A középkori XV–XVI. századi leírások városunk ezen részét dús erdős területként említik, amelyen a „Vadkert”, azaz a vadaskert terült el.
A vadaskert feltehető- leg a reneszánsz valamelyik egri püspö- kének köszönheti létrejöttét. A középkori vadaspark területe a mai Érsekkertnél jóval nagyobb volt. Magában foglalta a mai strandfürdő és a jelenlegi Érsekkert, valamint és a mai Csákó városrész terü- letét, amely egészen a mostani vasútállomásig húzódott.
Az Érsekkert területén díszkert, a patak bal oldalán a malomárokig virágkertészet, míg a malomárok és a mai Csákány utca között a veteményeskert terült el, amelyek együttesen alkották az akkori püspöki kertet déli irányban a jelenlegi Hadnagy utca vonaláig.
A püspöki díszkert Barkóczy Ferenc idején létesült francia díszkertek mintájára, melynek terveit feltehetően Hazael Húgó szervita rendi szerzetes ké- szítette. Eszterházy Károly püspök 1769- ben a régi fakerítés helyére kőkerítést és díszes barokk kapukat építtetett.
Ez a díszkert lehetett a mai Érsekkert elődje. Mára a falakból nem sokat láthatunk és összesen két kovácsoltvas díszkapuban gyönyörködhetünk a Klapka utcai és a Stadion utcai bejáratoknál. Ezek a munkák Fazola Lénárd tehetségét dícsérik. A díszkertbe Eszterházy Károly az elődje, Barkóczy nyarlójának felsőtárká- nyi parkjából gesztenyefákat telepített át.
A park legöregebb fái a platánfák, amelyek életkorát 300-400 év közöttire becsülik.Az Érsekkert kapuit Szmrecsányi Lajos egri érsek nyitotta meg 1919-ben a város lakói számára. Hamarosan a sport kedvelői részére salakos sportpályát és teniszpályát is kialakítottak. A mai sportcsarnok és a stadion között létesült a korcsolyapálya tó, amelyet Hevesy Sándor, Eger város főmérnöke is megörökített egy régi mozgófilmjén. 1920-ban nyári vendéglőt, „kioszkot” építettek, amelyre sokan még Sörkertként emlékeznek. A Sörkertet sajnos lebontották, jelenleg egy újabb vendéglátó egység működik a helyén.
A Klapka utcai főbejáraton belépve jobbra láthatjuk azt a XVIII. századi kő- kaput, amely korábban a jezsuiták szőlő- jében állt a Hajdúhegyen. A kőkaputól néhány méterre egy kis mesterséges tó fölé helyezték át azt a barokk kőhidat, amely az egykori gyümölcsöskertből a malomárkán keresztül a püspöki kertbe biztosította az átjárást. Két kőpadjával és díszes faragásaival, arányaival ma is szemet gyönyörködtető alkotás. Sajnos ez az egyetlen régi megmaradt kőhidunk. A II. világháború után a park a Népkert nevet kapta. 1953-ban a park központi részén felavatták Várady Sándor alkotását, a Szovjet katona szobrát.
A történelmi változásnak köszönhetően ezt a szobrot 1990-ben elszállították, és a helyére építették a Danubius szökőkutat, melynek az eredetije a Bárány uszodában működött 1926 és 1952 között. 2002-ben a Táncsics Mihály sétány mellett az Érsekkert Klapka utca felőli részén zenepavilont építettek, ahol nyaranta művészek tartanak hangversenyeket. Az Érsekkert közel 400 éves múltja során sokszor és sokat változott, de mind a mai napig a 14 hektáros zöldterületével az egriek egyik legkedveltebb pihenőhelye.
Tóth László
Eger – egykor és most
A képeslapok és fotók a 20. századi Egerről című könyv segítségével képzeletbeli sétát tehetünk a múltban. Tóth László egri képeslapgyűjtő és Molnár István Géza fotográfus gyűjteménye Eger egykori arcát muM tatja be.
fotó: Lénárt Márton
forrás: EGRI MAGAZIN
Megjegyzés küldése