0

A Bükk hegység gyönyörű és lenyűgöző. Vadregényes tájain kalandozunk ebbe a cikkbe, megmutatjuk, hogy mi miért is szeretjük ezt a spirituális tájat.

10. Táj és Ember

Ez a táj már ősidők óta lakott vidék, ahol az ember harmóniában él a természettel. A Bükk környékén számos népcsoport megtalálható, akiknek kultúrája, hagyományai és azok keveredése meghatározza ennek a vidéknek a sokszínűségét. A környező települések nagyvárosai, kis települései jó kiindulópontként szolgálnak a Bükk tájainak felfedezésére. A táj és az ember nem létezhet egymás nélkül, ezért nagyon fontos, hogy megvédjük és ápoljuk a természeti értékeinket. A Bükki Nemzeti Park az egyik első a nemzeti parkok közül, amely olyan hasznos feladatok ellátását végzi, mint a hegység természetvédelmi értékeinek megóvása és fenntartása. Látogassunk el a Bükkbe és fedezzük fel azokat az évszázados kultúrákat, és hagyományokat amelyet már csak kevesen őriznek eme csodás vidéken. A mészégetők vörösen izzó kemencéi és a faszénégető boksák már eltűntek a Bükkből, maradványaikat megtalálhatjuk az olyan jellegzetes települések mellett, mint pl. Répáshuta. Az ország egyik legfontosabb ipari műemléke, amely már 204 éves, az Újmassai Őskohó. Az 1814-ben Fazola Henrik által építtetett kohászati üzem a Bükk környéki vasgyártás mementója. Fedezzük fel, ismerjük meg ezt a tájat, amelyet a mai napig épít és védelmez az ember. Az épített értékek fennmaradása sokszor attól függ, mennyi időt és figyelmet szentelünk rá, ezért fontos, hogy mindenki fedezze fel saját magának a környéket.

A garadnai Őskohó

8. Ősi kultúra

A Bükk – hegység területén feltárt leletek alapján kiderült, hogy már a paleolitikumban lakott volt. A környékbeli barlangokat 1906-tól kezdték szakszerűen átvizsgálni, Hermann Ottó közbenjárásának köszönhetően Kadic Ottokár irányításával, valamint Pap Károly vezetésével. A Miskolc környéki karsztüregek feltárásával előkerült leletek által vált híressé a paleolit Szeleta – Kultúra, amely a Lillafüred felett található Szeleta – Barlangról kapta a nevét, és a neolit Bükki – kultúra. A Szeleta, a Suba – lyuk, a Balla – barlang, valamint az Istállós – kői barlangok amelyek ismertebbek a nagyközönség előtt, de számos barlang rejtett ősi értékeket a Bükkben. Európai szinten is kiemelkedők a karszt leletegyüttese, amelynek rendszerezése a mai napig tart. Hosszú volna részletezni a kiemelt leleteket, de említsük meg a Suba – lyukban talált neandervölgyi és Homo Sapiens Sapiens maradványokat, az Istállós – kői ősgyermekcsontokat valamint kőeszközöket, a Szeleta – kultúra babérlevél alakú eszközeit, és a számos őskori állat maradványait. Sajnos sok régészeti emlék elveszett a kincsvadászok és lelkes amatőrök miatt, de így is jelentős mennyiségű lelet került elő, amely alapján láthatjuk milyen hosszú ideje lakott ez a térség.

Fontosabb látnivalók:

