0

A Bárány Uszoda olyan miliőt képvisel, amelyet a hely adottságai, a történeti beépítés által kialakult hangulatnál is erősebben testesít meg a helyi sportolói és szurkolói közösség kollektív emlékezete.

Melegvízű forrásokra az egri uszoda megépüléséig kizárólag fürdőket építettek. Ezek némelyikében volt lehetőség úszásra is (pl. Gellért fürdő), de versenysport céljára nem volt alkalmas. A magyarországi fürdők a török „hamam”-tól kapott örökség okán a japán „onsen”-ekhez hasonlóan a pihenést és az elmélyülést szolgálták. A sportolás igénye az olimpiai mozgalom feléledésével kezdett erősödni.

Az uszoda 1925-ös felépítéséig állandó jellegű vízi sportlétesítmények nem csak az országban (a margitszigeti Nemzeti Sportuszoda is csak 1930-ban készült el), de a világban sem nagyon épültek. 

Ezt a funkciót általában természetes vizeken létrehozott, időszakos jellegű építményekkel oldották meg. Ilyen építmény a Margitsziget magasságában a Dunán is létesült, de több külföldi példa is ismert. Ezek az épületek egyrészt az ideiglenes jellegük, másrészt a vízre történő településük okán fából készültek. Az egri Versenyuszoda öltözőépülete is ezeknek a létesítményeknek az építészetéből merített, a vázas rendszer meghatározó eleme a fafelületek alkalmazása volt, mely a lelátó lefedésénél már kizárólagos anyaggá vált.

A Bárány Uszoda a szó legnemesebb értelmében – a jelenlegi állapotától függetlenül - hely. A tér történetek és események révén válik hellyé, melyekben az uszoda bővelkedik. 

A kollektív emlékezetben hordozza azokat az emocionális elemeket, mely az uszoda hőskorához kapcsolódnak, az egyéni történetek pedig színesítik az alapélményt.

----------

2011. október 20-án hirdették ki az egri Bárány Uszoda felújítására kiírt nyílt építészeti tervpályázat eredményét. A beérkezett 45 érvényes pályamű közül a Bíráló Bizottság négy tervet díjazásban, kettőt pedig megvételben részesített. I. díjban részesült 6. sorszámú pályamű: Puhl és Dajka Építész Iroda Kft.

A Bíráló Bizottság az alábbi döntést hozta:

I. díjban (4.000.000,- Ft) részesült: 
6. sorszámú pályamű
Puhl és Dajka Építész Iroda Kft. 
vezető tervező: Dajka Péter
munkatársak: Berecz Dániel, Csirmaz Annamária, Drabant Ágnes, Horváth Ágnes, Huszár Tamás, Ivanics Zoltán, Oltvai Tamás
II. díjban (3.000.000,- Ft) részesült: 
30. sorszámú pályamű
Czita Építész Iroda Kft.
vezető tervező: Czigány Tamás
munkatársak: Tóth Györgyi, Papp Róbert, Cseh András, Élő József, Kakas Bea, Kozma Zoltán, Mózes Ádám, Németh Dávid, Stein Júlia, Tátrai Ádám, Serfőző István, Kovács István, Luksander Rezső
Megosztott III. díjban (2.000.000,- Ft) részesült:
13. sorszámú pályamű
Hetedik Műterem Építészeti, Mérnöki Tervező és Tanácsadó Kft.
vezető tervező: Szabó Levente
munkatársak: Dvorzsák Jessica, Simon Orsolya, Páll András, Bartis Katalin, Biri Balázs, Csontos Csenge, Horváth Csaba, Cser Ildikó, Barna Gábor, Zubreczki Jenő, Sallai Zoltán
Megosztott III. díjban (2.000.000,- Ft) részesült:
26. sorszámú pályamű
Nagy Sándor
munkatársak: ZOA (látványterv), Ripszám János
500.000,- Ft-os megvételben részesült:

27. sorszámú pályamű
Építész Stúdió Kft. 
Keller Ferenc, Sólyom Benedek
35. sorszámú pályamű
Gereben Marián Építészek Kft. 
vezető tervező: Gereben Péter, Marián Balázs 
munkatársak: Káldos András, V. Nagy Zoltán, Mészáros Olivér
- Eger az ország egyik legrégibb építészeti múlttal rendelkező városa. Klasszicista-barokk belvárosa egyedülálló az országban. A Dobó tér nemcsak az ország, de Európa egyik legszebb tere, amely szinte egész évben „él és mozog”. A fölé magasodó várral igazán különleges élmény éjjel-nappal, télen-nyáron. A fürdőváros szerves része a belvárosnak: a főtértől körülbelül 5 percnyi gyaloglással elérhető.

borítókép - fortepan.hu (archív)

Forrás: epiteszforum.hu, 2011

Megjegyzés küldése

 
Top