Az egri hóstyák városunk településszerkezetének olyan sajátossága, amely a belvárosban élő polgárság mellett a 18. században ide érkező paraszti és kézműipari munkát végző lakosság letelepedésével alakult ki.
Évszázadokon át itt élt Eger népességének nagy többsége, akik az itt megtermelt mezőgazdasági termékekkel, iparcikkekkel nemcsak a belváros lakosságát, de a régió településeit is ellátták.
Eger térképére pillantva azonnal feltűnik néhány furcsa név, például Hatvani hóstya, Maklári hóstya, Cifra hóstya... De mi az a hóstya?
A hóstya a bajor-osztrák eredetű hóstát szó tájnyelvi változata. Ez egyes magyarázatokszerint a Hofstadt (udvarhely, udvarház) szóból eredeztethető, és a középkortől nagyon sok helyen neveztek így településrészeket. Jelentése több is van: olyan telek, amelyen lakóház és major áll, külváros, ház udvarral és kerttel, a falu félreeső része. De hóstát volt a vár(os)falon, vár(os)kapun kívüli településrész is. Levezetik eredetét a Hochstadt (felsőváros) szóból is, ezt a középkor végén a városok kerítésén és a sáncokon kívül keletkezett külváros vagy előváros megnevezésére használták.
Akármelyik eredet is az igaz, Egerben biztosan a „városfalon kívüli településrész” értelmében használták – már csak azért is mert a középkori városkapuk ugyanezeket a neveket viselték.
forrás: karpatinfo.net, visiteger.com
Megjegyzés küldése