Istállós – kői – barlang, Szilvásvárad

Suba – lyuk, Cserépfalu

Szeleta – barlang, Lillafüred

Istállós – kői barlang, Szilvásvárad

7. Gasztronómia

A Bükk – hegység környékén véglegesen vagy időszakosan letelepedő különböző népcsoportok alakították és tették igazán különlegessé és változatossá ennek a régiónak a konyháját. A hegyekben vadak, halak s mi jó falat, a környező síkságokon gyümölcs és zöldség terem bőven, meg persze minden ami háztáji. A zöldellő erdők mindig jól ellátták a környező településeket alapanyagokkal, gombákkal, erdei gyümölcsökkel, amely jól illet az innen származó vadételekhez. A Bükkben mindig is gazdag volt a vadállomány, főleg vaddisznó, őz és szarvas, valamint a muflon. Az első királyi vadaskertet Nagy Lajos létesítette 1355-ben, de hasonlóak voltak Tibolddarócon, Kácson, Cserépváralján. Az egri püspökségnek pedig Szarvaskőn vadászták a legjobb alapanyagokat. A hegység hideg vizű hegyi patakjai jó élőhelyet biztosítanak a gyors folyású vizeket kedvelő pisztrángféléknek. A Lillafüredi és Szilvásváradi haltenyésztésnek komoly hagyományai vannak, amely a XX. század elejére vezethető vissza, fontos szerepet játszott benne Herman Ottó is. A helyi pisztrángtelepek ma már nem csak élőhalárusítással, hanem halsütéssel is várják a friss helyi ízekre vágyókat. A füstölt, a sült és a rántott pisztránguk már világhírű, amelyben nagy szerepet játszottak a szakértő kezek gondos munkái. Keressük fel a környékbeli éttermeket, amelyek közül kiemelkedőket találhatunk Eger és Miskolc környékén, ezekről nyugodtan érdeklődjünk az interneten, vagy a helyiektől. A környék sajtjairól sem feledkezhetünk meg, akik erre járnak mindenhol találkozhatnak különböző állatok tejéből készült termékekkel.

Néhány kedvencünk:

Lillafüredi pisztrángtelep – A legfinomabb füstölt pisztráng

1552 Eger – Táj, Történelem és Hagyományok

Bükki kézműves Sajtok

Pisztrángkeltető tavak a Lillafüredi Pisztrángtelepen

6. Élővilág

A Bükk hegységet igen gazdag növény- és állatvilág alkotja, amelyek közül több fokozottan védett is található. A Bükki Nemzeti Park területének 95 % – át erdők alkotják, amelyek fenntartása és megóvása kiemelt feladata a parknak. Az erdők többségi tulajdonosa az állam, így tehát a Nemzeti Park. Az erdők egyik legjellemzőbb fafaja az azonos nevű bükk (Fagus sylvatica), kiemelkedők még a tölgyek jelenléte, főleg a kocsánytalan tölgyé (Quercus petraea). Az erdők nagy részét még mindig a hagyományos vágásos technológiával kezelik, amely nem megnyugtató. Fontos fenntartani az un. őserdei viszonyokat, amely során elkerülik annak mesterséges alakítását, ezáltal is megvédik az eredeti élővilágot. A park erdőrezervátummá nyilvánította az Istállós – kő és Tar – kő közötti erdőállományt. A hegyég gerinces faunája kiemelkedő, hazai viszonylatban is. A hegyi klíma, a csapadékdús környezet olyan élőhelyeknek biztosít fennmaradási lehetőséget, amelyek Magyarországon már nem találhatóak meg. Számos védett nővényfaj található meg a Bükkben, amelyek közül sok védett érték is van. Az éghajlat, a domborzati viszonyok és tengerszint feletti magasság változása miatt változatos élőhelytípusok alakultak ki. Az alpesi klímát kedvelő élőlények leltek itt otthonra. Sok olyan endemikus (bennszülött) és szubendemikus faj található itt, amelyek már az ország más területein eltűntek, mint pl. Gebhardt-vakfutrinka, vagy a bükki szerencseboglárka. A tiszta hegyi patakok tökéletes életfeltételeket nyújtanak ritka, védett fajoknak. Kiemelkedők a petényi márna (Barbus meridionalis), vagy az alpesi gőte (Triturus alpestris). Rengeteg védett madárfaj talált itt átmeneti vagy végleges otthonra, közel 100 fészkelő fajról tudunk. Nappali és éjszakai ragadozók, énekes madarak, kicsik és nagyok, melyek közül kiemelkedők a bagolyfélék, a császármadár (Tetrastes bonasia), vagy a kis légykapó (Ficedula parva). Bár a fenyvesek nem honosak itt, elég sok ültetett erdőrészt találunk, amelyek gazdag élővilággal rendelkeznek, ezek egy része csak a magasabb hegységekben honosak. Az emlősök közül minden hazai faj képviselteti magát, a legfontosabb védett értéket a denevérfajok jelentik, amelyek a karsztba kialakult barlangokban tökéletes élőhelyre leltek. Természetvédelmi problémát jelent a patás nagyvadak magas létszáma, ezért fontos az olyan nagyragadozók visszatelepülése, mint a farkas, vagy a hiúz. A Bükki Nemzeti Park legjellegzetesebb állata, amely a címerében is szerepel, a fokozottan védett foltos szalamandra (Salamandra salamandra), amely ritkán látható rejtőzködő életmódja miatt.

