KIRÁNDULÁS A SZALAJKA-VÖLGYBE
SZILVÁSVÁRADI ERDEI KISVASÚT
A Szalajka-völgy bejáratánál lévő Fatelep állomásról indul. A vonal hossza közel 5 km, a végállomás pedig a Gloriette-tisztás. A Márkus Ágoston egri mérnök tervei alapján megépített keskeny nyomtávú, gőzüzemű erdei vasút 1908-ban kezdte meg működését. 1910-ben lovag Wessely Károly adta őrgróf Pallavicini Alfonz Károlynak, aki a második világháborúig üzemeltette. A harmincas években (majdnem 30 km hosszú vonalon) főleg a faanyag, és mészkő szállítására használták.
MENETREND
SZALAJKA-VÖLGY
Magyarország egyik legkedveltebb kiránduló helye az őskortól lakott középhegységi jellegű völgy a latin sal alcali után szalalkálinak nevezett hamuzsír égetése után kapta a nevét. Számos természeti látnivalóját és ipari műemlékét gyalogosan, kerékpárral vagy a híres erdei kisvonattal is felfedezhetjük.
PISZTRÁNGOS TAVAK - SZILVÁSVÁRAD HALAI
A sebes pisztráng őshonos fajta Szilvásvárad környékén. A később megkezdett szaporítása miatt többször mélyítették ki a Szalajka-patak medrét. A Völgyben számtalan kisebb-nagyobb tó fedezhető fel, amelyekben a legnevesebb éttermek étlapjára kerülő szilvásváradi pisztráng tenyésztésének kezdeti szakasza folyikA karsztforrásokra jellemző vízhozam-ingadozás miatt a pisztrángok nagy része csak néhány centis ivadékként úszkál ezekben a tavakban. A pisztráng feldolgozásának viszont már ismét Szilvásvárad ad otthont.
PISZTRÁNGOS ÉTTERMEK
SZIKLA-FORRÁS
A Bükk hegység egyik legnagyobb vízhozamú karsztforrása. Ritka és gyönyörű természeti jelenség, ahogy a forrás kristálytiszta vize a barlangjáraton keresztül a felszínre tör. A Szalajka-völgy egyik legfontosabb geológiai kincse a Fátyol-vízeséstől nem messze helyezkedik el.
A Szalajka-völgy jobb oldalán a 2-3 méterig járható barlangjáraton, szemet gyönyörködtetően lép a felszínre. A lehulló csapadék az agyagpalából álló vízgyűjtőn a felszínen folyik le, míg a kibukkanó mészkősávhoz ér. A mészkő a ráfutó vizeket elnyeli és a mélyben a forráshoz vezeti.
FÁTYOL-VÍZESÉS
A Szalajka-völgy legcsodásabb és legkedveltebb helye a 17 méter magas Fátyol-vízesés, amely nemcsak a völgy, hanem hazánk egyik legszebb természeti jelensége, kiemelkedő természetvédelmi értéket képvisel.
FÁTYOL-VÍZESÉS
SZALAJKA-FORRÁS
SZILVÁSVÁRAD VÍZELLÁTÓJA
A Szalajka-forrás a Szalajka-patak fő táplálója. Körülbelül 450 méter magasan fakad, vízgyűjtő területe mintegy 10 km². A Bükk-hegység csapadékban leggazdagabb területéről szállítja a vizet a Szalajka-völgybe, Szilvásvárad felé. A forrás eredetileg máshol, a mostani helyétől körülbelül 50 méternyire délre tört fel. Vízfeltáró kutatások érdekében a mostani helyszínen tárót hajtottak a hegybe, hogy a forrást megcsapolják. A forrás maga – feltételezhetően – egy kiterjedt barlangrendszerből tör elő, amit azonban még nem tártak fel.
SZABADTÉRI ERDEI MÚZEUM ÉS ERDEI ISKOLA
A Fátyol-vízesés szomszédságában a Horotna-völgyben lévő, Szabadtéri Erdei Múzeum a régi erdei mesterségeket, és művelőik mostoha életkörülményeit eleveníti fel. Olyan mesterségek eszközeit, építményeit, munkafázisait rekonstruálták itt eredeti környezetükben, mint az ölfavágás, a mész- és szénégetés, zsindely-, gyanta- és üvegkészítés vagy hamuzsírfőzés.
SZABADTÉRI ERDEI MÚZEUM
ISTÁLLÓS-KŐI-BARLANG
Az Istállós-kői-barlangban találták meg a Bükk hegység leggazdagabb őskori leletanyagát: tundraszarvas, barlangi medve csontok, az ősember kő- és csonteszközei, használati tárgyai. A ma már üres barlanghoz a Szalajka-forrás mellől szerpentin jellegű turistaút vezet, ami ugyan nem könnyű túra, ám különleges élményt jelent az ősember nyomán járni!
A barlang háromszög keresztmetszetű, 45 méter mély, 9-10 méter széles, 4 méter sziklaüreg, melynek rétegvastagsága 2 méter.
ISTÁLLÓS-KŐI-BARLANG
GLORIETTE-TISZTÁS
A Szalajka-völgyben futó erdei kisvasút végállomása a Gloriette-tisztás. Egykoron itt álltak a Szalajka falu házai, majd később a Pallavicini család vadászháza és egy gloriette (pavilon), melynek a helyét még ma is felfedezheti a szemfüles turista. A tisztásról kis pihenés vagy piknik után a bátrabbak elindulhatnak a Szalajka-forráshoz, tovább egy meredek ösvényen az Istállós-kői-barlanghoz, vagy akár a Bükk-hegység két legmagasabb csúcsára is, a Szilvási-kőre (961 m) vagy Istállós-kőre (958 m).
Forrás, és fotók: www.szilvasvarad.hu
Megjegyzés küldése