Árpád-kori sírok és használati eszközök kerültek elő. A feltárásnak köszönhetően nem csak a templom történetéről, hanem a terület egykori lakóinak mindennapjairól is pontosabb képet kaphatnak a kutatók.
A 12. században épült és az idők során folyamatosan bővített, átépített Kisboldogasszony-templom a település legfőbb látványossága, illetve a benne található Jessze-fa oltár, ami Európában egyedülálló műkincs, Jézus családfáját mutatja be.
Gyöngyöspata története
Ez a terület már a magyarok előtt is lakott volt. Vaskori, avar és a honfoglalás kori sírokat is tártak fel. A honfoglalás idején az Aba nemzetségnek jutott a terület. A településen 10. században várat építetek (Pata vára). Anonymus szerint:"…Akkor Árpád vezér nagy földet adott Ednek és Edemennek a Mátra erdőiben, ahol az unokájuk, Pata később várat épített." Az ásatásokból kiderült, hogy a vár Gyöngyöspata felett emelkedett: őseink a fennsík peremén 4-5 méter széles árkot ástak, és annak belső oldalától két méterre agyagba ágyazott, kb. 400 méter kerületű kőfalat raktak.
Erre szorosan egymás mellé fektetett vaskapcsokkal összefogott rönköket fektettek. A faépítményt agyaggal tiporták be, helyenként kürtőket is falaztak. A fát meggyújtották, s az vörös tömbökben kiégette a feldombolt agyagot. Így készítették el a 3-6 méteres sáncot.
Pata rokonságban állt a nagyfejedelem családjával. Új kapcsolat szövődött közöttük, amikor későbbi utóda Aba Sámuel 1010 körül feleségül vette Géza fejedelem lányát. Aba Sámuel idején épült a vár mellett, a Póctetőn 1010-ben a főesperességi templom, a Szent Péter-templom, ahonnan 40 település egyházi életét irányították.
1234-ben II. András király Sükkösd fia Demeter, királyi főétekfogónak ajándékozta, aki a Nekcseyek őse volt.
1299-ben Demeter unokái örökölték a birtokot, Sándor fia Demeter lett Gyöngyöspata gazdája. 1301-ben az Abák nagy része birtokát vesztette: Csák Mátéval és Aba Amádéval szövetkeztek Károly Róbert ellen, akinek a rozgonyi csata megpecsételte a sorsát. Nekcsey Demeter megmaradt a király hűségén. Műveltsége, egyetemi tanulmányai alapján a királyi udvar körül csoportosuló fiatal nemesek, lovagok irányítójává vált. 1316-ban elnyerte a tárnokmesteri méltóságot, ő intézte a királyi pénzügyeket 1338-ig. Az ő nevéhez kapcsolódik a firenzei mintára vert aranyforintot megteremtő pénzreform bevezetése.(A helyi általános iskola az ő nevét viseli.)
bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: Gyöngyöspata története
Megjegyzés küldése