Az erdővédelem küzdelem az erdő termőképességére (fahozamra) káros vagy veszélyes tényezők ellen.
A korszerű erdővédelem az erdőből mint életközösségből indul ki, és valamennyi tényező hatását és kapcsolatát figyelembe veszi. Fő alapelve az elegyes (helyes összetételű), egészséges, ellenálló erdők nevelése (erdőhigiénia). Ehhez csatlakozik az erdőt károsító igen sokféle betegség és kártevő leküzdésére irányuló tevékenység.
A lombos fák fontosabb betegségei a csemetekertekben és erdősítésekben pusztít a csemetedőlés, a csemeterothadás és egyes gyökérfojtó penészek kártevése. Faállományokban az álgesztesedés eredetű korhadás és revesedés okoz kárt. Ezeket mind magasabb rendű gombák idézik elő. A lombosfák kórokozói közül kiemelkedik a tölgy lisztharmat, a tölgy és bükk rákosodása, a tapló és farontó gombák sokféle kártétele.
A tűlevelű fák fontosabb betegségei a járványos fenyőtűhullás, hólyagrozsda, az eredeti fenyő héjrákja, a gyökérölő tapló , a törzstapló, a gyűrűs tölcsérgomba okozta korhadások, a jegenyefenyő- rák és a vörösfenyő-rák.
Az erdőségek kártevői
Hazai erdőségeinkben a korhasztó gombák tömeges károkat okoznak. Elsősorban ellenük kell védekezni. A kártevők közül erdősítésekben, csemetekertekben általában a cserebogarak pajorjai, a pattanóbogarak drótférgei, a lótetű, a nagy és kis fenyőormányos és a csillámló ormányos tesznek kárt. Erdőállományokban a díszbogarak, a cincérfélék, szúfélék, pajzstetvek, fadarazsak és a kéregpoloskák károsítanak.
A lombosfák kártevői közül a sávos tölgyfadíszbogár, cincérek, szúvak, a tölgyilonca, araszoló hernyók, gyapjas lepke, a gyűrűs lepke, a búcsújáró és a galagonyalepke főleg tölgyállományokban pusztítanak, míg a bükkfa gyapjaslepke és a szúvak a bükkösök a nyárfadíszbogár, nyárfacincér, fűzfaormányos, a faragó lepkék, a kőrisbogár a fűzfaszövőlepke, az aknázó és sodrómolyok egyéb lombosfák állományaiban okoznak kárt.
A tűlevelűek legfontosabb hazai kártevői a fehérfoltos fenyőbogár, a fenyőháncs szúszövő és fésűs darazsak, fenyőilonca, erdeifenyő araszoló lepke, bagolylepkék, lucfenyő-levéldarázs, apácalepke, hajtásmolyok stb.
Az erdővédelem helyzete Magyarországon
Korszerű erdőműveléssel és ápolással, repülőgépes permetezéssel vagy porozással lehet védekezni ellenük. Hazánkban 1956 óta működik erdővédelmi szolgálat, egyelőre Budapesten Egerben és Sopronban. Ezek a laboratóriummal és védekező anyagokkal felszerelt kutatóállomások a fontosabb hazai kártevőkkel foglalkoznak, és a védekezésben segítik az erdőgazdaságokat.
Az Európai Bizottság iránymutatást fogadott el az erdők védelme és helyreállítása érdekében
Az Európai Bizottság átfogó iránymutatást fogadott el a Föld növényvilágának 80 százalékát kitevő erdők védelme és helyreállítása érdekében, ezzel igyekszik támogatni a világnépesség mintegy egynegyedének a megélhetését, és az éghajlatváltozás elleni küzdelem uniós erőfeszítéseit - közölte Frans Timmermans az Európai Bizottság (EB) első alelnöke, brüsszeli sajtótájékoztatóján, kedden.
