Hámor volna, de nincs már kalapács,
Se hangos pöröly, se barna kovács;
Kohó kihamvadt, izzó vas kihűlt,
Gép szerte korhadt, műhely összedűlt,
A zuhatag szabad kényén halad,
Olcsó erő haszon nélkül marad.
Nincs régi pezsgés, nincs régi zaj,
Csend van s az itt nem boldogság, de baj. -
Az uj kor ekkép állíta rendet,
Elrontván, mit a mult idő teremtett.
(Lévay József: Hámori levél (részlet))
Mi, akik a Bükk lábainál vagy annak lankáin láttuk meg a napvilágot, legalább egyszer megmásztuk a környező hegyeket, csónakáztunk egy jót a Hámori-tavon, készítettünk egy szelfit József Attila szobrával Lillafüreden, rácsodálkoztunk a hámori sziklamászókra vagy szánkóztunk, síeltünk egyet Bánkúton.
A sort reggelig folytathatnám, de egy biztos: hihetetlenül szerencsések vagyunk, hogy karnyújtásnyira van tőlünk a természet, ami számtalan szépséget tartogat.
De elgondolkodtunk már ezen kirándulások egyikén, hogy vajon mit miért neveznek úgy, ahogy? Hogy a Bükk-hegységet valóban az evidensnek tűnő bükkfákról nevezték el? Hogy mit is jelent Ó- és Újmassa esetében a massa szó?
Hogy ki lehetett az a Lilla, akiről azt a területet elnevezték, melynek középpontjában a festői szépségű Palotaszálló áll? Mert azt rendben van, hogy a vashámorokról kapta a nevét a mai Alsó- és Felsőhámor, de honnan ered maga a kifejezés?
Felsőhámor látképe háttérben a Palotaszállóval (forrás: panoramio)
Túrázzunk hát egyet a Bükkben, fedezzük fel a (helynév)rengeteget! Azonban ahogy egy okos túrázóhoz illik, mi sem barangolunk be azonnal mindent. A Bükk-hegység minden zegzugának elnevezésivel ugyanis több vaskos kötetet is meg lehetne tölteni. A Miskolc nyugati kapuját jelentő Bükkből sorozatunk ezen részében a történelmi Hámor környékéről ragadunk ki érdekesebb helyneveket.
Ahogy azt már a korábbi, helynevekkel foglalkozó írásunkban is fejtegettem, ezen helynevek eredetére vonatkozóan fontos szempont az időbeliség, ami a Bükkben hatványozottan igaz. Ha összevetünk egy mai turistatérképet egy 19. századival, akkor jelentős különbségeket fedezhetünk fel ugyanazon területen.
Egyszerű példaként említhetjük Lillafüredet, amely csak az 1890-es évektől kezdett kiépülni üdülőövezetté, majd ugyanezen terület képét nagyban megváltoztatta a Palotaszálló felépítése (1925-29). A kor egyik legnagyobb itteni beruházása óriási tereprendezéssel, többek között a Szinva elterelésével is járt.
A Hámori (akkor még Diósgyőri)-tó rajza a Vasárnapi Ujságban
Akadnak azonban ezek között olyanok is, amelyek egyszerűségük ellenére megtévesztőek lehetnek. Példának okáért a hegységnek nevet adó Bükk szó régebbi jelentésében ormot, bércet, lapos hátú hegytetőt jelent, így nagy a valószínűsége, hogy nem a bükkfáiról kapta a nevét tárgyalt területünk.
De térjünk rá, illetve térjünk be a Bükkbe és nézzük meg a ma is lakott településeket, amelyek elnevezése szoros szimbiózisban keletkezett.
bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: miskolcadhatott.blog.hu
Megjegyzés küldése