0

Az 1907, vagyis az átadás óta eltelt időszakban ez a szobor Eger védjegye lett. Időközben ezt a nevet vette fel a Főreál (a mai Dobó István Gimnázium), több városi sportegyesület is viselte a várkapitány nevét, és amikor egy-egy egri rendezvénynek valamilyen elnevezést kellett találni, akkor a „Dobó István” névhez – együtt a szobor sziluettjével – bátran nyúltak a szervezők. A szobor – együtt a várossal és lakóival – azóta sok mindent megélt.

Ezekből válogatunk most.

1953 

 Tóth László, egri képeslapgyűjtő kollekciójában sok érdekes darab található. A gyűjtemény fontos része a Dobó-szoborról készült, vagy annak környezetét, a teret bemutató képeslapok. Több száz van belőlük, de az itt látható darab egészen különleges, egy rövid ideig tartó időszakot örö- kít meg. Ha megnézzük a talapzatot, akkor látható, hogy nem a jól megszokott DOBÓ ISTVÁN felirat olvasható rajta, hanem az EGRI HŐSÖK.

A magyarázat a felirat cseréjére igen csak prózai. 1953 őszét írtunk, meghalt Sztálin, Magyarországon pedig eltávolították a hatalomból Rákosi Mátyást. „Vége a személyi kultusznak!” – gondolták a városi tanácsnál. Az ilyenkor szokásos túlbuzgó ügyintézésnek a Dobó-szobor felirata látta a kárát.

„Hogy lehet az, hogy csak Dobó neve van a szobor talapzatán? És a többi várvédő hős, ők említést sem érdemelnek? Mi ez, ha nem személyi kultusz? Le vele!” 

A tanácselnök-helyettes rögtön utasítást is adott, hogy vegyék le Dobó István nevét a talapzatról és helyére a következő feliratot tegyék: Egri hősök. Szerencsére, ez csak rövid ideig volt látható, de egy képeslap erejéig mi is meg tudjuk mutatni. A restaurálásnál, amikor idén nyáron szétbontották a talapzatot, ennek a másik feliratnak a nyomai – a betűk rögzítése – is előkerültek.

fotó: egrimagazin.hu

a cikk megjelent az EGRI MAGAZIN különszámában

Megjegyzés küldése

 
Top