0
Képzeletbeli sétát a Széchenyi utcai nagyposta épületénél kezdjük. A homlokzaton elhelyezkedő emléktáblán az olvasható, hogy 1550. december 19-én kezdte meg működését az egri postaállomás rendszeres postajárattal Pozsony és Bécs felé.

Ezzel a postaállomással az ország harmadik rendszeres postajáratát hozták létre, amely 1552. szeptember 10-11-ig, az egri ostrom kezdetéig működött. A jelenlegi posta épülete 1928-ban épült Wälder Gyula tervei alapján neobarokk stílusban. Ő tervezte az egykori polgári fiú- és leányiskolát, a mellette lévő pénzügyi palota, valamint a Siketnéma Intézet is, de a felsoroltakon kívül még több épületet is tervezett Egerben és az ország más részein is. Átsétálva az utca túloldalára, egy szűk kis zsákutcában, a Rottenstein köz 3. szám alatt egy szép korai barokk épületet találunk, amely már 1726-ban is állott.

Akkori tulajdonosa nemes Gömöreyné asszony volt. Az építmény az eredeti városszerkezet szerint a nyugati sziklapart peremén a városfal közelében épült, előtte nagy udvarral, amelyek a mai fő utcára futottak le. Később, amikor elren delték az utcavonalra való építkezést, ezekből az udvarokból önálló házhelyeket alakítottak ki. A régi városfal melletti házakat így csak az új épületek között hagyott szűk utakon lehetett megközelíteni. Így alakult ki a mai Rottenstein köz is.

Névadója Rottenstein Károly aki 1720-ig a város bíró helyettese, majd 1745. április 4-ig, haláláig a város főbírája volt. A Széchenyi utca 29. szám alatt a Szent Anna templomba térhetünk be.

Az 1729 és 1733 között készült templom, amely egyetlen toronnyal rendelkezik, egy régen itt lévő török mecset helyén épült. Mecénása Erdődy Gábor püspök és Komáromy János kanonok voltak. A főoltárt Szent Anna, az egyik mellékoltárt István király, a másikat Szent Lőrinc tiszteletére szentelték fel. A templom egykori három harangját Komá- romy kanonok öntette 1730 és 1735 között. Jelenleg egy harangja van a templomnak, a Vince-harang. Az 1930-as években Takács István festőművész készítette freskók is díszítik a templomot. A Széchenyi és a Kováts János utcák kereszteződésében áll a volt kórház épülete. Egy 1690-ben ké- szített összeírás szerint a Hosszú utca és az Ispotály utca, valamint a mai Rottenstein köz által határolt területen már létezett egy ispotály.

fotó: Molnár István Géza

A régi egyemeletes intézményt szintén Komáromy János kanonok építtette és a szegények menedékházaként működött már 1726-tól. Majd ezt az épü- letet bővítették Kováts János alapítványá- ból, amikor egy másik épületszárnyat is emeltek. Ennek az új szárnynak a festett felíratán volt olvasható: „Kováts János elszegényült földijeinek 1843-ban”. Sokáig férfi betegeket gyógyítottak falai között, míg 1858. augusztus 20-án megnyílt a Páli Szent Vincéről elnevezett és az irgalmas nővérek által működtetett női kórház, Bartakovics Béla egri érsek kezdemé- nyezésére.

A jelenlegi épületkomplexum több telek összevonásával jött létre. Az eredeti épületrészeket lebontották 1936- ban, majd egy kétemeletes neoklasszicista stílusban emelt kórházat hoztak létre. Az irgalmas nővérek 1948-ig működtették, majd akkor állami fenntartásba került. Sajnos néhány éve a kórházat bezárták, osztályait elköltötették, így folyamatosan romlik az épímény állaga is. Bízunk benne, hogy megfelelő anyagi forrást találva mielőbb visszanyerheti régi funkcióját, a gyógyítást!

A képeslapok és fotók a 20. századi Egerről című könyv segítségével képzeletbeli sétát tehetünk a múltban. Tóth László egri képeslapgyűjtő és Molnár István Géza fotográfus gyűjteménye Eger egykori arcát Múltidéző tatja be.

forrás: egrimagazin.hu online , 2015

Megjegyzés küldése

 
Top