0

Az egri Megyeháza főkapuján belépve az oldalfalon egy emléktáblát láthatunk, amelyen az olvasható,hogy ebben az épületben őrizték a Szent Koronát 1809. június 18-a és szeptember 21-e között.

Ezt a márványtáblát a Megyeháza építé- sének 250. évfordulóján 2006. december 11-én helyezték el a Szent György Lovagrend Egri Priorátusa kezdeményezésére. Talán az egriek közül is kevesen tudják, hogy a napóleoni háborúk következtében néhány hónapig Eger városa adott otthont az Szent Koronának. 1809. április 9-én az osztrák császár hadat üzent a napóleoni Franciaországnak, de hamarosan súlyos vereséget szenvedtek, olyannyira, hogy még a császár családjának is menekülnie kellett Bécsből.

A császárné a család egy részével így itt húzodott meg városunkban, távol a harcoktól. A magyar kancellária 1809. június 15-én úgy döntött, hogy a magyar Szent Koronát is Egerben kell biztonságba helyezni. Almássy Pál és Spelényi György koronaőrök irányításával június 17-re meg is érkezett a Szent Korona a koronázási jelvényekkel együtt Egerbe.

Először az akkori barokk székesegyház déli tornyában helyezték el, de ezt a helyet nem találták eléggé biztonságosnak, mivel nehezen volt őrizhető, így hamarosan átköltöztették az egri Megyeházára, ahol a koronaőrség is szállást kapott. A levéltári dokumentumok szerint itt őrizték a 13 pecséttel lezárt ládát. Breznay Imre helytörténész írásai alapján az akkori székesegyházból való elszállí- tása is ünnepélyes keretek között történt. Fischer István egri érseken kívül az egri főpapok sokasága kísérte a Szent Koronát, amelyet az érsek hat lovas hintója szállított a megyeházár.

A hintót az előkelőségeken kívül a város lakossága is végigkísérte a Káptalan utcán. Más történészek szerint a Korona átszállításának ceremóniája egyszerűbb és puritánabb volt, de erre a kérdésre a jövő kutatásai adhatnak választ.

A korona őrzésével egyidőben az érseknél vendégeskedett I. Ferenc császár felesége Mária Ludovika is, mivel Budát már nem találták elég biztonságosnak. Ő egy hónapot töltött Egerben, de a lányai, így Mária Lujza is – aki később Napóleon felesége lett –, valamint húga, Leopoldina főhercegnő hosszabb ideig élvezte Fischer István érsek vendégszeretetét. 1809. július 16-án tovább bővült a főrangú vendégek száma. Az új vendégeket a Líceumban szállásolták el, míg a császári család az érseki palotában lakott. Az első emeleten Mária Lujza és Leopoldina főhercegnő, míg a má- sodik emeleten a királyné és a trónörökös lakott. Mária Lujza hátramaradt leveleiből ugyan érződik, hogy a bécsi luxus hiányzott neki, de azért dicsérte városunkat is.

Egy alkalommal például ezt írja: „jól vagyunk, és én hízom, az egri levegőtől olyan az étvágyam, mint még soha”. Az egri érsek pedig mindent megtett, hogy a főrangú vendégek jól érezzék magukat. Kirándulásokat, sétakocsikázásokat szervetett Eger környékére, de kilátogattak a szőlőbe a közemberekhez is. Mária Lujza ezt írja egy újabb levelében: „már egészen magyarrá lettem, tudok beszélni a parasztokkal, vettem tőlük cseresznyét.” A háborús veszély elmúltával a királyi család is elköltözött Egerből, vissza Bécsbe. A Szent Korona történetében ez a kis egri epizód talán kevésbé ismert, pedig büszkék lehetünk arra, hogy Eger néhány hónapig országunk legbecsesebb kincsét őrizhette.

Eger – egykor és most 

A képeslapok és fotók a 20. századi Egerről című könyv segítségével képzeletbeli sétát tehetünk a múltban. Tóth László egri képeslapgyűjtő és Molnár István Géza fotográfus gyűjteménye Eger egykori arcát múltidéző tatja be. 

a cikk megjelent az EGRI MAGAZIN 2015 júliusi számában

Megjegyzés küldése

 
Top