Az egri vár egyik látnivalója a 15. sz.-ban épült gótikus püspöki palota. A palota Bekensloer János püspök regnálása alatt épült egyrészt a püspöki udvar kényelmére, másrészt a várat gyakorta meglátogató illusztris vendégsereg kiszolgálására.
A palota a korra jellemző gótikus stílusban épült és 1476-ra készült el. A török megszállás idején a palota alsó szintjét börtönként használták és börtönkápolna is működött itt.
A háborúk, a többszörös átépítések – de különösen előbb a külső vár császári rendeletre történt 1701-es lerombolása, majd az egyházi tulajdonba visszakerült erőd tudatos lebontása a 18-19. század fordulóján – óriási károkat okoztak az egri vár középkori és kora újkori emlékeiben. A rombolás méretére jellemző volt, hogy a vár területe a 19. század közepén már csak egy helyenként falakkal övezett, az elbontott épületek maradványait is elrejtő füves dombként emelkedett a város fölé, belsejében az egyetlen megmaradt épülettel, a jócskán – börtönné és magtárrá – átalakított középkori püspöki palotával. A vár 20. századi feltárásai mégis sok meglepetéssel szolgáltak. A régészeti feltárások 2013-ban újraindultak.Ma a gótikus palota az 1957-65 közötti felújítás eredményeképpen eredeti pompájában tündököl, alsó szintjén egyrészt időszakos kiállításoknak ad otthont,másrészt itt található az 1552-es harcosok emlékére kialakított Hősök terme, ahol a Dobó Ferenc által faragott, Dobó István sírjáról származó márvány szarkofág, a Kiss István által 1965-ben készített katona szobrok, illetve az 1552-es hősök névsora látható. A teremben található urnában helyezték el a feltárások nyomán a 16. század derekáról származó emberi maradványokat is.
A palota pincéjében működik az érmeverde, ahol korabeli pénzérmék és eszközök láthatók. Az emeleten látható a vár történetét bemutató állandó kiállítás, amely bőséges tárgyi emléket vonultat fel a vár történetéből: páncélok, makettek, korabeli fegyverek, leletek és hasonló különlegességek megtekintése okán érdemes meglátogatni ezt a múzeumot.
Az egyemeletes, régi püspöki palota a belső vár északnyugati szakaszán áll (keleti szakasza elpusztult), földszintje: gótikus a 15–16. századból; emelete 18. századi, gótikus és reneszánsz részletekkel. Eredetijét 1470 körül építette Beckensloer János püspök. Keresztboltozattal fedett, árkádos folyosója részben eredeti; a belső falán gótikus ablak- és ajtónyílások láthatók. Az egyik földszinti teremben állították ki Dobó István vörös márvány sírkövét, amit egri hősök szimbolikus szobrai vesznek körül. Egy falitáblán a név szerint ismert 1552-es várvédőket sorolják fel. Két korábbi teremben időszakos kiállításokat rendeznek be. Az emeleten az egri vár történetét bemutató kiállítás tekinthető meg.Egri vár történelme
Észak-Magyarország területén helyezkedik el az a város, amelyet hazánk egyik legkedveltebb úti céljaként tartunk számon. Ez a város nem más, mint Eger. A Heves megyei település az egri borvidék központjának számít. Borai közül az egyik legismertebb, amelyet külföldön is kifejezetten kedvelnek az emberek, az Egri bikavér. De nem csak a borok miatt szeretnek a turisták Egerbe látogatni, hanem a számos látnivaló, műemlék és színes program kavalkád miatt is. Eger legérdekesebb és leglátogatottabb nevezetességének számít az Egri vár, amely igen régre visszanyúló történelemmel rendelkezik.
A vár története minden látogatót magával ragad és megbabonáz, ezért nem meglepő az, hogy nem csupán a hazai látogatók keresik fel évről évre a látványosságot, hanem a külföldi turisták ezrei is. Az egri vár története valószínűleg a 11. század során kezdődött el. Erre utal legalábbis az, hogy az 1970-es és az 1990-es esztendőben zajló ásatások során, a 11. századból származó román stílusú rotunda maradványok kerültek elő.
A rotunda falai olyan kövekből álltak, amelyek sárba lettek berakva. A rotunda keleti részén egy kisebb szentély nyomai is felfedezhető volt. A templom nyugati oldalán viszont, egy hosszú épület állt, amely minden bizonnyal a püspöki palota volt. A 13. században a Várhegyen álló épület csupán kis erősségnek számított. Az egri püspök parancsára azonban a területet magas kőfalakkal látták el. A 11. században került megépítésre a román stílusú székesegyház, amelyet Szent János evangélista tiszteletére szenteltek fel,
Egri vár Szent László király uralkodásának idején
Ezt a székesegyházat Szent János evangélista váraként is emlegették a 14. századból származó krónikákban. Mivel a vár kőfalát olyan anyagból készítették el, amely kevéssé fagyálló, és nagymértékben puha, így évről-évre, a hideg teleket követő olvadás után a várfal egyre inkább elkezdett leomlani. A várat ezért, rendszeresen karban kellett tartani, újjá kellett építeni a leomlott részeit.
A klasszikus lovagvár megjelenéssel rendelkező épület igen elavulttá vált abban az időben, amikor megjelent a tüzérség. Erődítés szempontjából ugyanis, a vékony, magas falak már nem nyújtottak elég védelmet egy támadással szemben. A Várhegy mellett álló Almagyar dombról pedig, könnyedén át is lehetett lőni a várfal fölött, ezért a domb nagy részét elkerítették a biztonság érdekében. Az oszmánok hódítása idején végvárrendszer került kialakításra. Ennek a végvárrendszernek igen jelentős részét képezte az egri vár. A 16. században a várat két részre osztották fel, egy külsőre és egy belsőre. A vár élére az 1548-as évben Dobó Istvánt nevezték ki.
A várkapitány legfőbb feladata az volt, hogy a végvárat a lehető legjobban meg tudja erősíteni. Az 1552-es évben az egri vár, ostrom alá került, de a vár védői sikerrel vissza tudták verni a támadást. A harc során azonban a vár kőfalai jelentős károkat szenvedtek, így több évtizeden át kellett az újjáépítésével foglalkozni. A védműveket korszerűsítették, a helyőrség létszámát pedig jelentősen megemelték az újjáépítési munkálatok ideje alatt. Azonban, minden törekvés ellenére, az 1596-os évben a vár mégis III. Mehmed szultán kezére került. A törökök ezután 91 éven át birtokolták a várat, amelynek erődrendszerét folyamatosan fejlesztették és bővítették. A vár visszavételére az 1687-es évben került sor, amikor is a Habsburgok kiéheztették a vár védőit.
A császári haditanács az 1701-es esztendő során a külső, feleslegessé vált védőműveit felrobbantották, így a kuruc szabadságharc idején már csak a vár belső részének adatott meg egy kicsiny szerep. A vár ezután elveszítette jelentőségét, kőfalai omladozni kezdtek. A köveket a városi építkezésekhez hordták el, vagyis az egykori dicsőség helyszíne hanyatlásnak indult. Az 1862-es esztendőben azonban, a régészek úgy vélték, hogy helyre kell állítani a várat, így megkezdődtek a kutatások, feltárások. Mára Eger egyik legjelentősebb látnivalójának és történelmi emlékének számít a helyreállított vár.
Fotó: pinterest.co.uk
Forrás: dka.oszk.hu / myszallas.com / wikipedia.org
Megjegyzés küldése