Az adatok szerint 1990 és 2016 között 1,3 millió négyzetkilométer erdőt irtottak ki a világon, ami óránként körülbelül 800 futballpálya méretű területet jelent. Az erdőirtás legfőbb oka az élelmiszer, a takarmány, a bioüzemanyag, a fa és egyéb áruk iránti kereslet. Ezzel egyidejűleg az erdőirtással összefüggő üvegházhatású gázok kibocsátása a második legjelentősebb oka az éghajlatváltozásnak.
Az uniós bizottság első alelnöke elmondta, az elfogadott iránymutatás intézkedéseket vezet be a fokozott nemzetközi együttműködés előmozdítására, a fenntartható finanszírozás, a természeti erőforrások jobb felhasználása, a munkahelyteremtés, az ellátási lánc fenntarthatóságának támogatására, valamint a kutatás segítése és a fogyasztás erdőirtásra gyakorolt hatásának minimalizálása érdekében.
Kiemelte, az unió célja egyebek mellett a meglévő erdők egészségének védelme és javítása, valamint az erdőterületek világméretű növelése. A bizottság csökkenteni kívánja az EU ökológiai lábnyomát, ösztönözni az erdőirtásmentes ellátási láncokból származó termékek fogyasztását, valamint a tagországokkal együttműködve az erdőkre gyakorolt nyomás csökkentését szorgalmazza.
"Meg kell erősíteni a nemzetközi együttműködést az erdőirtás megállítása érdekében, és ösztönözni az erdők helyreállítását" - fogalmazott Timmermans.
Elmondta azt is, hogy az uniós fogyasztás csökkentésére és az erdőirtásmentes ellátási láncokból származó termékek használatának ösztönzésére irányuló lépéseket egy új, az erdőirtással, az erdőpusztulással és az erdőgazdálkodással foglalkozó szektor szereplőiből álló testülettel együttműködve fogják meghatározni. A bizottság ösztönözni fogja az erdőirtástól mentes termékekre vonatkozó szigorúbb tanúsítási rendszer bevezetését - közölte az uniós bizottság első alelnöke.
forrás: wikipedia, MTI
A korszerű erdővédelem az erdőből mint életközösségből indul ki, és valamennyi tényező hatását és kapcsolatát figyelembe veszi. Fő alapelve az elegyes (helyes összetételű), egészséges, ellenálló erdők nevelése (erdőhigiénia). Ehhez csatlakozik az erdőt károsító igen sokféle betegség és kártevő leküzdésére irányuló tevékenység.
A lombos fák fontosabb betegségei a csemetekertekben és erdősítésekben pusztít a csemetedőlés, a csemeterothadás és egyes gyökérfojtó penészek kártevése. Faállományokban az álgesztesedés eredetű korhadás és revesedés okoz kárt. Ezeket mind magasabb rendű gombák idézik elő. A lombosfák kórokozói közül kiemelkedik a tölgy lisztharmat, a tölgy és bükk rákosodása, a tapló és farontó gombák sokféle kártétele.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén lévő védett erdőterületen minden emberi
tevékenységet végérvényesen beszüntettek annak érdekében, hogy az erdő természetes
folyamatai zavartalanul és hosszú távon érvényre juthassanak, és azok
megismerhetővé, tanulmányozhatóvá váljanak.
MTI Fotó: Komka Péter
A tűlevelű fák fontosabb betegségei a járványos fenyőtűhullás, hólyagrozsda, az eredeti fenyő héjrákja, a gyökérölő tapló , a törzstapló, a gyűrűs tölcsérgomba okozta korhadások, a jegenyefenyő- rák és a vörösfenyő-rák.
Az erdőségek kártevői
Hazai erdőségeinkben a korhasztó gombák tömeges károkat okoznak. Elsősorban ellenük kell védekezni. A kártevők közül erdősítésekben, csemetekertekben általában a cserebogarak pajorjai, a pattanóbogarak drótférgei, a lótetű, a nagy és kis fenyőormányos és a csillámló ormányos tesznek kárt. Erdőállományokban a díszbogarak, a cincérfélék, szúfélék, pajzstetvek, fadarazsak és a kéregpoloskák károsítanak.
