A déli térszerű részén volt 1712-ig a városháza, szemben a városházával püspöki épületek álltak. 1712-től az északi részen a Széles utcából egyre több területet építettek be, így alakult ki a püspöki palotának a mai utca vonaláig lefutó épületegyüttese.
A fokozatos beépítés a mai Széchenyi utca északi részéig, a Rácz utcáig jellemző volt. A középkorban nem voltak házsorok az utca két oldalán. A nyugati oldalon a dombon álló háza kertjei értek le a mai utca vonalára, a keleti oldalon néhány épület állt. A déli oldalon a patakig rétek terültek el.
A 18. század harmincas éveiben terület- és telekrendezésre kerül sor és az utcavonalra építkeznek, új házhelyeket alakítanak ki. A telkek felső végében lévő házak csak szűk közökön keresztül lesznek megközelíthetők (pl. Zseb köz, Torok köz stb.).
Meghatározó építkezések ebből a korból az utcavonal kialakulásának szempontjából: a nyugati házsor, érseki palota, Rottenstein-ház, ciszterci templom, Szt. Anna templom és ispotály, a jezsuita gimnázium.
A mai Széchenyi utcában már a középkorban is jelentős forgalom bonyolódott le az északi bányavárosok irányába. Földhányásra fektetett rőzsekötegekkel tették lehetővé a mocsaras területen a közlekedést. Az út kikövezésére a 18. század közepén került sor. Az utca járdáinak aszfalt borítása a 19. század nyolcvanas éveiben készült el.
Fotó: Vámossy Béla
Forrás: beszeloutcanevekektf.hu