Az egri Líceum épülete sokszor elkerüli a városba látogatók figyelmét. Pedig az egyik legérdekesebb látnivaló a hevesi székhelyen.
Egerbe látogatva a turisták általában az egri várat vagy a belvárost célozzák meg, a Líceumra, ha vetnek is egy pillantást, azt kívülről teszik. Pedig érdemes bemenni az épületbe, és felfedezni, mit rejtenek a negyed évezredes falak.
Egyetemnek építették - líceum lett belőle
Az, hogy a székesegyházzal szemben magasodó méltóságteljes épület létrejött, egy gyönyörű álom megvalósulását jelentette. Két évtizedbe telt, mire Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly püspökök elképzelése testet öltött, és minden akadályt áthidalva felépült az akkor egyetemnek szánt létesítmény.
Eszterházy jómódú grófi származásának köszönhetően vált az építkezés mecénásává. Pár évvel az átadás előtt azonban megszületett a Ratio Educationis, mely értelmében Magyarország terültén mindössze egy ilyen felsőfokú intézmény működhet, mégpedig Budán. Ezért líceumi rangot kapott és 1793-ban megkezdődött az oktatás.
Mi is az a líceum?
A líceum a XVIII. században olyan intézményt jelentett, ahol a gimnáziumhoz felsőfokú képzést nyújtó tagozat is társult.
Az impozáns, háromszintes épület késő barokk stílusú, hatalmas, kétemeletes szárnyai egy négyszög alakú belső teret fognak közre. Rendkívül jó akusztikájának köszönhetően gyakran rendeznek itt szabadtéri előadásokat.
Az első emelet jobb oldalán találjuk a ma már kb. 120 ezer kötetből álló könyvtárat. Kódexek, ősnyomtatványok otthona ez, ahol még
Mikes Kelemen törökországi leveleinek kéziratait, az 1473-ból származó Budai Krónikát és az egyetlen Magyarországon fellelhető Mozart-levelet is meg lehet nézni.
Ha itt jártok, pillantsatok a magasba, és vegyétek szemügyre a 132 alakos, 1545-1563-as tridenti zsinatot ábrázoló festményt. Talán hihetetlen, de a látszatarchitektúrának köszönhetően igencsak magasnak tűnő kupola a fal tetejétől számítva mindössze 80 cm-re tetőzik. Az is legalább ennyire érdekes és kevéssé köztudott, hogy a tölgyből készült bútorzat egyetlen szöget sem tartalmaz.
Miliosz Katalin cikke, Fotók: Lénárt Márton, egriprogramok.hu - szmo.hu
bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: szeretlekmagyarorszag.hu
Megjegyzés küldése