0

A 20. század gazdasági és műszaki fejlődése gyökeresen megváltoztatta falvaink képét.

A falusiak arra törekedtek, hogy megszüntessék a falu és a város különbségeit többek között úgy, hogy elvetették a hagyományos, három helyiségből álló alaprajzi beosztást, a nyeregtetőt és négyzetes alaprajzú, sátortetős házakat emeltek.

Az utóbbi évszázadok alatt kialakult házformákból azonban több épület átvészelte a nagy átalakulást és művelődéstörténeti, műszaki értékei felkeltették a hozzáértők figyelmét. 

A népi műveltség és technológia eredményeinek megőrzése erkölcsi, majd tudományos feladattá vált, melyből kialakult a népi műemlékvédelem.

A Felföld középső részén,a jórészt Heves megyéhez tartozó Mátra-vidéken már a múlt században megindult kutatás feltárta a népi építkezés sajátos formáit. 

A hegyvidék és a síkság találkozásának térségében, ezen az átmeneti tájon három termelési övezet húzódik: északon a némileg iparosodott erdőség, ettől délre egy szőlő- és gyümölcstermelő sáv, még délebbre pedig a szemtermelő és állattartó síkság.

A termelési övezetek különböző minőségű talaja és növénytakarója alapvetően összefügg a népi építkezéssel, különösen abban az ősi korszakban, amikor még a kezdetleges szállítási viszonyok miatt csak a közelben elérhető építőanyagokat lehetett felhasználni.

Ebben a tekintetben évszázadok óta fontos szerepet töltött be a Tisza, ez a természetes közlekedési és szállítási víziút, amelyen időről időre fa és kő érkezett az alföldi vidékekre. A tutajok kikötőiben, a révekből tágas körzetekbe jutottak el ezek az egyébként hozzáférhetetlen anyagok

A könyv megrendelhető a www.antikvarium.hu oldalon.

SZERZŐ
Bakó Ferenc
SZERKESZTŐ
Füzes Endre
GRAFIKUS
Bakó Ferencné
FOTÓZTA
Bakó Ferenc

Bakó Ferenc műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Bakó Ferenc könyvek, művek 

Megjegyzés küldése

 
Top