A lombosfák kártevői közül a sávos tölgyfadíszbogár, cincérek, szúvak, a tölgyilonca, araszoló hernyók, gyapjas lepke, a gyűrűs lepke, a búcsújáró és a galagonyalepke főleg tölgyállományokban pusztítanak, míg a bükkfa gyapjaslepke és a szúvak a bükkösök a nyárfadíszbogár, nyárfacincér, fűzfaormányos, a faragó lepkék, a kőrisbogár a fűzfaszövőlepke, az aknázó és sodrómolyok egyéb lombosfák állományaiban okoznak kárt.
A tűlevelűek legfontosabb hazai kártevői a fehérfoltos fenyőbogár, a fenyőháncs szúszövő és fésűs darazsak, fenyőilonca, erdeifenyő araszoló lepke, bagolylepkék, lucfenyő-levéldarázs, apácalepke, hajtásmolyok stb.
Az erdővédelem helyzete Magyarországon
Korszerű erdőműveléssel és ápolással, repülőgépes permetezéssel vagy porozással lehet védekezni ellenük. Hazánkban 1956 óta működik erdővédelmi szolgálat, egyelőre Budapesten Egerben és Sopronban. Ezek a laboratóriummal és védekező anyagokkal felszerelt kutatóállomások a fontosabb hazai kártevőkkel foglalkoznak, és a védekezésben segítik az erdőgazdaságokat.
Erdőterület Magyarországon, 2000-2017
Az Európai Bizottság átfogó iránymutatást fogadott el a Föld növényvilágának 80 százalékát kitevő erdők védelme és helyreállítása érdekében, ezzel igyekszik támogatni a világnépesség mintegy egynegyedének a megélhetését, és az éghajlatváltozás elleni küzdelem uniós erőfeszítéseit - közölte Frans Timmermans az Európai Bizottság (EB) első alelnöke, brüsszeli sajtótájékoztatóján, kedden.
Az adatok szerint 1990 és 2016 között 1,3 millió négyzetkilométer erdőt irtottak ki a világon, ami óránként körülbelül 800 futballpálya méretű területet jelent. Az erdőirtás legfőbb oka az élelmiszer, a takarmány, a bioüzemanyag, a fa és egyéb áruk iránti kereslet. Ezzel egyidejűleg az erdőirtással összefüggő üvegházhatású gázok kibocsátása a második legjelentősebb oka az éghajlatváltozásnak.
Az uniós bizottság első alelnöke elmondta, az elfogadott iránymutatás intézkedéseket vezet be a fokozott nemzetközi együttműködés előmozdítására, a fenntartható finanszírozás, a természeti erőforrások jobb felhasználása, a munkahelyteremtés, az ellátási lánc fenntarthatóságának támogatására, valamint a kutatás segítése és a fogyasztás erdőirtásra gyakorolt hatásának minimalizálása érdekében.
Kiemelte, az unió célja egyebek mellett a meglévő erdők egészségének védelme és javítása, valamint az erdőterületek világméretű növelése. A bizottság csökkenteni kívánja az EU ökológiai lábnyomát, ösztönözni az erdőirtásmentes ellátási láncokból származó termékek fogyasztását, valamint a tagországokkal együttműködve az erdőkre gyakorolt nyomás csökkentését szorgalmazza.
"Meg kell erősíteni a nemzetközi együttműködést az erdőirtás megállítása érdekében, és ösztönözni az erdők helyreállítását" - fogalmazott Timmermans.
Elmondta azt is, hogy az uniós fogyasztás csökkentésére és az erdőirtásmentes ellátási láncokból származó termékek használatának ösztönzésére irányuló lépéseket egy új, az erdőirtással, az erdőpusztulással és az erdőgazdálkodással foglalkozó szektor szereplőiből álló testülettel együttműködve fogják meghatározni. A bizottság ösztönözni fogja az erdőirtástól mentes termékekre vonatkozó szigorúbb tanúsítási rendszer bevezetését - közölte az uniós bizottság első alelnöke.
forrás: wikipedia, MTI
Megjegyzés küldése