0
A településen ősidők óta van emberi élet, ezt bizonyítják a Puky-tónál fellelt régészeti leletek.

Az első hiteles oklevél 1323-ból említi Karachund néven. Az Aba nemzetség szállásbirtoka volt, majd leszármazottaik, a Csobánkák birtokolták, 1325-ben a Kompolti családnak adományozták. 1421-ben királyi birtokrész volt, melyet a Kompolt család kapott meg Isaszegért cserébe.

1522-ben örökösödési szerződés értelmében az Ország családé lett. A török adókönyvek szerint 1549-ben 19 lakott és 3 néptelen ház állt itt; 5 adóköteles, 4 elszegényedett és 6 elpusztult jobbágytelket írtak össze. 1589-ben az egri vár fenntartására szolgáltatták be a főpapi tizedet.

Az 1770-es évek körül kisszámú magyar lakta a települést. A kuruc háború után 5 szlovák családot telepítettek a faluba. 1741-ben több földbirtokosa is volt: többek között Haller Sámuel, gróf Esterházy, gróf Draskovics családok, majd őket követték az Orczy, Gönczi, Puky családok.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Kossuth seregében 9 karácsondi jobbágy harcolt.

1922, Karácsond Fő utca községházával, fotó: hungaricana.hu

1871-től a falu nagyközségi rangra emelkedett. A 20. század első felében is nagyközségként szerepel a gyöngyösi járás területén. 1950-től önálló tanáccsal bíró község, majd 1984-től Gyöngyös városkörnyéki községe.

2015-ben adták át a falu 1,5 milliárd forintból épült szennyvízhálózatát. A település 1200 háztartását rákötötték a szennyvízhálózatra. Az építkezés 2013 szeptemberében kezdődött

Fekvése

Gyöngyöstől 10 kilométerre található. Felszínét tekintve az egyik legváltozatosabb község a megyében. Északi része a Mátra déli lejtőjére épült, míg déli része már az Alföldön fekszik. Földje ennek megfelelően csodálatos értékeket rejt. Északi részén, a tűzhányók láva talaján tüzes, kiváló szőlő terem, a déli, alföldi része pedig a gabona és mezőgazdasági termények számára nyújt optimális feltételeket. A falu alatt szénréteg, lignit terül el. Itt ered a Büge-patak. A község lakosságát négy artézi kút látja el tisztított, jó minőségű ivóvízzel.

Nevezetességei
  • Római katolikus templom. Az 1770-es években épült. A templom berendezései közül a főoltár copf stílusú, a 18. század végéről való, a keresztelőkút klasszicista, 1810 után készült. A főoltárkép Szent Miklós püspököt ábrázolja. A templom mögötti ligetben álló Nepomuki Szent János szobrát az 1800-as évek körül emelték.
  • A temetőben 1838-ból való kőkereszt áll. Anyaga: mészkő.
  • Itt található a templomot építő plébános, Josephus Sabó 1791-ből való sírkőmaradványa, mely késői barokk stílusú.
  • 1809-ből származik Tari Örzsébet tölgyfából készült sírkeresztje.
  • Itt van eltemetve Puky Miklós földbirtokos, 1848-as politikus.
  • Első világháborús emlékmű és katonaszobor
  • Millenniumi Park. A Kertészeti Egyetem végzős diákjai tervezték.
  • Polgármesteri Hivatal. 80 éve épült, 2000-ben renoválták belülről.
  • Csiszár-kastély
Éghajlata

Éghajlata mérsékelten meleg-száraz, a csapadék évi átlaga 600–700 mm, az évi középhőmérséklet 9,5-10 °C, míg a napsütéses órák száma évente 1900-1950 között van.

Domborzat

A táj, hegységelőtéri dombság. Legnagyobb tengerszint feletti magassága 180 méter (Tarógyius és az "Adácsi hegy").

Növényzet és állatvilág

Természetes növényzete cseres, valamint lágyszárú fajokból áll. A csenkeszek és a parajfélék már az alföldi hatást jelzik. Állatai kisvadak: mezei nyúl, fácán, őz és a különböző madárfajok. Ötven éve még túzok is élt az Olga major táján. Erdőterülete 6-7%, talaja agyagos löszön képződött barna erdőtalaj. A föld alatt szénmező és gyógyvíz rejtőzik.

Megközelíthető

A település a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal mellett fekszik, de ezen kívül megközelíthető a területén áthaladó M3-as autópályán, a 3-as főúton, a Mátra – Gyöngyös - Tisza-tó összekötő úton is.

Forrás: wikipedia.org

Megjegyzés küldése

 
Top