Foltos Szalamandra Lillafüreden

5. Sport

A Bükk hihetetlen változatos felszíne rengeteg lehetőséget nyújt mindazoknak akik aktívan töltenék el szabadidejüket. A hegységben számtalan kiépített útvonal várja a túrázni, biciklizni vagy futni vágyókat. A sziklás terep lehetőséget nyújt mindazoknak akik az extrémebb sportokat kedvelik, sok helyszín alkalmas sziklamászásra is. Számos barlangot találhatunk a Bükkben, amelyek közül több látogatható is. A barlangászokat számos kiépített útvonallal várja, hogy felderítsék a rejtett földalatti labirintusokat, ebbe segítséget nyújtanak a Nemzeti Park munkatársai és a barlangász klubok is. A lehetőségekről tájékozódjunk és alaposan készüljünk fel, esetleg kérjük szakértő segítségét.

Lázbérci – víztározónál

4. Kisvonat

Az erdei emberek munkáját segítő kisvonatok a múlt század elején jelentek meg a Bükkben, a legfontosabb feladatuk a hegyen kitermelt anyagok szállítása volt. Főleg fát, mészkövet szállítottak, de az erdőben dolgozó emberek is ezekkel közlekedtek. A kiöregedett és megfáradt igavonók ma a turizmusban játszanak fontos szerepet. A Bükki Nemzeti Park területén több államilag fenntartott hálózat működik, amelyek közül valamelyik csak időszakosan, a többi pedig egész évben nyitva tart. Ezek menetrendjéről és a különleges programokról a fenntartó internetes oldalán tájékozódhatunk

A fontosabbak:

LÁÉV

Szilvásvárad

Felsőtárkány

A jellegzetes bükki keskeny nyomtávú vasút. A mi kisvasutunk

3. Karsztjelenségek

A Bükk hegység egy részét mészkő alkotja, amely hajlamos a karsztosodásra, amely folyamat során a felszínen és a felszín alatt jellegzetes formák alakulnak ki, a víz és a felszín között végbemenő kémiai folyamatok hatására. A karsztjelenségeknek számos alakja és formája jelen van a Nemzeti Park területén, amelyek közül kiemelkedők a víznyelők, a barlangok és a töbrök. A parkban több száz kisebb és nagyobb jellegzetes barlang található, amelyek közül több védett is van. Ezek különleges flórával és faunával rendelkeznek, sok védett állat és növényfaj találta meg itt a tökéletes élőhelyét. A barlangok egy részében jelentős a cseppkő formáció, amelyek rendkívül hosszú idő alatt keletkeznek, bonyolult folyamatok során. Megjelenési formájukat tekintve is sokszínűek, Az egyik legismertebb cseppkőbarlang a Miskolc melletti Lillafüreden található Szent István – barlang. Fokozottan védett a Lillafüreden található Anna – barlang (volt Petőfi – barlang), amely kiemelt értéknek tekinthető, hiszen a világon csak négy mésztufa barlangot ismerünk.

Jellegzetes Bükki barlang (Pes – kő – barlang)

