Ha erről a méltán híres városról esik szó, sokunknak rögtön az Egri csillagok jut eszébe. Nemcsak a hős várvédő, Dobó István vagy a szerelmes Bornemissza Gergely és az ő Vicuskája, hanem a török Jumurdzsák, akinek az életet jelentette a nyakában talizmánként viselt amulettje.
Eger klasszikus turistaváros klasszikus látnivalókkal. Kevesen ismerik azonban titokzatos arcát! A legjobb, ha egy pohár vörösbor lehörpintése után kezdjük meg a felfedező sétát; így ugyanis biztosan megtudjuk, honnan jön a nevezetes „egri bikavér” kifejezés.
Állítólag, mint annyi minden, ez is a török időkből származik: a legenda szerint az egri várat az oszmántúlerő ellen védő vitézek – Tinódi Lantos Sebestyén szerint „az egri népnek derék summája tizenkilencszáz harmincöt vala” – lelkének megerősítésére Dobó István vörösbort hozatott fel a pincékből. A törökök látták, hogy az italtól a vitézek új erőre kapnak: babonásak lévén, a bajszokon, szakállakon lecsurgó vörös folyadékról azt hitték, bikák vérét issza az ellenfél.
Apropó, pincék! A legkülönlegesebbek is itt, Egerben találhatók: az egykori egri érseki pincerendszer valóságos város a város alatt, az ország hét építészeti csodájának egyike.
A Hatvani kaputól a Rác kapuig, közel négy kilométer hosszan nyúlik el – legszebb része az Oszlopcsarnok, ahol a babonás számú, hétszer hét pinceág sakktáblaszerűen hálózza be a teret.
A város „szeme” mindent lát
De ha felülről akarjuk látni Egert, látogassunk el a Líceumba, az Eszterházy Károly Főiskola copf stílusú épületébe, amelynek könyvtárában olyan csodákra bukkanhatunk, mint Mikes Kelemen „nénémnek” írt törökországi levelei, vagy a Magyarországon egyetlen eredeti Mozart-kézirat, a zeneszerző aláírásával. Ha kigyönyörködtük magunkat e szellemi óriások emlékein, kapaszkodjunk fel a Varázstoronyba, ahol a Csillagászati Múzeum található, és bepillanthatunk a középkori asztrológusok, csillagjósok és egyéb titokzatosságok életébe.
De ha már itt vagyunk, nem hagyhatjuk ki az igazi kuriózumnak számító Camera Obscurát: „Eger szeme” mindent lát, ami a városban történik. Valószínűleg így lesték ki a régi álasztrológusok is a földi halandók titkait, hogy jóslataikban meglepő tájékozottságot mutassanak áldozataik életében. Ami a magasságokat illeti, persze a minaret sem maradhat ki.
Az Európa legészakibb pontján található, török kori szakrális műemlékben 97 csigalépcső vezet a körerkélyre, ahonnan – a szájhagyományok szerint – nem a panorámában ment gyönyörködni a szerelmes török legény, aki hiába epekedett a város szőke szépségéért: a valláskülönbség nem engedte meg, hogy a szerelmesek egymáséi legyenek, ezért a fiú levetette magát a mélybe.
Fotó: Thinkstock
Szerző: Balázs-Piri Krisztina
a cikk eredeti helye: noklapja.nlcafe.hu
Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.