Eger várából az odalátogató elé tárulkozó látvány lenyűgöző. A püspöki székhely belvárosában elhelyezkedő, tekintélyt parancsoló egyházi épületek mind-mind meghatározzák a megyeszékhely képét. 1967-ig azonban a látványt rendkívüli módon gazdagította az egri zsinagóga.
Rövid összefoglalónkban felvillantjuk a magyar műemlékvédelem korábbi gyakorlatát a gazdátlanná vált zsinagógák vonatkozásában.
Röviden érdemes megemlíteni az 1960-as évekre kialakult állapotok előzményeit.
Az egri zsinagógát Baumhorn Lipót tervezte szecessziós-eklektikus stílusban, s felavatásra 1913. szeptember 13-án került sor. Az épületet 1945-ben ugyan kifosztották, de nem robbantották fel, mint például a balassagyarmatit.
Ennek ellenére a tragikus körülmények között megfogyatkozott hitközség nem tudta fenntartani a hatalmas épületet, ezért eladta azt a városnak, amely egy „tömbrekonstrukció” örvén felrobbantotta az épületet és az Unicornis szállodát építette a helyére.
Érdemes kiemelni azt a tényt, hogy az egri tömbrekonstrukció a zsinagóga mellett számos más, jobb-rosszabb állapotú épületet is elpusztított, s ezzel párhuzamosan a megüresedett telkekre modern épületek kerültek.
A zsinagóga helyét az Unicornis szálló vette át.
A rossz állapotú lakóépületek szanálása kapcsán az igazság kedvéért hozzá kell tennünk azt a körülményt, hogy rendkívül rossz állapotok uralkodtak az 1960-as évek Magyarországán a lakásállomány terén.
Emiatt égetően nagy szükség volt új, korszerű lakások megteremtésére. Ez természetesen nem menti, csak magyarázza, hogy miért pusztítottak el Eger belvárosában 18. századi épületeket. A 20. század elején épült „keletieskedő” zsinagóga eltüntetése mögött azonban nem szociális kérdés állt, hanem esztétikai megfontolás.
bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: NTF.hu
Rövid összefoglalónkban felvillantjuk a magyar műemlékvédelem korábbi gyakorlatát a gazdátlanná vált zsinagógák vonatkozásában.
Röviden érdemes megemlíteni az 1960-as évekre kialakult állapotok előzményeit.
Az egri zsinagógát Baumhorn Lipót tervezte szecessziós-eklektikus stílusban, s felavatásra 1913. szeptember 13-án került sor. Az épületet 1945-ben ugyan kifosztották, de nem robbantották fel, mint például a balassagyarmatit.
Ennek ellenére a tragikus körülmények között megfogyatkozott hitközség nem tudta fenntartani a hatalmas épületet, ezért eladta azt a városnak, amely egy „tömbrekonstrukció” örvén felrobbantotta az épületet és az Unicornis szállodát építette a helyére.
Belváros Eger, 1937 - fotó: Hell István facebook
A zsinagóga helyét az Unicornis szálló vette át.
A rossz állapotú lakóépületek szanálása kapcsán az igazság kedvéért hozzá kell tennünk azt a körülményt, hogy rendkívül rossz állapotok uralkodtak az 1960-as évek Magyarországán a lakásállomány terén.
Emiatt égetően nagy szükség volt új, korszerű lakások megteremtésére. Ez természetesen nem menti, csak magyarázza, hogy miért pusztítottak el Eger belvárosában 18. századi épületeket. A 20. század elején épült „keletieskedő” zsinagóga eltüntetése mögött azonban nem szociális kérdés állt, hanem esztétikai megfontolás.
bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: NTF.hu
Megjegyzés küldése