Eger felől Szilvásvárad felé autózva egy pillanatra tátva marad az ember szája, amikor egy útkanyarulatnál egyszerre csak megpillantja Bélapátfalva piros cserepes tetői felett a Bél-kő jellegzetes, szinte műremekké faragott monumentális tömbjét.
Hétmillió köbméter mészkő. Húszmillió tonna. Iszonyatos mennyiség! Számítások szerint ennyi hiányzik az egykor 796 méter magas, ördögszántásos gerincű hegyből, elsősorban a tetejéről.
A Bükk nyugati bástyája, a Bükk-fennsík legnyugatibb őre még ma is fenségesen emelkedik az alatta elterülő táj fölé. Szirtjei, kilátópontjai, kőbányáinak elképesztően változatos maradványai remek túrákat ígérnek, talán izgalmasabb a hegy, mint valaha.
A rengeteg felfedeznivaló nagy részét gyöngysorként felfűző Bél-kő tanösvénynek köszönhetően akár családi kirándulás célpontja is lehet, olyannyira, hogy gyerekeim – bár sok túrán vettek már részt –, a Bélkő után azt mondták, eddig messze ez volt a legizgalmasabb túra, amire elhoztam őket.
A hegy lábánál közel ezer esztendeje meghúzódó, Bélháromkúti Ciszterci Apátság parkolójától indul a Bél-kő csúcsáig tartó, mintegy 6 km-es, kék átlóval jelzett tanösvény.
Indulás előtt azonban érdemes megtekinteni a magyarországi viszonylatban egyedülálló szakrális emléket is. A tájba harmonikusan illeszkedő épület Magyarország egyetlen épségben megmaradt ciszterci apátsági temploma.
Az apátságot 1232-ben alapította II. Kilit egri püspök, aki minden bizonnyal maga is a hegynek és a falunak is nevet adó Bél nemzetség leszármazottja volt. A templom építése a tatárjárás után fejeződött be, később többször átépítették, mai arculatát a XX. századi renoválások során nyerte el. Faragott kövein francia, német és cseh kőfaragók stílusjegyei ismerhetőek fel, a jelenlegi belső berendezés barokk stílusú.
A hűvös templomból kilépve az egykori kőbánya árnyas bükkerdőben futó aszfaltútján indulunk a Bélkő magaslatai felé. Az út végig, folyamatosan, de lassan emelkedik, kiválóan járható. Bő egy kilométer után (ahol az aszfaltról egy útkanyarulatot levágva rövid szakaszon földes útra váltunk) máris érdemes tenni egy kitérőt az első, több mint 100 éve megnyitott kőbánya udvarához.
A pár száz méter hosszú, kissé benőtt ösvényt leküzdő túrázót gyönyörű sziklaformációk, bizarr módon megfaragott mészkőszirtek, elfalazott bányavágatok elképesztően látványos forgataga fogadja.
Miután kigyönyörködtük magunkat, visszatérünk a tanösvény útvonalára, és hamarosan ismét aszfaltot érünk, amelyen kényelmesen sétálva, beszélgetve szinte észre sem vesszük, hogy már 500 méter felett járunk.
Fotó: Konfár Tibor
bővebben a cikk, forrás eredeti helyén olvashatsz: turistamagazin.hu
Megjegyzés küldése