0

Talán nincs még egy nemzeti ereklyénk, amelyet olyan tisztelet övezné, mint a Szent koronát. Története regényes, előfordult, hogy ellopták, titkon őrizék, máskor egyszerűen elveszett, képezte alku tárgyát is, és bizony benzines hordóban a föld alatt is pihent már...

A Szent Korona a mai napig a magyar történelem legbecsesebb tárgya, a legrégebben használt, épségben megmaradt európai királyi fejék. Több mint ezer esztendeje már, hogy hozzátartozik történelmünkhöz, 55 magyar király fejére kerülhetett fel, szent jelzőjét pedig István király szentté avatásával érdemelte ki. A legelterjedtebb nézet szerint, a koronát II. Szilveszter pápa adományozta Szent István királynak.

Arról, hogy a teljes korona mikor és hol készülhetett többféle elképzelés is létezik, az egyik szerint a IV. században a Kaukázusban készült hun formában, hun és párthus valamint kaukázusi ábrázolási hagyományok szerint, hun és kaukázusi munkamódszerrel. De ismeretes olyan elképzelés is, amely szerint a korona 310 táján Grúzia keleti részében egy műhelyben készült I. István megrendelésére.

Léteznek adatok arról is, hogy amikor Nagy Tundum avar kagán Aachenben hódoló látogatást tett és megkeresztelkedett 796-ban a csodálatos avar ékszerek között volt egy drágamívű korona is és hódolata jeléül felajánlotta Nagy Károlynak. Feltehető, hogy ezekkel az avar kincsekkel együtt került Szent Koronánk Aachenbe. III. Leó pápa 800-ban Nagy Károlyt ezzel a koronával koronázta meg. A korona Nagy Károly halála (804) után az uralkodóval 1000-ig Aachen-ben a sírban nyugodott, majd 1000 húsvétján III. Ottó megtalálta Nagy Károly sírját. Amikor október 2-án Rómába érkezett, a Szent Koronát is magával vitte és átadta II. Szilveszter pápának, aki pedig Szent Istvánnak küldte el 1000. karácsonyán.

A Szent Korona másolata a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi 
Vármúzeumának megnyitóján 2015. április 18-án.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Abroncs és pántok: a mennyei birodalom és földi ország

A magyar Szent Koronát abroncsok és a pántok veszik körbe. A felső rész Isten mennyei birodalmának a szimbóluma; az alsó rész Isten földi országát jelképezi. A pántok csúcsán a Teremtő Atya Isten látható, az alsó részen az abroncson felírással Isten földi birodalmának ura, Krisztus látszik, Mihály és Gabriel arkangyal kíséretében. A pántokon az Atyától jobbra Péter, háta mögött Jakab áll. Balján Pál, majd, János következik, Péter lábánál testvére, András látható. A korona tervezője a keresztény uralkodó védőszentjeit választotta példaképnek, Isten égi és földi birodalmának egybeszövése a Magyar Szent Koronában csúcsosodik ki.

A Szent korona titokzatos és hosszú utat járt be, történetét pokoljárását most az M5 csatorna tűzi műsorára január 6-án szombaton. Az 1994-ben készült Magyar ereklyék, szent jelképek című sorozat A Szent korona című részében a kezdetekkel ismerkedhetünk meg, majd az 1999-ben forgatott

A Szent Korona pokoljárása (1999) című filmben a korona hivatott őrei, a katonaeskühöz hű altisztek, tiszthelyettesek idézik fel a magyar korona hányattatását 1944. október és 1945. július közötti időből. Beszélnek a magyar államiság jelképének sorsáról, amit a háború végén benzines hordóba rejtve ástak el, így őrizték tovább az ausztriai Mattsee községben a tó partján. És mielőtt az amerikaiak évtizedekre átveszik a korona őrzését, történt még egy s más.

Bemutató: 2018. január 6. szombat  M5
17.00 Magyar ereklyék és szent jelképek – A Szent Korona
17.15 A Szent Korona pokoljárása

Forrás: MTO

Megjegyzés küldése

 
Top