezetést, félbe is hagyta és eltette egy időre a mű kéziratát. Végre rájött a talány kulcsára: Gergely teljes életét kell megírnia, az életrajzi regény érdekes fonalán kell futtatnia az eseményeket.

Szabó Brigitta: Gárdonyi Géza: Egri csillagok - Keletkezési körülménye

Szabó Brigitta - forrás: Gárdonyi Géza: Egri csillagok

Megjegyzés küldése

 
Top