Az Egertől északra lévő Szarvaskő település központjában lévő parkolóban található a Geológia tanösvény indítótáblája.
A tanösvény felett védnökségi és fenntartási feladatokat lát el a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület. Hossza:8.8 km, Időigény:3.5 óra, Jelzés:fehér négyzetben ferde kék sáv, Vonalvezetés:körút, Állomások száma:11, Nehézségi fok:túra jellegű
Az indítótáblától a tanösvény északi ága a Vár-bércre, onnan a Tardos-bérc Akasztó nevű ormára vezet. A 6., 7., 8. és 9. állomáspontok az Eger-patak szurdokvölgyének jellegzetes kőzet-feltárásait (agyagpala, diabáz, mélytengeri párnaláva) mutatják be, a 10. állomás a 13. században épült szarvaskői várból nyíló panorámára hívja fel a figyelmet. A 11. állomás ismertetőtáblája az Akasztó-hegy szilikát sziklagyepének élővilágát szemlélteti.
A falutól délre kijelölt körút (6,4 km) érinti a Hegyes-kő-dűlő miocén kagylós homok-feltárását, a Denevér-tárót (wehrlit-test) és a Tó-bérci kőfejtőt. Ez utóbbi földtani bemutatóhely ismertetőtáblája a mintegy 166 millió évvel ezelőtt, a középső-jurában keletkezett mélytengeri üledékösszletbe nyomult gabbró-intrúziót mutatja be. (Figyelem: a 3. és 4. állomás közti útszakasz még nincs kiépítve, a vasúton, a patakon és a forgalmas közúton az átkelés még nem megoldott!)
A Bükk-hegység magmás kőzeteiből, a szarvaskői titánvasérc (wherlit) egykori bányászásának, kutatásának eredményeiből, s természetesen a környék földtani térképezésével, nyersanyagkutatásával járó információanyagból nyújt bemutatót.
A látnivalókat egy-egy megálló sűríti, elnevezésükkel is feltüntetve a megismernivaló lényegét.
Kis fahídon átmegyünk a patakon s a vízmosásokkal szabdalt hegyoldalban (előzőleg elhagytuk az Országos Kék jelzést) felkaptatva kimegyünk az erdőből, délkelet felé érkezünk az első pihenőhelyhez, amelyik tulajdonképpen a Hegveskő-dűlő útbevágása. Karóval jelzett, felirata elárulja, hogy az egykori miocén tenger partján járunk. Az útbevágásban még a tábla előtt kezdetben kavicsos homok, felül agyagos homok, kagylós homok látható. A kavics anyaga változatos, mészkő, andezit, s apró darabokra morzsálódó barna márga. Az 1. megállóhelyen miocén kagylós homok található, 24 millió éves üledékes kőzetféle, bőven tartalmaz vastaghéjú kagylótöredékeket, talán egy-egy ép példány is előkerül a szorgalmas kapirgálónak. Ostrea-féléket temetett el a hirtelen bezúduló homok.
bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: elmenyekvolgye.hu
Megjegyzés küldése