2. Vizek

A Bükk hegységet évmilliók óta alakítja és formálja a víz, a felszínformáló erők közül ez formálta a leginkább annak felszínét. A víz megjelenési formái közül kiemelkedőek a források, amelyekből számtalan található a parkban. A hegységben leeső csapadék egy része a felszíni repedéseken keresztül kerül a talajba, ott alakítja, formálja azt, majd rövidebb – hosszabb ott tartózkodás után a felszínre tör. Az újból a napvilágra kerülő vizek forrásokban törnek elő, amelyek zöme a hegység peremén fakadnak. Ezek egy része kisebb – nagyobb vízfolyásokat, később folyókat táplálnak, amelyek tengerekbe, majd a világóceánba kerülnek. Egyes források egész településeket, városrészeket láthatnak el friss vízzel. A források szerepe kiemelkedő az ivóvíz ellátásban, ezért védelmük kiemelten fontos. A legnagyobbak Miskolc – Tapolcán és Eger területén találhatóak, Ezek egy része termálforrás, amelyek közül kiemelkedő a Miskolc – Tapolcai, kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos vize a Barlangfürdőben kerül hasznosításra, alacsony sótartalma miatt korlátlan ideig alkalmazható. A Miskolc – Tapolcai termálvíz főként ízületi betegségekre alkalmazható. Ez a forrás táplálja az ott található Csónakázó Tavat is. Fontos kiemelni a területen lévő időszakos forrásokat, ezek közül a fontosabbak a Vörös – kői, az Imó – kői és a Fekete – leni, amelyek működése a karsztvízszint emelkedésével és csökkenésével függnek össze, a leggyakrabban tél végi hóolvadáskor jönnek működésbe. A források által táplált édesvizű patakokban látványos mészkő – felhalmozódások alakultak ki, ezeket mésztufa lépcsőknek is hívják. Ezeken gyakran kisebb – nagyobb találhatók, amelyek közül a legnagyobb a lillafüredi Szinva – Vízesés, az azonos nevű patakon alakult ki. Látványa már régóta vonzza a környékre érkező turistákat, ezért itt épült fel a környék jellegzetes látképét nyújtó Lillafüredi Kastélyszálló Lux Kálmán tervei alapján neoreneszánsz stílusba. A másik híresség a Szalajka – völgyben kialakult Fátyol – vízesés, amely a Szalajka – patakon 17 méter hosszan kialakult 18 mésztufagáton csorog le fátyolos hatást keltve. A Bükkben nem alakultak ki természetes jelleggel állandó, nagy víztükrű tavak, a hegység legismertebb állóvizei mesterséges eredetűek. A legnagyobb és a leginkább látogatott a Lillafüredi Palotaszállóval szembeni Hámori – tó, aminek célja a Bükkben működő kohók vízellátásának javítása volt. Helyén eredetileg is volt egy kisebb tó, amelyet Fazola Frigyes duzzasztott fel a Szinva patak mésztufagátjának meghosszabbításával. A tó átlagos mélysége 9 m, ma főleg a turizmust szolgálja, csónakázó tóként, de fontos természetvédelmi érték is.

Hámori – Tó

1. Terroir

Ezt a francia eredetű szót főleg a borászok használják, amikor egy üveg bor jellegzetes karizmáját próbálják meghatározni. A terroir, a terre szóból ered amely földet, talajt jelen, azonban a szó sokkal több, mint amit a jelentése magában foglal. Amikor egy pohár bor tekintetében ezt a szót alkalmazzuk, akkor meghatározzuk egy tájegység alapvető jellegzetességeit, összefoglaljuk mindazon hatásokat, amelyektől minden szőlőtőke oly egyedi, és ettől válik minden évjárat is azzá. A Bükk csodálatos és egyedi hangulatára oly sok minden volt és van hatással, hogy azt nagyon nehéz egy szóban összefoglalni. Ez a táj Hamvas Béla szavaival élve határterület, ahol az emberi genialitás együtt fejlődött a táj sokszínűségével, olyan hely ez ahol a spiritualitás valós élményé válik. A Bükk maga egy olyan összetett és bonyolult személyiség, amely évezredeken keresztül változott, fejlődött és alakult át egy magasabb rendű élő szervezetté, amelyben a történelem, a kultúra, a hagyományok összeolvadnak a természettel, és válnak egy harmonikus egységgé. Az ide érkező turista megérzi ezt a fajta spiritualitást, átszellemül és eggyé válik az erdők szelemével. Az utazó átérzi eme csodálatos táj valódi auráját, amelyben olyan béke és nyugalom honol, amit talán csak az őseink tapasztalhattak. A Bükk hegység évszázadokon át dacolt az itt élő népek támadásával, megállta helyét az idők végtelenjébe, hogy ma is a legtermészetesebb arcát mutathassa. Azonban ez a harc nem múlt el nyomtalanul, ezen sebek begyógyításának folyamata a jövő generációk feladata lesz majd, és reméljük erről még nem késtünk le végleg. Barangoljuk be a Bükk végtelenbe nyúló ősvényeit, csodáljuk annak szépségét és érezzük meg a végtelen nyugalmát, amelyet ma is sugározz. Védjük, óvjuk és szeressük Őt, mint apa a gyermekét.

Forrás: Wikipedia

Baráz Csaba: A Bükki Nemzeti Park – Hegyek, erdők, emberek, BNP Igazgatóság, Eger, 2002 , bnpi.hu

Megjegyzés küldése

 
Top